Külső

Nemrég járt nálunk a HTPC-nek nagyszerű, de elég drága Acer iDea 511. Utána találkoztunk a kisebb, olcsóbb, de kevésbé okos Asus P20 mini-PC-vel, amely még mindig elég ügyes volt akár multimédiás szórakoztatóközpontnak is, de árával még mindig nem voltunk maradéktalanul megelégedve. Mai tesztalanyunk, az MSI Titan 700 aprósága – most tessék megkapaszkodni – feleannyiba kerül, mint az Asus P20, tehát valamivel kevesebb mint 70 000 forintért megkapható. Hogy csinálta ezt az MSI? Mi a kis titán trükkje?

Több is van neki. Az első az Asushoz képest szerényebb külső formaterv. A kisméretű rendszerek világában jártasak azonnal kiáltják is: Mini-ITX! És igazuk van; az MSI Titan 700 egy teljesen szabványos Mini-ITX házban lakik, amilyenből rengeteget gyártanak – legfeljebb nem ezzel az előlappal –, így sokkal olcsóbb tud lenni, mint egy egyedi, konkrét kisgéphez vagy HTPC-hez tervezett burok. Az elsősorban munkára, iparba szánt házikó festése nem trendi, csili-vili, viszont meglehetősen masszív fémből készült. Oldalán nagyobb, tetején kisebb szellőzőrács van.

A tükrös, műanyag előlapra két ajtócska, két LED és egy fémnek látszó, de tapintásra inkább műanyagnak érződő gomb jutott. A fölső fedél mögött hagyományos, tálcás notebookos meghajtó rejtőzik, amely ismét pár ezressel olcsóbb a látványosabb, tálca nélküli (slot-in) változatoknál. Az alsó ajtó mögé két USB és két hangcsatlakozó bújt, FireWire-t vagy esetleg kártyaolvasót hiába kerestünk.

Hátulról látszik a legjobban, hogy a házikó szabványos kialakítású, mert itteni panelje pontosan ugyanolyan, mint amilyet bármilyen alaplapnál megszokhattunk. Van rajta egeres és billentyűzetes PS/2 aljzat, egy D-Sub és egy S-Video kimenet a képnek, Ethernet és két USB csatlakozó, valamint két régi stílusú soros port és három jack aljzat a hanghoz. Egy kicsivel távolabb, a jobb szélre került a tápadapter csatlakozója.

Alulra semmi érdekeset, csak négy vaskos gumilábat tettek, melyek elnyelik a belül dolgozó alkatrészek keltette rezgéseket, vibrációt.

A mellékelt állvánnyal élére is állíthatjuk a 240 x 185 mm alapterületű masinát. Ezenkívül már csak egy telepítőlemezt, a közepes méretű külső tápot és egy használati útmutatót találtunk a dobozában.

Belső

Jól látszott az útmutatón, hogy ezt a masinát eredetileg barebone, tehát félkészre szerelt formában árusítják, ugyanis részletes leírást találtunk arról, hogyan kell behelyezni a memóriát, merevlemezt és optikai meghajtót. Az idehaza forgalmazott masina viszont már készre szerelve kapható. Belsejéhez – két csavar meglazításával – a felső részen keresztül vezet az út, akárcsak egy átlagos fekvő házba. Az emeleten találjuk a meghajtókat, elöl a notebookos optikait, hátul pedig szintén a hordozható gépekre jellemző, 2,5 colos merevlemezt.

Ahogyan a ház, úgy az alaplap is mini-ITX formátumú. Ahogyan a ház, úgy ez a komponens is tömegesen készül különböző felhasználásra, ezért sokkal olcsóbb lehet, mint egy egyedi megoldás. A ház eleje és az alaplap között látható picike nyomtatott áramkör állítja elő az egyes komponensekhez szükséges feszültségeket abból az áramból, amit a külső táptól kap.

Első látásra passzívnak tűnhet a gépben látható hűtés, de van egy kis ventilátora. Nem szoktuk szeretni az ilyen apróságokat, mert normális légáramlat keltéséhez nagyon kell forogniuk, akkor pedig eléggé zajosak.

Mint a mini-ITX-es alaplapok többségén, az MSI Titan 700-ban találhatón is VIA processzor és VIA chipkészlet dolgozik. Az alábbi képen balra látható a picike processzor, középen a hozzá képest hatalmas, integrált grafikus magos északi híd, mely szintén kap a hűtésből, jobbra pedig a déli híd. Fölöttük látható az egyetlen DDR2 memóriafoglalat és az IDE csatoló. Jobb szélre került egy PCI csatlakozó, amit a Titan 700, házának formája miatt, nem használ ki, pedig egy alacsony Wi-Fi kártyát beletehettek volna. A hátlapi csatlakozók és a chipkészlet között zsúfolódik a hangot, hálózatot és videokimenetet kezelő, valamint a különböző funkciókat monitorozó áramkör.

