Bevezető

Nehéz dolgunk van abban az esetben, ha megpróbálnánk kategorizálni a D5000-t. Nem teljesen a D60 utódja, de nem is teljesen a D90 kistestvére. Valami teljesen új kategória született a Nikonnál is, ami már nem teljesen belépő szint, de még nem is komoly amatőr gép.

Amikor a Canon bejelentette az 500D-t, akkor már sejteni lehetett, mi lesz az új irány, hiszen abban benne volt a Full-HD felbontású videó lehetősége (persze csak 20 kép/mp-es sebességgel, tehát még nem az igazi), viszont belépőkategóriás vázat kapott. A Nikon hasonló nyomon indult el: fogta a már létező jó öreg, bevált Sony CMOS érzékelőt (igaz, az AA szűrőt és a színszűrőt a Nikon tervezte), ami a D300/D90-ben is bizonyított, és belerakta a belépő szintű vázába. Mellédobta a D90 AF rendszerét valamint a D3 processzorát, zajszűrését és D-Lighting funkcióját, kapott sok témaprogramot, és előállt az új gép: a D5000. Ha már lúd, legyen kövér alapon kapott kihajtható LCD-t is, ami bizony sok esetben nagy segítség.

Főbb vonalakban a változások a D60-hoz képest:

• Új 12.9 megapixeles CMOS szenzor,
• 100 000 exponálásra tervezett zár,
• Kihajtható, forgatható kijelző,
• Élőkép üzemmód arcfelismerő AF-el, valamint korlátlan AF elhelyezéssel a képmezőn, témakövetéses AF,
• Videó üzemmód,
• 11 pontos AF rendszer (megegyezik a D90 AF rendszerével), 3D követő móddal,
• Active D-Lighting beállítási lehetősége,
• Automatikus kromatikus aberráció korrekció,
• Bővítették a retus menüt, gyorsabb lett a sorozat sebessége.

Adatlap

Külső, ergonómia

A váz ugyan nagyobb az elődnél, de nem éri el még a D90 méreteit - fogása hasonló a D60-éhoz. Nagyobb kezűeknek kényelmetlen lehet, hogy kisujjuk lelóg az amúgy sem túl vastag markolatról. Mindezek ellenére kényelmesen kezelhető a gép, a hátsó tárcsa könnyen elérhető. Összehasonlítva a konkurenciával egyértelmű az ergonómiai előny a D5000-nél.
A gép összeszerelési minősége jó, a megfelelő helyeken gumírozott: a markolat, hátul a hüvelykujj támasztójánál, így nem csúszik ki a kezünkből, még akkor sem, ha esetleg izzadna a tenyerünk.

A kihajtható LCD egyelőre még nem megszokott a dSLR-ek körében, de igen vonzó lehet a kompaktokról váltó felhasználók szemében egyaránt. Sokszor jól jöhet olyan helyzetekben, amit eddig tükrös géppel igen nehezen tudtunk kivitelezni, pl. makróknál a földhöz igen közeli képeknél (erre volt megoldásként a szögkereső), vagy a fej fölé emelt, a tömeg fölött történő fotózásnál. A kijelző felbontása nem éri el ugyan a D90 szintjét (hiszen alig harmada a felbontás azonos méreten), de napsütésben is remekül használhatónak bizonyult, jól látható, kontrasztos képet adott. Az elkészült képek élessége megfelelően ellenőrizhető rajta.
Sajnos az LCD nem hajtható ki oldalra (ami korlátoz némileg pl. állványon való használatkor), viszont a váz fele befordítható, így védeni lehet az esetleges karcolásoktól.
Az élőkép megoldása sajnos nem tökéletes, teljes (10x) nagyításnál sem ad teljesen éles képet (de ez igaz a D90-re is). Elég nehézkes így az élesség ellenőrzése manuális fókuszáláskor.
Élőkép üzemmódban az AF gyakorlatilag használhatatlanul lassú, kevesebb fénynél gyakran 3-4 mp-et is képes volt keresgélni, mielőtt beállt volna a célra. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem veszi fel az átlag kompaktokkal sem a versenyt ezen a téren. Ha nyugodt témát fényképezünk, akkor viszont pontosabb eredményt adhat, mint a hagyományos fázisérzékeléses AF.

