Hirdetés
Darrell Boggs, az Intel PC-s részlegének vezető mérnöke a Monterey-ben tartott Micro-33 konferencián érdekes dolgokat közölt a Pentium 4 előéletével kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a fejlesztések megkezdésekor a cégvezetés leszögezte: a P7 architektúra első képviselője (azaz a most megjelent, Willamette magos P4) nem lehet nagyobb magméretű az első P6-os processzornál, az 1995-ben debütált Pentium Pro-nál. E döntés igencsak megkötötte a fejlesztők kezét, így az ígéretes terveket megnyirbálva kellett megalkotniuk az új magot. Lássunk néhány elvetett ötletet, amelyekkel a P4 (igaz, Slot-os tokozásban) most a PC-s processzorok abszolút királya lehetne:
- 1 MB-nyi L3 cache, külön chipben (mint az L2 cache a PII-nél; ezért kellett volna az azóta elfelejtett Slot-os tokozás)
- két teljes értékű FPU (amelyek 5%-kal gyorsabbak, viszont kétszer nagyobbak lettek volna)
- gyorsabb L1 utasítás-cache (amely 12000 mikroutasítást tárolt volna; helyette most az utasításokat tömörített formában tárolja).
A fogyókúra nem vált feltétlenül kárára a P4-nek, ugyanis a mostani, 0.18 mikronos technológiával aligha lehetett volna az eredeti verziót épeszű áron megvalósítani.
Akit a változtatások komolyabban érdekelnek, itt olvashat egy hosszabb beszámolót.