Mostanában mindenki az Intel Atomjáról beszél, amely kétségkívül sok újdonságot hoz majd, de már az Intelnek is van pár éve hasonló feladatokra befogható, kis méretű és fogyasztású CPU-ja. Hát még a VIA-nak, amely egy ideje már kizárólag csak ilyen processzorokat készít! Tesztgépünkben az Esther kódnevű C7-es család legerősebb tagja dolgozott. Egészen pontosan C7-D-nek hívják a 2 GHz-es apróságot, ugyanis a sima C7-tel ellentétben már megfelel a RoHS előírásoknak. 2006 szeptemberében mutatták be, 90 nm-es csíkszélességgel készül, 128 kB másodszintű gyorsítótára van, rendszerbusza pedig a 200 MHz-es alapórajelet négyszerezi. TDP-ben megadott maximális fogyasztása 20 watt, szóval annyira azért nem kevés. Az Intelnek már több hasonló étvágyú, kétmagos mobil processzora is van. A CN700 északi hídban UniChrome Pro grafikus chip dolgozik, amely hardveresen gyorsítja az MPEG-2 videók lejátszását, de ma már nem számít valami komoly vasnak. Meglehetősen régi darab a VT8237R Plus déli híd, először valamikor 2004 végén találkoztunk vele.

Platform – CPU, RAM, VGA, HDD

Azt már tudjuk, hogy 2 GHz-es VIA C7-D processzor, CN700 északi és VT8237R Plus déli híd van a kevesebb mint 70 000 forintos gépecskében. Ehhez 1024 MB DDR2-533 memória, 120 GB-os Western Digital Scorpio SATA merevlemez, valamint Optiarc AD-7530B super-multi DVD-író tartozik még. Hangrendszere nyolccsatornás VIA Envy24PT, hálózati vezérlője pedig gigabites. Mivel a ház Mini-ITX-kompatibilis, egyszerű volt megalkotni az AMD 690G chipkészletes Titan 690-et, amely tetszőleges AM2 foglalatos processzorokkal működik, és állítólag nyáron érkezik az atomos változat is.

Tudva, hogy a VIA 2005 tavaszán rukkolt elő a C7-tel, amely azóta nem sokat változott, ráadásul az eredetileg is gyengécske VIA C3 bővítése volt csupán, teljesítményben nem vártunk tőle sokat. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a jóval drágább Asus P20 mini-PC Intel Pentium Dual-Core E2160 processzorával szemben mire elég a VIA üdvöskéje. Sejtettük, hogy a sokkal modernebb kétmagos ellen nem nagyon fog labdába rúgni, ezért megnéztük egy IBM ThinkPad X40 notebook egymagos, kis fogyasztású Pentium M LV 738 processzorát is, amely 1400 MHz-en jár, és gyártástechnológiában, valamint megjelenési dátumban is közelebb áll a C7-hez. Negyedikként az egyik legkisebb Core 2 Duo, az 1066 MHz-es U7500 adatait is feltüntettük, amit korábban az Asus U2 notebookban teszteltünk. A kis MSI-re és az IBM notebookra Windows XP-t telepítettünk Service Pack 2-vel, a másik két gépen Vista futott.

Nagy meglepetésre az Everest CPU Queen tesztjében a VIA C7 ráduplázott a régi Pentium M-re, de még a kétmagos, bár csak 1066 MHz-es Core 2 Duo U7500-zal is tartotta a lépést. Sajnos ez a csoda még három napig sem tartott, mert a következő everestes CPU tesztekben már csak a Pentium M sebességének felét-harmadát vagy még annyit sem tudott a C7-D. Ugyanez volt a helyzet a többi tesztben is. A Core 2 architektúrás újdonságok messze elöl szárnyaltak, a VIA pedig a nála jóval alacsonyabb órajelű Pentium M mögött is lemaradt.

Vegyesen szerepelt a VIA memóriavezérlője. Olvasásban alaposan lemaradt, írásban meg tudta előzni az 1066 MHz-es Core 2-t is, másolásban csak a 100 MHz FSB-s, DDR333 memóriás Pentium M-et győzte le, a késleltetése viszont a legjobb lett. Videokártyás tesztünknél azt a javaslatot kaptuk, hogy a 3DMark05 helyett próbálkozzunk inkább a korábbi verzióval, szóval az UniChrome Pro finoman mondva is elavult.