A kereső sajnos valóban a belépő szintű kategóriát idézi, elég kis méretű (hajszálnyival még a D60 keresőjénél is kisebb), és manuális fókuszra elég nehezen használható. A pentatükrös megoldásnak köszönhetően ráadásul viszonylag sötét is. Ezen a téren egyértelmű előnye van a D90-nek (pentaprizma, 0.94x-es nagyítás, 96%-os lefedettség). A D50/D70 keresőjénél azonban szerencsére még így is nagyobb.
Természetesen továbbra is megmaradt a segédrácsok ki/bekapcsolhatósága. Más gyártók gépeinél erre csak a mattüveg cseréjével van lehetőség.
A gép bal oldalán találhatóak a csatlakozók: a távvezérlő/GPS, USB 2.0 / A/V valamint a HDMI csatlakozó egy jól záródó gumifedél alatt:

Szemből nézve a gép jobb oldalán találjuk a programozható funkciógombot/időzítőt és a vakunyitó/vaku expozíció kompenzációt beállító gombot:

A gép hátulját szinte teljesen elfoglalja a méretes LCD monitor.

Balra tőle (fentről lefelé) a törlés, visszajátszás, menü, thumbnail, nagyítás és info gombok helyezkednek. Az info gombbal tudjuk módosítani a beállított értékeket. Ezzel a megoldással ugyan elég gyorsan lehet dolgozni, de nem annyira, mintha dedikált gombok lennének pl. az ISO állításra. Egy érintőkijelzővel kombinálva viszont nagyon jó lenne a megoldás; talán majd legközelebb ilyet is látunk.
Jobbra az AE/AF lock gomb található, alatta az LV gomb, ami az élőképet kapcsolja be, és a négy állású vezérlő, melynek segítségével közvetlenül ki tudjuk választani az aktív AF pontot, illetve a menüben történő lépkedést segíti. Az OK gomb a retus menübe visz minket visszajátszás közben. Mellettük közvetlenül a kártyaírást jelző vörös LED kapott helyet.
Jobb oldalon megtalálható az SDHC kártyanyílás. Az ajtaja erősen rögzül, nem lötyög, megbízhatónak látszik.
A gép tetejére került a vezérlőtárcsa, az info gomb (aminek segítségével a hátsó LCD-n tudjuk állítani a megjelenítendő információkat), az expozíció kompenzáció gomb (M módban ennek a segítségével tudunk rekeszt állítani) és az exponáló gomb, melyet körülölel a bekapcsoló kar.

Szemből nézve láthatjuk a bajonettet, valamint a szenzort. Jobb oldalon a bajonett kioldó gombja, bal oldalon pedig az AF segédfény figyel.

A gép alján, pontosan az optikai tengelyen található a fémből készült állványmenet, valamint az akkumulátor fedő.

