Az Intel bemutatta a szerverekre vonatkozó útitervének megújítását, melyben a termékek alapvetően nem változtak, de a cég erős figyelmet szentel majd az adatcenterekre, illetve a mikroszerverekre, hiszen ez a két terület komoly növekedés előtt áll. Az utóbbi piacon az ARM lesz a legnagyobb kihívó, hiszen mindennél fontosabb lesz az adott rendszer energiahatékony működése, és az ARMv8 architektúra ebből a szempontból drámai előrelépést ígér. Az Intel viszont marad az x86-nál, így az Atomokkal próbálják majd lefedni ezt a területet.

Az év második felében el is startol majd az Avoton SoC, mely 22 nm-es gyártástechnológiával készül, és a Silvermont kódnevű magokat tartalmazza. A termék különböző kiépítésekben 2, 4 és 8 magot tartalmazhat, és két-két mag 1 MB kapacitású L2 gyorsítótárat oszt majd meg, tehát a másodszintű gyorsítótár mérete rendre 1, 2 és 4 MB lehet. A memóriavezérlő az 1600 MHz-es effektív órajelű DDR3 vagy DDR3L memóriákat támogatja. A rendszer az előbbiek mellé négy darab 3 Gbps-os és két darab 6 Gbps-os SATA portot kínál. Ezt kiegészíti a négy darab Gigabit Ethernet vezérlő, és szintén négy darab USB 2.0-s interfész. A chip négy darab PCI Express 2.0-s vezérlőt tartalmaz, melyek 4-4 csatornát kínálnak. Ezenkívül a szükséges I/O opciók is megtalálhatók a lapkában, ami alapvető elvárás.

Az Avoton SoC speciális változata a Rangeley kódnevű fejlesztés, mely kap egy kriptográfiai motort is. Ennek megfelelőn a rendszer az Intel QuickAssist technológiájára alapozva rendelkezik 128, 192 és 256 bites AES, 3DES, DES és Kasumi támogatással. Ezenkívül a SoC képes hitelesítésre és publikus kulcs titkosítására is, továbbá véletlenszám generátort is tartalmaz. Az Avoton és a Rangeley SoC is BGA tokozásban érkezik az Atom C2000-es sorozaton belül, a fogyasztásuk pedig 5 és 20 watt között skálázódik függően a teljesítménytől.

[+]

A következő évben érkezik az egyutas Xeonok Broadwell verziója, mely már 14 nm-es eljárással készül, és SoC formában is elérhető lesz a helytakarékosság érdekében. Ezeknek a fejlesztéseknek a legfontosabb feladata az ultramobil eszközök térnyerésével megnövekedő feladatok kiszolgálása a szerverek oldalán, így az integrált grafikus vezérlő a különböző médiaorientált feladatokhoz, a felhős játékhoz, illetve a kép- és videoszerkesztéshez is jó lehet. Mindhárom területre komoly igény van, illetve az Intel továbbra is nagyon hisz a felhős játékban, hiszen a korábbi években az ezzel foglalkozó cégeket dollármilliókkal támogatták. Bár első hallásra az IGP soványnak tűnik majd a felhős játékhoz, valójában ennek a piacnak ez az egyetlen járható ösvénye, hiszen a dedikált GPU-k használata igen magas fenntartási költségeket eredményez. Az ésszerű üzleti modell kialakítása érdekében a felhős játékban utazó cégek a jövőben IGP-vel rendelkező lapkákra építenek majd. Ez a teljesítmény szempontjából sem jelenthet problémát, hiszen a szerveren futtatott folyamatok – főleg a grafika szempontjából – igen jól paraméterezhetők, ha az adott IGP esetleg nem bírja el a komolyabb terhelést.

A lényeges változás a korábbi útitervekhez képest, hogy az Intel hajlandó lesz kiszolgálni az egyéni igényeket is. A mikroszerverek piacán ugyanis a legtöbb megrendelő számára a tömegpiacnak szánt lapkák nem elég jók, mivel olyan dolgokat tartalmaznak, amelyeket sosem használnak majd ki, vagy rosszabb esetében hiányzik belőlük valami. A Facebook már korábban is jelezte, hogy hosszútávon az egyéni igényeik szerint tervezett lapkák érdeklik, mivel ezek fenntartási költsége alacsonyabb, mint az általánosan beszerezhető megoldásoké. Éppen ezért érdekli a vállalatot az ARM szerverpiaci debütálása, hiszen a brit tervezőcéggel licencelhető technológiáival pontosan megkapják azt, amit szeretnének. Az Intel azonban bizonyos szintig hajlandó majd módosítani a processzorait, hogy ne veszítsék el az olyan nagy megrendelőket, mint a Google, az Amazon, a Yahoo, az eBay vagy a Facebook. Extrém igényeket viszont valószínűleg nem szolgálnak majd ki, így ha egy megrendelő túl sokat kér, akkor az ARM-os cégek között kell keresnie partnert hozzá.