Internet, nem csak embereknek - IoT
Ma már természetes, hogy minden otthonban van Wi-Fi és internet hozzáférés, ezt szinte bárki megengedheti magának. Persze ez nem több száz éves vívmány, az Internet maga sem régi, a közvetlen elődjének tekinthető Arpanet 1969-ben látott napvilágot. Az alapjául szolgáló protokoll rendszer, a TCP/IP 1974-ben indult világhódító útjára. Domain neveket csak 1984 óta használhatunk, addig csak címekkel azonosították a végpontokat. Az első weboldal 1989-ben született meg, de mind a web, mind akár az email sokáig csak igen szerencsés munkahelyeken és egyetemeken volt elérhető.
Hirdetés
A kilencvenes években még jó esetben 28-33 kilobites modemekkel csatlakozhattunk a hálózatra és a forgalom vagy fenn töltött idő után is fizetnünk kellett. A kétezres évek óta elterjedt szélessávú hozzáférések mind megfizethetőbbé váltak és át is formálták a webet, a bélyegképekkel tarkított szövegtenger helyébe mára videoreklámok, animációk léptek. A felhasználók számának növekedésével az eredeti, 32 bites IP címek biztosította mintegy négymilliárdos tartomány eléggé szűkössé vált, az utolsó IP-cím csomagot már évekkel ezelőtt kiadták.
[+]
A helyzet a mobilok és az IoT eszközök terjedésével végképp tarthatatlanná vált, így ma már csak IPv6 használatával bővíthető a kliensek száma, a protokoll új változata kb. 3,4 × 10 a 38. hatványon számú végpont egyidejű működésére ad lehetőséget, ami most jó időre elégnek is tűnik. (Persze ebből is hamar kifogynánk, ha a nanorobotok is saját címmel dolgoznának vagy ha csillagközi hálózatokat kellene egységesíteni.)
Az internet mellett a hozzáférés módja sem mellékes, a vezetékes kapcsolatnál szabadabb hozzáférést kínálnak a vezeték nélküli technológiák, ma akár filmeket is nézhetünk az otthoni Wi-Fi-n vagy akár mobilneten is, persze ez sem mindig volt így. A vezeték nélküli adathálózatok korai előfutárának az ALOHAnet tekinthető, az 1971-ben beindított infrastruktúra UHF rádiósávban forgalmazott adatcsomagokat, a ma továbbfejlesztett 802.11-es (Wi-Fi-ként emlegetett) technológiák elődjeként, a protokoll vonásait a máig használatos Ethernet is magán viseli. 1991-ben jelent meg először vezeték nélküli hálózati kártya kereskedelmi forgalomban (WaveLAN), de a 802.11 Wi-Fi szabvány első, csupán 2 Mbit/s névleges teljesítményű verziója csak 1997-ben látott napvilágot.
Az Internet of Things kifejezés 1999-ben vált viszonylag közismertté, mikor Kevin Ashton, az elektronikus azonosító rendszerekkel és RFID-vel foglalkozó Auto-ID Labs igazgatójaként tartott előadást a Proctor and Gamble-nél. Legalábbis Kevin Ashton magának tartja fenn az első figyelmet is generáló említés érdemét, megjelölve ezzel az IoT korszak kezdetét, ugyanakkor mások gyakorlatiasabb módon határoznák meg ugyanezt. A Cisco szerint a 2008-2009-as év a fordulópont, innentől ugyanis több automatikus, okos eszköz kapcsolódik a hálózatra, mint ember. 2010-ben világszerte már összesen 12,5 milliárd eszköz (tabletekkel, PC-kkel együtt) működött online, míg a bolygó népessége csupán 6,8 milliárdra rúgott.
Már a 80-as években alakítottak úgy át kólaautomatát, hogy a hozzá kapcsolt PDP-10 terminálról leolvasható volt, hogy hány üveg van még a gépben és a tartalmuk hideg-e vagy sem. Az első kísérleti interneten át irányítható eszköz egy kenyérpirító volt, melyet John Romkey bütykölt meg úgy, hogy TCP-IP protokollon keresztül be-ki kapcsolható legyen. A University of Cambridge számítógépes laborjában 1993-ban kávégép megfigyelő rendszert építettek Trojan Room Coffee Pot néven, mely percenként háromszor töltött fel új képet egy szerverre a kávéfőző kimeneti edényéről, a kép később böngészőből, online is megtekinthető volt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
