John Atanasoff lezárja a világ első elektronikus számítógépének, a fejlesztőkről később Atanasoff-Berry Computernek (ABC) elnevezett szerkezetnek a tervezési munkáit. Az eredeti modell 25 bites, a továbbfejlesztett változat 50 bites szavakkal dolgozott, kettes számrendszert használt. Az ötvenszavas tárolóegységet egy kondenzátorokkal felszerelt forgó dob alkotta, az adatbevitel lyukkártyákkal történt, az eredményt pedig a gép kártyákra égetett jelek formájában adta meg.
John Atanasoff lezárja a világ első elektronikus számítógépének, a fejlesztőkről később Atanasoff-Berry Computernek (ABC) elnevezett szerkezetnek a tervezési munkáit. Az eredeti modell 25 bites, a továbbfejlesztett változat 50 bites szavakkal dolgozott, kettes számrendszert használt. Az ötvenszavas tárolóegységet egy kondenzátorokkal felszerelt forgó dob alkotta, az adatbevitel lyukkártyákkal történt, az eredményt pedig a gép kártyákra égetett jelek formájában adta meg.
New York államban, Hamiltonban bevándorló bolgár szülők gyermekeként megszületett John Vincent Atanasoff amerikai matematikus, akit a munkájában felmerülő számítási problémák vezettek el ahhoz, hogy az informatika egyik úttörőjévé váljon. Az akkor már tanár Atanasoff az 1930-as években egy hallgatójával, Clifford Berryvel dolgozta ki az ABC, a világ első elektronikus (de még nem programozható) számítógépének koncepcióját.
Bírósági ítélet mondja ki, hogy az addig az első elektronikus számítógépnek tartott ENIAC szabadalma érvénytelen, így az 1939-es Atanasoff-Berry számítógépet (ABC) illeti meg ez a cím. Az ítéletet alapvetően helyesnek tartja a szakirodalom, mert bár az ABC-t nem fejezték be, voltak funkcionális és koncepcionális hiányosságai is, le sem védették, megoldásai később inspirálták az ENIAC megalkotását is.
