2017. november 23., csütörtök

Lézernyomtató

  • (p)
Írta: Daywalker | Utoljára frissítve: 2011-02-13 20:46

A lézernyomtató, ha nagyon egyszerűen akarnánk összefoglalni, a sztatikus elektromosságnak, pontosabban a foto-elektrosztatikusságnak köszönhetően működik. De pontosan hogy is?

A lézernyomtató népszerűségét nagy sebessége, jó minőségű, vízálló nyomatai és aránylag megfizethető fenntartási költségei miatt érdemelte ki. Ez a típusú készülék a toneralapú nyomtatók közé tartozik, ahova LED-es társa is, tehát az elvük teljesen más, mint például a piacon az átlagfogyasztók között a főleg ára miatt nagy népszerűségnek örvendő tintasugarasoknak. Működésük a xerográfiára épül, azaz hasonlóak, mint a fénymásolók, de több ponton változik a folyamat azokéhoz képest.

Xerográfia: Az elektrosztatikus töltések és fotovezető anyagok elektromos tulajdonságai fény hatására megváltoznak. Ez az eljárás a xerográfia; neve a görög xerox (száraz) és graphein (írás) szavakból tevődik össze. A technológia Chester Carlson nevéhez kötődik, aki nagyjából hét évtizede fedezte fel a dokumentumok egyszerű sokszorosításának módját, amit aztán a magát világcéggé kinövő Xerox Corporation fejlesztett tovább és állított kereskedelmi forgalomba az 1950-es évek végén. Magyar vonatkozása is van a területnek, hiszen Selényi Pált maga a „xerográfia atyjaként” tartja számon a tudomány, Carlson pedig az ő eredményeit véve alapul érte el saját sikereit a témában.

A működés a látszat ellenére azért nem olyan bonyolult. A fényérzékeny anyaggal (régebben szelénnel, újabban valamilyen polimerrel) bevont henger (azaz a dob) felületét először elektrosztatikusan feltöltik. Ezután a nyomtató processzora által vezérelt tükrökkel, valamint lencsékkel pozicionált lézernyalábbal megvilágítják a nyomtatni kívánt részeket (az ábrákat, szövegeket), amitől a kívánt felület töltése megváltozik. Harmadik lépésként jön a toner, azaz a festéktartály, amiből a por a közvetítőhenger által a megváltoztatott töltésű részekre tapad. Az utolsó lépésben ezek az ellentétes polaritású átvivőhengerre vezetett papírra kerülnek, amiket a végén a besütőegység rögzít is végső helyükön hő és nyomás segítségével. Ezt a meleget persze magának a festékpornak és a papírnak is el kell viselnie, így mindkettőből hőtűrő fajta kell.

A lézernyomtató tökreinek és lencséinek mozgása
A lézernyomtató tükreinek és lencséinek mozgása

A fenti folyamat a fekete-fehér nyomtatást írja le, de a színes is nagyon hasonló. Ekkor a fekete toner mellett a szubtraktív színkeverés három alapszínének megfelelő cián, bíbor és citromsárga tonerek is a printerbe kerülnek. Ezekről vagy egymenetes vagy többmenetes (tandem, inline) nyomtatásban kerülhet a festék a papírra. Előbbi esetében az egy sorban elhelyezkedő tonerek rögtön egymás után viszik fel a papírra az anyagot, ami a végén kerül beégetésre. A többmenetesnél először egy köztes hengerre vagy szíjra kerül a kép egy-egy színe, amiről négy fordulatnyi festékezés után juttatják csak a papírra a kész képet. Ezáltal némileg lassú, viszont jó képet ad.


Egymenetes, színes lézernyomtatás

Ha pontatlanságot találsz a cikkben, kérjük, írd meg a szerzőnek!
A bejegyzés utolsó frissítésének időpontja: 2011-02-13 20:46

H​ir​det​é​s​

Hir​de​tés​

Copyright © 2000-2017 PROHARDVER Informatikai Kft.