Pár szó a gép működéséről

A gép általános működési sebessége gyors. A bekapcsolás azonnali, egyedül a szenzortisztítás kerül egy kis időbe, de ez a művelet megszakítható (és ha szükség van rá, menüből bármikor aktiválható ismét).
Exponálás után a tükör gyorsan visszatér a helyére, az AF jó sebességű a kitobjektívvel is, 3D követő fókusz közben is megfelelően tudja követni a célpontot, és viszonylag kevés fénynél is megbízható az AF. A 18-55VR objektív – köszönhetően az ultrahangos motornak – szinte néma csöndben és gyorsan végzi a munkáját. Sajnos fókuszskála nincs az objektíven, így MF-nél a szemünkre és a rangefinder-re vagyunk hagyatva.
Liveview-ban azonban inkább csak a mundér becsülete miatt van a kontraszt alapú AF, annyira lassú: gyakran 3-5mp-t is igénybe vett a művelet, ami bizony nem túl jó érték, komolyan korlátozza a használhatóságot.
Hiányzik a magasabb kategóriában megszokott második tárcsa is, aminek manuális módban komoly szerepe lenne, hiszen így egy plusz gomb megnyomásával tudunk váltani a tárcsa által vezérelt paraméterek közt (rekesz/záridő), de A/S üzemmódban is jól jönne az expozíció korrekció állításához.
A gép a teszt alatt végig nagyon gyorsan reagált bármilyen utasításra, lassulást (az említett LV-s AF-en kívül), vagy egyéb problémát nem tapasztaltunk.
Sajnálatos azonban, hogy a tükörfelcsapás kimaradt a gépből. Ez igen hasznos funkció állványról történő használatkor. Szerencsére részben kiváltható az élőképes üzemmódban, hiszen itt már felcsapott tükörrel vág bele a képkészítésbe a gép.
Nagyon jól használhatók a hátsó kijelző információi: ha pl. SCENE módot akarunk választani, akkor a kijelzőn megjelenik egy piktogram az aktuális SCENE mód jelentéséről.

A gépben egyébként is fejlett segítőrendszer található, kezdve az állandó infó gombbal, ami az adott menüpontokról ad tájékoztatást, illetve a különböző figyelmeztetésekről, pl. ha épp kevés a fény, és a gép szerint vakut kellene használni.

Egy gyakorlott felhasználó számára persze ez nem olyan fontos, mint egy kezdőnek, de dicséretes a Nikon igyekezete ezen a téren.
A beépített vaku egész jól teljesít, igaz nem túl erős (17-es kulcsszám ISO200-on), de ahhoz kellő teljesítménnyel rendelkezik, hogy deríteni tudjuk a témánkat, esetleg beltéren használjuk, bár ilyenkor a megfelelő eredményhez nem árt emelni az ISO értéken (különösen a nem túl fényerős kitobjektívet használva). Nagy örömmel láttuk, hogy teljesen manuálisan tudjuk szabályozni a teljesítményét. Ez bizony ritkaság, sőt kuriózumszámba megy a beépített vakuk közt. Komolyabb vakuzáshoz (ha a témánk nem kb. 2m-re van tőlünk) azért külső vaku használata erősen ajánlott, főleg hogy a gép fejlett vakukezeléssel rendelkezik.

Menürendszer

Aki használt már Nikon gépet, annak ismerős lesz a D5000 menüje: azonos felépítésű a jelenleg kapható többi Nikon dSLR-ével. Aki nem használt még ilyen gép(ek)et, annak erősen ajánljuk a kézikönyv áttanulmányozását. A menü több szintű: függőlegesen a fő funkciók vannak (Playback, Shooting menu, Custom Functions, Retouch, Setup és Recent settings), majd vízszintes irányban ezekből nyílnak a különböző beállítások. Az első menüpont a Playback.

Itt tudjuk megadni a visszajátszási paramétereket (melyik mappát szeretnénk visszanézni), törölhetünk képeket (egyesével vagy az összeset), kiválaszthatjuk, hogyan jelenítse meg a visszanézendő képet (csak a kép megjelenítése, képadatokkal, mutassa a beégett részeket, mutassa az RGB hisztogramot), nyomtathatunk PDOF kompatibilis nyomtatón keresztül, kikapcsolhatjuk a kép elkészítése utáni visszanézést, illetve, hogy a portré módban készült képeket elforgassa-e.
A második menüpont a Shooting menü:

