Hirdetés

Mi lesz veled, netsemlegesség?

Egy évvel ezelőtt az Európai Parlament megszavazta a netsemlegességi törvényt, amit aztán az Európai Bizottság megtámadott, módosításokat szorgalmazva. A módosítócsomagot a parlament tavaly márciusban hagyta jóvá. Ebben olyan biztosítékok szerepeltek, melyek megtiltották a szolgáltatóknak, hogy blokkolják vagy lassítsák a versenytársaik által nyújtott internetes szolgáltatásokat. Hasonló folyamat zajlik az Amerikai Egyesült Államokban is, igaz, ott éppen az internetszolgáltatókat hozták helyzetbe tavaly.

Hirdetés

Idén márciusban az Európai Tanács a szabályok újbóli módosítása mellett döntött, a 28 tagállam többségi szavazata mellett. Ez továbbra sem engedi a tartalmak ellehetetlenítését, azonban engedélyezi bizonyos speciális szolgáltatások kiemelését, priorizálását. Hogy pontosan mik ezek a szolgáltatások, azt egészen konkrétan nem határozták meg, de a változások valószínűleg többek között a hálózatra kötött autók, forgalomirányító berendezések (stb) kiemelését célozzák. Ezeknek ugyanis elengedhetetlen, hogy jó minőségű és megfelelő sebességű hálózati kapcsolattal rendelkezzenek az optimális működéshez.

A döntés természetesen ahogy korábban, most sem ment egyszerűen. Több mint 100 európai parlamenti képviselő írta alá azt a nyílt levelet, amiben azt kérik, hogy világos és egyértelmű definíciókat alkalmazzanak. Levelükben emlékeztetnek, hogy a cél a netsemlegesség elérése és annak átláthatósága, amelyet szerintük erősen csorbítanak a ködösen megfogalmazott kategóriák. Természetesen a képviselőket nem az zavarja, hogy esetleg gyorsabban jut el az adat a jövőben az okosautóhoz, vagy ezért nem számíthatnak külön díjat a szolgáltatók, sokkal inkább attól tartanak, hogy meghatározott tartalomszolgáltatások élveznek majd előnyöket másokkal szemben, illetve azok kárára.

A netsemlegesség ráadásul nem is feltétlenül az elérési sebesség szempontjából érdekes, legalább ugyanilyen fontos az is, hogy az adott tartalmakért külön pénzt kérnek-e a szolgáltatók. Itt példaként említhetjük, hogy Magyarországon is a legtöbb mobilszolgáltató tiltja a VoIP használatot, illetve a tét a tartalomszolgáltatók szempontjából az, hogy kötelezhetőek-e arra, hogy magasabb díjakat fizessenek hálózatfejlesztési hozzájárulás címszóval pusztán azért, mert az általuk nyújtott szolgáltatások növelik a hálózat terheltségét. Franciaországban például sikerült fizetésre kényszeríteni a Google-t.

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

Előzmények