Képminőség
A bekapcsolást követően nem lehetett nem észrevenni a plazmákra olyannyira jellemző enyhe vibrálást, ám ezt nagyjából két perc után megszokja a szem, és utána már fel sem tűnik. A képalkotási technológia esetében előforduló specifikus hibák közül egyik sem jelentkezett, tehát a foszfor lagot épp úgy el lehet felejteni, mint a sávosodást. Ghostinggal, beégéssel sem találkoztunk, bár tény és való, hogy mivel nem a saját készülékünkről volt szó, ezért nem hagytuk, hogy ugyanaz a képtartalom uralja a kijelzőt hosszú órákon át (persze ha a miénk lenne, akkor pláne nem hagynánk). Mindenesetre a készüléket ellátták ghosting és beégés elleni védelmi mechanizmusokkal. Ilyen a pixelcsúsztatás, amely elméletileg képes arra, hogy minimális mértékben eltolja a képet, így változtatva az egyes képpontok tartalmát, illetve a Fehérmosás, amelynek bekapcsolása után egy szürke sáv átgördül a képernyőn, mintegy kipucolva a pixeleket.
Zavaró felhősödés nem jelentkezett, de ez egy plazma modelltől egyáltalán nem meglepő. A betekintési szöggel sincs semmi probléma, legalábbis sötétben, hiszen ha nem sikerül ideális körülményeket teremteni, akkor a panel előtt található üveglap tükröződése zavaró lehet, ha valaki túlságosan oldalról nézné a tévét.
Képjavító technológiák
Enyhe zajosodás csak a cefet minőségű SD tartalmaknál jelentkezett, ezen viszont segíthetünk a zajcsökkentés funkció bekapcsolásával, de arra érdemes odafigyelni, hogy túlságosan agresszívre állítva összemoshat egyes képrészleteket. A készülék képes az alacsonyabb felbontású anyagok felskálázására, természetesen a végeredmény nem lesz ugyanolyan, mint ha eleve nagyfelbontású anyagot néznék, de azért szemmel látható a javulás. A képernyőn megjelenő, átfutó feliratok, illetve logók megjelenítésével nincs gond, ezek körül nem jelent meg pixeles aura, idegesítő remegés, ám ha valaki mégis ilyesmit tapasztalna, az nyugodtan bekapcsolhatja a feliratsimítás névre hallgató szolgáltatást, amely pont az ilyen jellegű problémák kiküszöbölésére való.
A gyors mozgások megjelenítésével nem volt gond, akadozás egyáltalán nem jelentkezett, de ez nem is okozott semmilyen meglepetést. Úgyhogy az "Intelligent Frame Creation" névre hallgató, három erősségi fokozatot kínáló interpolációs technológiát be se kapcsoltuk. Az "Adaptív gamma vezérlés"-t is jobbnak tűnt kilőni, ez ugyanis a képtartalomtól függően automatikusan állítgat a fényerőn, ami olykor enyhe vibrálással járt. Ugyanez lett a sorsa a fényerősség-növelésnek is, amely a kép kontrasztját hivatott javítani különféle trükkökkel. A feketeszint kiterjesztés elméletileg a kép sötét részein módosít, de még a legmagasabb értékre állítva sem produkált semmi különlegeset.
Szegény "Élénk színek" elnevezésű funkció is likvidálásra került, aktív állapotában ugyanis az elektronika a színeket automatikusan élénkre állítja. Mivel azonban a tónusok megjelenítésével az égegyadta világon semmi probléma nincs, ezt felesleges forszírozni. A színvilág tehát remek, a legszebb plazmás Panasonic-hagyományokat idézően teljesen természetes. Nyoma sincs az erőszakos, túlzott harsányságnak, de ahol arra van szükség, ott leugranak az árnyalatok a képernyőről, és még az olyan kritikus feladatokkal, mint az arcbőr megjelenítése, is jól boldogul.
Képarány
A kihagyhatatlan 16:9 és 4:3 mód mellett kiválasztható a 14:9 és a forrás eredeti képaránya, illetve bekerült a kínálatba egy nagyított opció is a Zoom személyében. A legjobb egyébként az egészet rábízni az automatikára, hiszen az elektronika minden különösebb torzítás nélkül húzza szét a képet, teljesen kitöltve a kijelzőt.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