• Scene mode: alaphelyzetben nem aktív menüpont, csak akkor aktiválódik, ha a vezérlőtárcsán kiválasztjuk ezt az üzemmódot: itt lehet a témaprogramok közül válogatni.
• Set Picture Control: itt állíthatjuk be a kívánt képstílust, illetve módosíthatjuk a gyári beállításaikat.
• Manage picture control: ebben a menüpontban hozhatunk létre saját képstílust, illetve törölhetünk, betölthetünk a kártyáról, vagy menthetünk kártyára.
• Image quality: a fényképezőgép által támogatott fájlformátumok közül válogathatunk.
• Image size: a JPG képek tömörítésén itt módosíthatunk.
• White balance: a fehéregyensúlyt módosíthatjuk: automata, gyári beállítások vagy saját magunk által definiált értékek közt válthatunk.
• ISO sensitivy settings: a gép érzékenységét állíthatjuk át, vagy beállíthatunk automatikus ISO választást.
• Active D-Lighting: az árnyékos részek automatikus kompenzációját engedélyezhetjük több lépésben, vagy a gépre bízva a korrekció mértékét.
• Auto distortion control: az objektívek geometriai torzítását korrigálja a gép automatikusan (legalábbis a gyári objektívekét, melyek értékeit ismeri a szoftver).
• Color space: színtérválasztás. JPG képek esetén van értelme.
• Long exp. NR.: hosszú expozíciók esetén életbelépő zajcsökkentést kapcsolhatjuk be. Jól jön a hotpixelek ellen.
• High ISO NR: magas érzékenységű zajcsökkentés.
• Active folder: az a könyvtár, amibe a gép éppen dolgozik, ahova a képek kerülnek.
• Movie settings: itt lehet a videóra vonatkozó beállításokat megtenni.
• Interval timer shooting: adott időközönként készíthet automatikusan képet a gép.

Következő menüpontunk a Custom settings. Itt szabhatjuk teljesen egyénire a gépünket, mégpedig hat jól elkülönülő szekcióra bontva. Az alábbiakkal találkozhatunk:

• Reset custom settings: Itt állíthatjuk teljesen alaphelyzetbe a gépünket. Ha valamit nagyon sikerült elállítani, akkor ez a menüpont a legjobb barátunk.
• a Autofocus: AF területének beállítása, AF segédfény működése, élőképes AF működése valamint a távmérős üzemmód (fókusz visszajelzés MF-nél iránymegadással).
• b Exposure: az expozíció vezérlésnél a lépték mértékét lehet állítani (1/3 vagy 1/2 FÉ lépésköz)
• c Timers/AE Lock: Mindenféle időzítések (automatikus kikapcsolás, önkioldó ideje),és az AE-Lock működésének beállítása. Az időzítéseknél nagyon jó szolgáltatás, hogy megadható, hány képet készítsen a gép egy kioldásra.
• d Shooting/display: hangjelzések bekapcsolása, keresőben megjelenő információk (ISO, segédvonalak) működésének beállítása, fájlszámozási beállítások, valamint a Liveview beállításait találhatjuk meg itt.
• e Bracketing/flash: a beépített vaku működését szabályozhatjuk (PASM üzemmódokban), és az automatikus sorozat funkciót állíthatjuk be (pl. expozíciósorozat, d-lighting sorozat, fehéregyensúly-sorozat).
• f Controls: A funkciógombra programozhatunk be funkciókat (pl. időzítő, ISO állítás, fehéregyensúly stb...), AE-L/AF-L gomb működését tudjuk beállítani, meg tudjuk fordítani a tárcsa működési irányát, a kijelzők irányát (hogy ne bal irányba legyen a pozitív kijelzés), memóriakártya nélküli működést engedélyezhetjük

Setup menü: a gép alapvető működési paramétereit állíthatjuk be.

