A bostoni TechEd 2006 konferencián a Windows operációs rendszereket gyártó Microsoft világossá tette, hogy elképzelései szerint a jövőben – első körben a noteszgépek mezőnyében – mindenképpen kívánatossá válik az úgynevezett hibrid merevlemezek (HHD) használata. A NAND flash chipeket és hagyományos lemeztányérokat egyaránt tartalmazó (innen ered a hibrid kifejezés) háttértárak gyorsabb fájlkezelést és energiatakarékosabb működést ígérnek a hagyományos megoldásoknál – alighanem az első szempont alapján döntött úgy a Microsoft, hogy jövő év közepétől már csak azok a noteszgépek felelnek meg a Windows Vista Premium rendszerkövetelményeknek, amelyek ilyen háttértárat tartalmaznak. Hibrid merevlemezek fejlesztéséről és gyártásáról egyelőre a Samsung és a Seagate számolt be.
A Microsoft képviseletében Matt Ayres, a cég egyik menedzsere hívta fel a sajtó figyelmét arra, hogy a vállalat a múlt pénteken változtatást eszközölt a Vista alapvető rendszerkövetelményeit leíró Windows Logo Device Program Requirements elnevezésű dokumentációján, így a 3.01-es változat már egyértelműen jelzi, hogy 2007. június 1-től csak azok noteszgépek kaphatják meg a Windows Vista Premium logót, amelyek hibrid merevlemezzel vannak ellátva. A jelenlegi feltételek szerint az adott dátumig minden olyan noteszgép megkaphatja ezt a megfelelőségi pecsétet, amelyik legalább 1 GHz-en járó processzort, 1 GB memóriát, Shader Model 2.0-kompatibilis, minimum 128 MB memóriával gazdálkodó grafikus alrendszert, valamint legalább 40 gigabátjos maximális és 15 GB szabad tárterülettel rendelkező merevlemezt tartalmaz. Az asztali PC-kkel szemben támasztott kritériumok a hírek szerint jövő nyártól sem változnak.
Ayres nyilatkozata szerint a Microsoft hathatósan igyekszik közbenjárni abban, hogy azok a merevlemezgyártók, amelyek nem, vagy kevésbé jártasak a memóriagyártásban (a Samsungon kívül gyakorlatilag az összes piaci szereplő ilyen) minél előbb találjanak maguknak gyártópartnert a hibrid merevlemezek előállításához. Ezzel a döntésével a szoftvergyártó óriás gyakorlatilag egyértelművé tette korábban is sejthető álláspontját, miszerint az Intel által hasonló célból fejlesztett, Robson kódnév alatt létrejött megoldással szemben a hibrid merevlemezek mielőbbi felfuttatásában lát lehetőséget.
