Egyes vélemények szerint 50 milliárd forintba kerül a készenléti rádiókommunikációs rendszer (EDR) kiépítése, mások szerint 20 milliárdból is kihozható. A Medgyessy-kormány valószínűleg csak bérli majd a hálózatot.
Hirdetés
Az elsősorban a készenléti és a kormányzati szervek biztonságos rádiókommunikációját lehetővé tevő rendszer története igen hosszú. Évek óta napirenden van a hálózat kiépítése, ám mostanáig alig történt érdemi lépés. Konkrétumként szinte csak az említhető, hogy a potenciális szállítók számos EDR-bemutatót tartottak az évek során. Eközben széles skálán mozogtak a hálózat árára vonatkozó becslések. Alig két éve még úgy tűnt, hogy a Magyar Posta lesz az EDR kiépítője és üzemeltetője. A Posta akkori elnök-vezérigazgatója, Kalmár István úgy vélekedett, az országos rendszer 50 milliárd forintba kerül majd. A fejlesztéshez hitelt kellett volna felvenniük, központi forrást nem vettek volna igénybe. A tetemes költség ellenére 30-40 ezer felhasználó esetén gyorsan megtérült volna a kiépítés ára, még úgy is, hogy a készenléti hálózat üzemeltetése évente körülbelül 12 milliárd forintot emésztett volna fel.
Korántsem biztos azonban, hogy valóban ennyit kell majd költeni a hálózatra. A leendő Tetra-rendszer ára nagyban függ attól, hogy a majdani szolgáltató rendelkezik-e szabad átviteltechnikai kapacitással és telephellyel. Kedvező feltételek mellett a rendszer 20 milliárd forintból is kihozható -- mondta egy korábbi beszélgetésen Fáy András, a Nokia Hungary Kft. Tetra-értékesítési igazgatója. A szakember szerint Budapestet négy hónap alatt le lehet fedni a hálózattal, az országos rendszer egy év alatt épülhet ki. (Mindez akkor képzelhető el, ha adott az átviteltechnika és a telephely.)
A Medgyessy-kabinet a finanszírozás terén koncepciót váltott elődjéhez képest. A Fidesz-kormány idején tervezett állami beruházás helyett a szolgáltatásvásárlás mellett döntött, így a költségvetésben csak az évről évre fizetett szolgáltatási díj jelenik meg. Fáy szerint a készenléti szerveket kiszolgáló (Tetra) rendszer és a GSM-hálózatok kiépítése között nincs lényegi különbség, az előbbinél azonban diszpécserközpontot is üzemeltetni kell. Az igazgató a potenciális szolgáltatók között említette a mobil- és vezetékes távközlési vállalatokat, az Antenna Hungária Rt.-t és a távközlési hálózattal rendelkező társaságokat, például a MÁV-ot vagy az MVM-et. Az is kérdés, hogy a jó infrastrukturális adottságokkal rendelkező mobiltelefon-szolgáltatók feláldozzák-e ezt az EDR-ért, vagy tartogatják a nagyobb jövedelemmel kecsegtető harmadik generációs szolgáltatáshoz.
Polgári célokra is használhatják majd a készenléti rendszert
A készenléti szolgáltatásnak várhatóan 30-40 ezer felhasználója lesz. A készenléti szervek egységes digitális rádiótávközlő rendszere (EDR) mindennapi felhasználói a rendőrség, a mentők, a tűzoltóság, a határőrség, a büntetés-végrehajtás, a VPOP, illetve a Nemzetbiztonsági Hivatal szervei. Katasztrófahelyzetben viszont kiegészülhet ez a kör a katasztrófavédelemmel, a polgári védelemmel, a polgármesteri hivatalokkal, a vízügyi szolgálattal és a közlekedési felügyelettel. Az egyes szervezetek hálózatai önállóan működnek majd, de gond nélkül összekapcsolhatóak lesznek. A kormány nagy valószínűséggel engedélyt ad a nyertesnek arra, hogy az EDR-infrastruktúra részleges felhasználásával polgári célú szolgáltatást is végezzen -- szigorú biztonsági követelmények betartása mellett --, ezáltal csökkenthető lenne az állam által az EDR-ért fizetett összeg. A GSM sikere miatt az EDR-hez hasonló polgári célú hálózatok iránt ugyanis nem várható akkora kereslet, amely vonzóvá tenne egy, a készenléti EDR-től független önálló beruházást. A taxis cégek például a magas költségek miatt várhatóan nem cserélnék le egykönnyen jelenlegi diszpécseres rendszerüket. A készenléti EDR-szolgáltatás számára a 380-385, illetve a 390-395 megahertzes sáv áll majd rendelkezésre, míg a polgári célra a 417,25-420 és a 427,25-430 megahertzes.