• Format memory card: memóriakártya formázása.
• LCD brightness: a kijelző fényerejét tudjuk beállítani (manuális, sötétített, vagy automatikus).
• Info display format: beállíthatjuk PASM módban és Scene módban, hogy hogyan nézzen ki a hátsó kijelző: grafikus vagy klasszikus kinézetet kapjon, illetve a háttérszínt tudjuk megadni.
• Auto information display: PASM módban félig lenyomott gombnál azonnal megjelenik az info kijelzés, illetve, ha a képvisszajátszás ki van kapcsolva, akkor a kioldás után azonnal megjelenik az info.
• Info wrap around: ha be van kapcsolva, akkor körbe-körbe tudunk navigálni a menüpontok közt.
• Video mode: analóg kimenet formátuma (PAL/NTSC).
• HDMI: a digitális kimenet felbontását lehet itt beállítani, vagy automatikus választást lehet beállítani.
• Time zone and date: Időzóna és dátum beállítások, téli/nyári időszámítás beállítása.
• Language: a gép által támogatott 17 nyelv közül választhatunk.
• Image comment: max. 36 karakteres megjegyzést lehet a képekhez fűzni.
• Auto image rotation: ha bekapcsoljuk, akkor a fényképezőgép a szenzorok adatai alapján elforgatja a képet visszanézéskor.
• Image Dust Off ref photo: a szenzoron levő szennyeződés mintáját itt lehet rögzíteni, amit később a gép fel tud használni arra, hogy a zavaró pöttyöket, foltokat eltávolítsa a képről.
• GPS: külső GPS vevő adatait állíthatjuk be itt.
• Firmware version: a gépen futó szoftver verziószáma.

Retouch menü: ez az egyik legérdekesebb része a menünek: a felvett videókon kívül bármelyik képet helyben tudjuk szerkeszteni. Akik nem kedvelik a számítógépes utómunkálatokat, azoknak ez a menüpont maga a walhalla. A korrekciók mindig a kép egy másolatán kerülnek alkalmazásra (tehát az eredeti kép nem sérül).

A következő lehetőségek közül választhatunk:

• D-Lighting: a felvételkor már megismert automatikus árnyékkompenzációt alkalmazhatjuk a képünkön.
• Red eye correction: a vaku által okozott vörösszem-effektust szüntethetjük meg.
• Trim: vágás az eredeti képből, előre meghatározott arány és méret alapján.
• Monochrome: a színes képeinkből fekete-fehéret tudunk készíteni.
• Filter effects: hagyományos szűrőket alkalmazhatunk a képen.
• Color balance: a színegyensúlyt módosíthatjuk.
• Small picture: kis méretűre (640 x 480 vagy kisebb) tudjuk átméretezni a képünket. Ideális lehet ha e-mailben szeretnénk elküldeni.
• Image overlay: gyakorlatilag a multiexpót helyettesíti. 2 RAW képből készít egy harmadik képet, amely akár RAW formátumú is lehet (alaphelyzetben a gépben beállított formátumra alakítja át).
• NEF processing: ha RAW formátumban fotóztunk, ennél a menüpontnál a gépen belül tudunk JPG-t konvertálni a RAW-ból.
• Quick retouch: növeli a kontrasztot és a szaturációt, valamint D-Lighting funkciót automatikusan alkalmazza a képen.
• Straighten: 0.25°-os lépésekben be tudjuk állítani a vízszintet, ha esetleg ferdén tartottuk volna a gépet a kép készítése közben.
• Distorsion control: az objektívek torzítását lehet ebben a menüpontban kijavítani. Ha a gép által támogatott objektívet használtunk, akkor automatikus korrekcióra is lehetőség van.
• Fisheye: a halszemobjektív hatását próbálja utánozni.
• Color outline: az elkészült képnek csak a körvonalait hagyja meg, amelyet akár festésre is felhasználhatunk később.
• Perspective control: szerintem a straighten mellett a legfontosabb menü ebben a részben. Ha nincs TS objektívünk, akkor ez a menüpont igen hasznos lehet: a dűlő tornyokból szép egyenest tudunk készíteni.
• Stop motion movie: maximum 100 képet tudunk összefogni egy videóba, aminek a sebessége 3-15 kép/mp közt lehet.
• Side-by-side comparison: az eredeti és a retusált képeket itt hasonlíthatjuk össze.

