A variálható frissítési frekvencia jó dolog, különösen azért, mert jobb képmegjelenítést kínál, viszont az NVIDIA által kidolgozott, saját vezérlőre épülő G-Sync pont a licencek miatt elég drága mulatság, akár több száz dollárral is megdobhatja egy kijelző árát. Alighanem ez is állhatott a cég januári bejelentése mögött, amely szerint most már az eddig „pusztán” FreeSync jelölésű monitorokon is aktiválható lesz az NVIDIA-féle variálható frissítési megoldás. Azokon a kijelzőkön amelyeket a gyártó bevizsgált, és erre alkalmasnak minősített automatikusan használható ez a képesség, míg a többin manuálisan kell aktiválni. A kompatibilis modellek közé tartozik az Acer egyik csúcskategóriás Nitro monitora, az XV273K, amelyet most G-Sync testvérével, a Predator csoportba tartozó XB273K-val dobtunk egymás mellé, hogy megnézzük miképp működik ez az egész. Minderről hamarosan komplett tesztben számolunk be, de most előbb lássuk a két versenyzőt!

[+]

A két monitor a specifikációk alapján ikertestvérei egymásnak: két 27 hüvelykes, IPS panelre épülő, prémium termékről van szó, amelyek 144 Hz-es maximális képfrissítést kínálnak, DisplayHDR 400 tanúsítvánnyal is rendelkeznek, gyárilag kalibráltak és igencsak drágák: az XV273K körülbelül 330 000 forintba, az XB273K pedig 400 000 forintba kerül. A részletesebb specifikációk alapján egyelőre nem látszik, mit kapunk a 70 000 forintnyi többletért, sőt, mintha bizonyos szempontból még az XB273K vásárlói járnának rosszabbul, hiszen kevesebb használható csatlakozóra számíthatnak:

Az extrák kapcsán egyébként megjegyeznénk, hogy mindkét kijelző remekül megállja a helyét grafikus monitorként is, és ebben nemcsak az árnyékoló, de a külső fényviszonyokra figyelő szenzor, illetve a gyári kalibráció is segít.

[+]

Tulajdonképpen az egyetlen, ami tényleg hiányozhat, az az állvány pivot funkciója lesz. Borsos áruk tehát alapvetően indokolt is, hiszen két kiváló minőségű megjelenítőről beszélünk, tulajdonképpen az egyetlen fontos jellemző, ami a 700 000 forintos, 1000 cd/m² -es Predator X27-ben megtalálhatóak közül hiányzik, a Direkt-LED háttérvilágítás, és a hozzá kapcsolódó local dimming.

Balra a Predator, jobbra a Nitro színtere [+]

Bár mindkét monitorról részletes tesztek is készülnek, egy gyors vizsgálatra azért sort kerítettünk, és itt már 1-2 helyen láthatunk némi differenciát, kérdés, hogy ezek mekkora összeget érnek meg nekünk:

Az első, feltűnőbb különbség az üzembe helyezés során jelentkezik: míg a Predatorral a G-Sync egyszerűen csak működik (feltéve, hogy az NVIDIA vezérlőpultban aktiváltuk a funkciót), addig a Nitro esetében ehhez először a monitor menüjében is engedélyezni kell az adaptív frissítési frekvenciát, és csak ezután tudjuk azt bekapcsolni (az egyéb előfeltételek között szerepel a DisplayPort használata, illetve a 417.71 vagy annál újabb illesztőprogram megléte). Ha ezeket megtettük, onnantól kezdve már ugyanúgy működik minden, a monitor, amennyiben a támogatott frekvenciatartomány megengedi (látszik, hogy ezen a téren a Nitro hátrányban lehet), alkalmazkodni fog a grafikus kártya teljesítményéhez.

Adja magát a kérdés, hogy az eredmény is egyforma-e a Nitro és a Predator esetében? A válaszunk az, hogy jobbára igen, de nem teljesen, és ezt a különbséget a hamarosan megjelenő, a két monitort bemutató részletes tesztünkben alaposabban is szemügyre vesszük.