Tévedés, hogy az M2M modern hóbort

Sokan nem értik, miért van szükség okoseszközökre, mi ez a felhajtás az IoT körül. Az igazság az, hogy a történet korábban kezdődött, mint ahogy legtöbb olvasónk született.

Számítógép mindenütt és zsebben is

A számítógép ma már nem egy megfizethetetlen monstrum, a nyolcvanas évek mikrogép forradalmával, majd az IBM PC és a Mac elterjedésével az általános célú személyi számítógépek visszavonhatatlanul részévé váltak otthoni és munkahelyi életünknek egyaránt. Persze a megfizethető számítástechnika nem csak marketingpolitika kérdése, a háttérben folyamatosan dolgoztak a cégek a kisebb, ám nagyobb teljesítményű, olcsóbb és hatékonyabb lapkák előállításán és persze a könnyebben használható, okosabb szoftvereken is.

Hirdetés

A mobil illetve viselhető számítógépek koncepciója már a hatvanas években létezett, nagyon érdekes prototípusok születtek, kísérleteztek hordozható, fejre csatolható kijelzőkkel, cipőbe épített rulett-esélyeket latolgató célszámítógépekkel. 1977-ben megszületett egy a vakok számára kifejlesztett célgép is, mely a fejen hordható kamerából, számítógépből és a mellkasra illeszthető tíz hüvelykes érintés-stimuláló mátrixból állt, a mátrix 1024 pontja segített érzékeltetni viselőjével, hogy milyen látvány is tárulhat épp elé. Az akkori monstrumokat persze nem igazán titulálnánk ma mobilnak, az igazán könnyed masinák készítéséhez még sokat kellett fejlődnie a processzortechnológiának.


[+]

A kilencvenes évek második felétől a PDA-k (Personal Digital Assistant, azaz digitális személyi asszisztens) korszakában bebizonyosodott, hogy készíthetők olyan zsebben is hordozható számítógépek, melyekkel úton-útfélen lehet dolgozni, adatot gyűjteni – akkor még zömmel internet kapcsolat nélkül és a hagyományos, asztali számítógépekéhez erősen hasonlító kezelőfelületen. Ma már minden okostelefon és tablet túlszárnyalja ezeket az elődöket és a mostani „mobilok” számítási kapacitása messze túllép egy húsz éves asztali gépén. Rengeteget fejlődtek a kezelőfelületek, az eszközök sokkal természetesebb módon használhatók - erre kiváló példa a Google Glass, mely ugyan nem ért el átütő sikert, de bebizonyította, hogy egy okos eszköz elférhet egy szemüvegkeretben is, kijelzőstül-kamerástul, ha megfelelő háttértechnológia (internetes felhőszolgáltatás) támogatja. Talán a vezérlés, beszédfelismerés fejlődésével és persze az ár mérséklődésével akár néhány év múlva is nagyobb sikerre számíthat ez a koncepció.


[+]

Nem csak magában fejlődött a számítástechnika, hanem a közönségesen elterjedtté váltak a számítógépek a klasszikus számítástechnikával nem kapcsolódó területeken is, erre utal a külföldi sajtóban elterjedtebb Ubiquitous computing, azaz mindenütt jelenlévő számítástechnika kifejezés is. Karl Steinbuch, a német számítógéptudomány úttörője nagyon jól látta még 1966-ban, hogy: „Néhány évtizeden belül a számítógépek beleszövődnek szinte minden ipari termékbe”. Ma egy-két lapkából álló célszámítógépek vezérlik a hűtőt, a teljesen közönségesnek számító automata mosógépeket, ezek dolgoznak a fűtési rendszer termosztátjával és a bankkártyánkon ma már szinte jelképes a mágnescsík, a hozzáférést egy beépített egylapkás, körömnyi számítógép biztosítja. Célszámítógépek rejtőznek mindenütt, ahol valamilyen szabályzó vagy feldolgozó mechanizmus szükséges a megfelelő üzemhez és sok helyütt RF címkék (rádióhullámokkal aktiválható és tápolható, azonosításra és adatgyűjtésre alkalmas lapkák) helyettesítik a vonalkódot is.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

Azóta történt

Előzmények