A miniszámítógépnek tekinthető okostelefonok elterjedése természetes módon hozta magával azt, hogy egyrészt mind kívánatosabb célpontnak számítanak a tolvajok számára, másrészt elvesztésük gazdáik számára a mobiltelefonénál nagyobb gondot okozhat. A bűnözők egyre nagyobb mértékben pécézik ki őket, hiszen a laptopnál kisebb, ám gyakran közel azonos értékű készülékek kiváló célpontok. A tulajdonosok pedig a korábbinál jobban aggódhatnak, ha elvesztik vagy ellopják a készüléket, hiszen egy okostelefon eltűnése nemcsak közvetlen anyagi kárt jelent, hanem a rajta tárolt adatok illetéktelen kezekbe kerülése ennél sokkal komolyabb gondokat is okozhat.

A múlt hét egyik vezető híre volt az IT-sajtóban, hogy az Egyesült Államokban a közeljövőben a szolgáltatók és a hatóságok létrehoznak egy nemzeti adatbázist, melynek célja, hogy nagyobb kontrollt gyakoroljanak az ellopott, elveszett okostelefonok fölött, és így közvetve kevésbé kívánatos célponttá tegyék ezeket az eszközöket. A szakmai együttműködés az amerikai rendőrség nyomására született meg, mivel elképesztő mértékben emelkedett meg az okostelefonokkal kapcsolatos lopási, rablási ügyek száma, és a rendvédelmi szervek szerint jelentősen visszaesne e bűncselekmények aránya, ha a szolgáltatók valamilyen módon biztosítani tudnák, hogy a tolvaj, az orgazda, a lopott árut vásárló ne legyen képes használni a készüléket.

Az Egyesült Államok korabeli lemaradása Európához képest a mobiltelefóniában e területen még mindig érezhető, éppen ezért a hír kapcsán megkérdeztük a hazai szolgáltatókat, hogy mit tehet egy magyar felhasználó, ha ellopták, elvesztette okostelefonját, nálunk vajon van-e iparági, illetve hatósági megoldás az eltűnt okostelefonok ellenőrzésére.

Van adatbázis, de nem mindenki használja

Előzetes érdeklődésünkre egy szakember arról számolt be, hogy Magyarországon van egy közös szolgáltatói feketelista, amelyet az IMEI-szám alapján készítenek el. Az IMEI az International Mobile Equipment Identity rövidítése, ez egyfajta telefonos „alvázszám”, mely a GSM-, illetve az ehhez kapcsolódó fejlettebb hálózatokban magát a készüléket azonosítja, nem a SIM-kártyához van kapcsolva, épp azért, hogy egy kártyacsere után is meg lehessen találni egy adott telefont. Ezt az egyedi azonosítót több módon ismerheti meg a felhasználó: vagy beüti telefonjába a *#06# kombinációt, vagy pedig az akkumulátor kivétele után láthatja a készülék gyári matricáján, illetve a legálisan beszerzett telefon dokumentációjában is fel van tüntetve. Ha nem az előfizetést – amely a SIM-kártyához van kötve – kell szankcionálni, hanem magát a készülék működését, akkor az érintett szolgáltatónak egyetlen lehetősége van: az IMEI-szám alapján tiltani.

Az ellopott vagy elveszített, egyéb, szoftveres módon nem vagy gyengén védett okostelefonnál létszükséglet lehet a készülék működésének tiltása, és ehhez az kell, hogy a szolgáltató ne engedje hálózatához csatlakozni. Ám mivel ezt a tolvajok is tudják, ezért a legtöbb esetben a lopott okostelefonokat külföldön értékesítik, ezért szükséges egy nemzetközi együttműködés, egy nemzetközi adatbázis, amely alapján más országok szolgáltatói hasonló módon járnak el.

A legnagyobb luft itt mutatkozik globálisan, ugyanis világszinten ilyen közös rendszer nem létezik, pontosabban már jó ideje működik egy ilyen kezdeményezés, az IMEI Database, ám ehhez aktívan mindeddig 13 ország csatlakozott – köztünk hazánk is. Rajtunk kívül még Chile, Costa Rica, Dél-Afrika, Franciaország, Ghána, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Svédország és Venezuela szolgáltatói figyelik és tartják karban az adatbázist, illetve vállalják a jelentett telefonok tiltását. A GSM Association (GSMA) már nagyon korán, 1996-ban létrehozta az IMEI adatbázist, régebbi nevén a CEIR-t (Central Equipment Identity Register), melyhez szabadon csatlakozhat minden olyan szolgáltató, amelyik részt kíván venni az együttműködésben. Ám ez a rendszer nem teljes körű még az e területen úttörő Európában sem, a mobiltelefóniában pedig más utat bejáró, még mindig több rendszert használó Egyesült Államokban pedig csak most merült fel egy kooperáció szükségessége, mikor a rendőrség rámutatott, hogy a rablások és betörések közel felében eltulajdonítanak egy okostelefont is.

