Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament megszavazta a netsemlegességi törvényt, amit aztán az Európai Bizottság megtámadott, módosításokat szorgalmazva. A módosítócsomagot a parlament tavaly márciusban hagyta jóvá. Ebben olyan biztosítékok szerepeltek, melyek megtiltották a szolgáltatóknak, hogy blokkolják vagy lassítsák a versenytársaik által nyújtott internetes szolgáltatásokat. Hasonló folyamat zajlik az Amerikai Egyesült Államokban is, igaz, ott éppen az internetszolgáltatókat hozták helyzetbe tavaly.
Hirdetés
Idén márciusban az Európai Tanács a szabályok újbóli módosítása mellett döntött, a 28 tagállam többségi szavazata mellett. Ez továbbra sem engedi a tartalmak ellehetetlenítését, azonban engedélyezi bizonyos speciális szolgáltatások kiemelését, priorizálását. Hogy pontosan mik ezek a szolgáltatások, azt egészen konkrétan nem határozták meg, de a változások valószínűleg többek között a hálózatra kötött autók, forgalomirányító berendezések (stb) kiemelését célozzák. Ezeknek ugyanis elengedhetetlen, hogy jó minőségű és megfelelő sebességű hálózati kapcsolattal rendelkezzenek az optimális működéshez.
A döntés természetesen ahogy korábban, most sem ment egyszerűen. Több mint 100 európai parlamenti képviselő írta alá azt a nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy világos és egyértelmű definíciókat alkalmazzanak. Levelükben emlékeztetnek, hogy a cél a netsemlegesség elérése és annak átláthatósága, amelyet szerintük erősen csorbítanak a ködösen megfogalmazott kategóriák. Természetesen a képviselőket nem az zavarja, hogy esetleg gyorsabban jut el az adat a jövőben az okosautóhoz, vagy ezért nem számíthatnak külön díjat a szolgáltatók, sokkal inkább attól tartanak, hogy meghatározott tartalomszolgáltatások élveznek majd előnyöket másokkal szemben, illetve azok kárára.
A netsemlegesség ráadásul nem is feltétlenül az elérési sebesség szempontjából érdekes, legalább ugyanilyen fontos az is, hogy az adott tartalmakért külön pénzt kérnek-e a szolgáltatók. Itt példaként említhetjük, hogy Magyarországon is a legtöbb mobilszolgáltató tiltja a VoIP használatot, illetve a tét a tartalomszolgáltatók szempontjából az, hogy kötelezhetőek-e arra, hogy magasabb díjakat fizessenek hálózatfejlesztési hozzájárulás címszóval pusztán azért, mert az általuk nyújtott szolgáltatások növelik a hálózat terheltségét. Franciaországban például sikerült fizetésre kényszeríteni a Google-t.