Balra a 2,5 colos WD Scorpion 120 GB – MSI Titan 700, jobbra a Seagate Momentus 120 GB – Asus Nova P20

Ahogyan a mellékelt ábra mutatja, az MSI Titan 700 Western Digital merevlemezzel sokkal jobban teljesített, mint az Asus P20 a Seagate szintén 120 GB-os tárolójával. Nem tudjuk pontosan, hogy ez a különbség a déli hidaknak, az eltérő winchestereknek vagy a különböző operációs rendszereknek köszönhető-e.

Próba, értékelés

Szintetikus tesztekben nem brillírozott az MSI Titan 700, de rengeteg olyan felhasználási terület létezik, ahol semmi szükség nagy processzorerőre, sőt 3D teljesítményre sem. Ilyen például az irodai alkalmazások futtatása, az internetezés, zenelejátszás. Ezekre a feladatokra bőven elegendő volt a VIA C7-D is, bár több alkalmazás egyidejű futtatásánál éreztük, hogy itt csak egy processzormag dolgozik. Megelégedéssel nyugtáztuk, hogy a 720p (1280x720) felbontású DivX videónkat is szaggatás nélkül le tudta játszani, igaz, ekkor 90% körüli volt a processzorterhelés.

Sajnos beigazolódtak a hűtőventilátorral kapcsolatos félelmeink. Pontosan olyan magas hangszínen zajongott, amilyenre számítottunk. Ugyan hangosnak nem neveztük volna, de tesztelés közben, tőlünk egy méterre bizony zavarónak éreztük. Korábban az Asus P20 három darab, de alacsonyabb fordulaton járó ventilátorral halkabban tűnt. Kár, hogy éppen tesztünk befejezése után kaptunk a Titan 700-hoz új BIOS-t, mely csöndesebbé teszi a gépecskét. Valószínűleg jól jön neki a szabályozás, mert a CPU egyáltalán nem volt meleg, biztosan megelégedett volna kisebb légáramlattal, ami kevesebb zajt hoz.

Nagyon kíváncsiak voltunk a régen különösen energiatakarékosnak tartott VIA platform fogyasztására. Bizony azóta sokat fejlődött a technika, így az asztali gépekbe szánt, ám kisebb csíkszélességen készülő Intel Pentium Dual-Core E2160, valamint a hozzá kapcsolódó chipkészlet nyugalmi állapotban alig fogyasztott többet, mint az elavultnak mondható 90 nm-es VIA. Egy processzort megterhelve már nagyobb lett a különbség. Azért meg kell jegyezni, hogy a Titan 700 13 wattos ugrása ma már nem számít akkora bravúrnak, a kis fogyasztású mobil Core 2 Duók ugyanezt tudják, csak két maggal és jóval nagyobb teljesítménnyel, persze jelentősen magasabb áron. A VGA terhelése csak további két wattal emelt az étvágyon. A pici MSI teljes gázzal is alig evett többet, mint egy 40 wattos villanyégő, az Asus P20-nál pedig majd 20 wattal kevesebbel is beérte.

Értékelés

Elsősorban az MSI-nek szeretnénk beírni egy óriási piros pontot, amiért nem fölöslegesen drága, egyedi ház és alaplap köré építette saját mini-PC-jét, hanem sokkal gazdaságosabb utat választott. Vette a már létező, kiforrott és mindenekelőtt aránylag olcsón gyártható Mini-ITX-et, így a fejlesztési költségek jelentős részét is megspórolta. Igen, a kis Titan háza lehetett volna szebb, de legalább strapabíró.

Konkrétan a nálunk járt, VIA C7-D processzoros, 1 GB memóriás, 120 GB-os merevlemezű, DVD-írós MSI Titan 700-at értékelve csak azt tudjuk mondani, hogy 67 000 forintért nála kisebb, készre szerelt gépet nem lehet kapni. Igaz, ebben még nincs benne az operációs rendszer, de az árérzékeny hazai vásárlóknak ez talán még érdekesebbé teheti a kicsikét, hiszen egy ingyenes Linux is vígan elszaladgál rajta, sőt kevesebbet foglal majd a szűkös hardveres erőforrásokból, mint egy Windows. Két okból marad le a különösen szócska az ajánlott cím elől: egyrészt mert a hardver már eléggé elavulóban van, másrészt mert 70 000 forint környékén jóval izmosabb, modernebb, ugyanakkor nagyobb és szerelgetős gépet (például egy Asus Punditot) lehet összeállítani.

A szabványos Mini-ITX felépítés miatt az MSI Titan sorozatának még nagy jövője lehet, mert létezik a VIA-nál sokkal komolyabb AMD 690G chipkészlettel, nyárra tervezik az Atom processzorosat, és bízunk benne, hogy AMD 780G-s verzióval is előrukkolnak.

MSI Titan 700

rudi

Az MSI Titan 700 számítógépet az Expert Computer Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.