Házi szakértőnk elmondta, hogy árulkodóak azok a hirdetések, amelyekben egy rossz, elhasználódott készülék „fődarabját” akarják megvásárolni, mivel ezt részt, amelyik az IMEI-számot tartalmazza, beszerelik a lopott telefonba, és akkor gyakorlatilag „tisztára mosták” a lopott készüléket. Létezik szoftveres megoldás is, amikor az IMEI-t írják át, ám ez kockázatos, illetve macerás, mivel egy olyan IMEI-t kell megadni, amelyet biztosan nem használnak, ugyanis a szolgáltatói rendszerekben vagy egy biztonsági megoldás, amely ha két azonos IMEIT-t talál a hálózaton, letiltja mindkettőt. Ráadásul, ha hozzáértő kezébe kerül az ilyen lopott, buherált eszköz, az könnyen rájöhet a simlire, ugyanis a fizikai IMEI, illetve a már említett módon előhívható szám nem azonos, vagyis az eltérés bizonyítja a lopást.

Vodafone

A Vodafone sajtóosztályán elmondták, hogy lopás esetén mindenekelőtt a telefonos ügyfélszolgálaton (1270) kell kérni a SIM-kártya azonnali letiltását, hiszen a telefon használatának költségeiért a tulajdonost terheli a felelősség mindaddig, amíg a lopás tényét be nem jelenti. Az ügyfélszolgálat a cég közleménye szerint kiemelt prioritással kezeli az ilyen jellegű hívásokat, és azonnal letiltja a szám használatát. Fontos tudni, hogy IMEI-számot csak saját előfizető kérésére tilt le a Vodafone akkor, ha az adott készülék kapcsán a tulajdonjogot megfelelő dokumentummal (előfizetői szerződés, garancialevél, adásvételi szerződés stb.) igazolni tudja az ügyfél. Amennyiben ilyen dokumentumok nem állnak az előfizető rendelkezésére, a tiltandó IMEI-számot tartalmazó rendőrségi feljelentés szükséges a tiltáshoz. Az ügyfélnek minden esetben ki kell tölteni egy, az IMEI tiltását kérő formanyomtatványt, amely bármely Vodafone-üzletben hozzáférhető. Ezután a Vodafone által inaktivált IMEI-szám letiltásra kerül mind a hazai mobilszolgáltatók hálózatában, mind a GSMA által üzemeltetett CEIR-en keresztül az oda csatlakozott külföldi mobilszolgáltatók hálózatában is.

Magyar Telekom

A Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága arról tájékoztatott bennünket, hogy mobiltelefon-készülék elvesztése, illetve lopás esetén ügyfeleinek célszerű a szolgáltatás felfüggesztéséről mielőbb gondoskodni, hogy a jogosulatlan forgalmazást megakadályozzák, emellett a készülék letiltására is lehetőséget biztosítanak. A szolgáltatás felfüggesztése kérhető telefonon, a 1430-as ügyfélszolgálati hívószámon, vagy személyesen a T-Pont üzletekben, a készülék letiltására írásban van lehetőség. Lopás gyanúja esetén az ügyfelek rendőrségi feljelentést tehetnek.

Telenor

A Telenor képviselője az Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) ide vonatkozó pontjára hivatkozott: „A mobiltelefon letiltása az Előfizetői szerződés másolatával, amennyiben azon szerepel a készülék IMEI száma, vagy jótállási jegy másolatával, valamint a rendőrségen tett feljelentés másodpéldányával kérhető. Fontos, hogy a feljelentésben fel kell tüntetni a mobiltelefon IMEI számát. A feljelentés elmulasztása esetén egy letiltási kérelmet kell eljuttatni hozzánk. A kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos adatait, a készülék IMEI számát és egy egyértelmű nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a készülék saját tulajdonban van.”

Összegezve

A nyilatkozatokból kiderül, hogy mindhárom szolgáltató részt vesz valamilyen módon a nemzetközi együttműködésben, így egy lopott vagy elveszített okostelefon működését bizonyos országokban az ottani szolgáltatók képesek megakadályozni. E tiltás életbe léptetéséről azonban az ügyfélnek kell gondoskodni – míg azonban a SIM használatának tiltás viszonylag egyszerű, magát a készüléket tiltani macerásabb, az ügyfélnek hitelt érdemlően kell bizonyítania a tulajdonosi jogot. Ugyanekkor, a teljes globális együttműködés hiánya miatt azt nem lehet megakadályozni, hogy a lopott telefonokat a GSMA együttműködésében ilyen módon részt nem vevő országokban értékesítsék, és újra használatba vegyék. Az amerikai adatbázis kapcsán is felmerült ez, ugyanis a lopott GSM-es készülékek amerikai értékesítését jelentősen visszavetheti a nemzeti nyilvántartás, ám az USA-ból származó lopott GSM-es készülékek egyik fő felvevőpiaca Európa volt eddig is, és ha olyan országban adják el, ahol nem ellenőrzik az IMEI adatbázist, akkor nem érnek el eredményt. Vagyis: globális együttműködésre volna szükség.

Mindhárom szolgáltató megemlítette állásfoglalásában, hogy javasolják az okostelefonokban rendelkezésre álló szoftveres védelmek alkalmazását, illetve felhívják a figyelmet a nem is oly rég bevezetett készülékbiztosításokra, melyek a cégek szerint egyre népszerűbbek.