Recent settings: Ez a "My Menu” Nikon-féle megvalósítása. Ide gyűjthetjük össze azokat a pontokat, amelyeket sűrűn használjuk, így nem kell folyamatosan a rendszerben keresgélnünk, ha valamire szükségünk van.

Képminőség 1. D5000 - D90 JPEG

Eljutottunk a legfontosabb dologhoz, a fényképezőgép képminőségéhez. Két dolgot fogunk vizsgálni, mégpedig a fényképezőgép szenzorának AA szűrőjét illetve demozaik eljárásának minőségét (JPG és RAW formátumban), valamint a zajszintet.
Két géppel fogjuk összehasonlítani a Nikon D5000-t: a felsőbb kategóriás D90-el és a Canon 40D-vel.
Érdemes lesz szemügyre venni a teljes méretű ábrákat is, hiszen nem tudunk minden problémás részletet kiemelni a táblázatba, azonban megpróbáljuk mindenhol felhívni rá a figyelmet, ha ilyennel találkozunk.

Pár szó a teszt körülményeiről és a beállításokról:

Mindegyik gép tesztképei alapbeállításon készültek. A RAW képeket Adobe Camera RAW segítségével dolgoztuk fel, s a lehető legjobb minőségben lettek elmentve. A kivágások veszteségmentes módon történtek meg, így a képminőséget nem befolyásolják. Azért esett a választásunk erre a konverterre mert ezzel azonos módon tudtuk feldolgozni a tesztben szereplő összes gép RAW állományát.
A JPG képek a lehető legjobb minőségben lettek elmentve a RAW mellé. A megvilágítást 2 db soft box adta, melyekben a lámpák (módosított) színhőmérséklete 2550(+/-50)K volt.
Minden, a tesztben felhasznált kép, három egymás után elkészített exponát legjobb verziója. A képek állványról, időzítéssel, liveview módban, manuális fókusz segítségével készültek, hogy a lehető legkisebb mértékben se mozduljanak be, és az AF esetleges pontatlanságát kiszűrjük.

ISO 100 (L1)

Jól látható, hogy a gépek nem nagyon szeretik a 13. számú kivágáson látható kis méretű mintákat. A nagy ábrán látható, hogy ez alatt a méret alatt bizony mindenféle hibával találkozhatunk: 8-11-es ábrán remekül megfigyelhető a labirintus effektus, sőt, teljesen összefolynak az apró minták a 6-os mérőmező alatt. Még a viszonylag nagy méretű 18-as mezőn is találkozhatunk hibával: a kék alapú részben a piros és a magenta színeknél hibázik az algoritmus.
Mintha két ikertestvért látnánk a képek alapján. A két gép zajszintje gyakorlatilag azonos.

ISO 200

A helyzet nem sokat változott ISO 100-hoz képest, ami nem meglepő, hiszen az ISO 100 a Nikon gépeknél kiterjesztett üzemmód, ISO 200 az alapérzékenység.
A zaj talán egy hangyányival több, de gyakorlatban nincs különbség.

ISO 400

ISO 400-nál enyhe zaj jelenik meg az ábrán, de semmi komoly. Mindkét gép azonosan teljesít továbbra is.

ISO 800

ISO 800-nál a gépek elkezdik elkenni a finom részleteket. A zajszűrés ugyan ki van kapcsolva, mégis észrevehető a hatása.
Színzaj továbbra is minimális a szürke ábrán.

ISO 1600

ISO 1600-nál mindkét gépnél már komoly rombolást láthatunk a 15-ös mezőben. Jelentős a színek mosódása, észrevehető a torzulás a 18-as ábrán is.
A monokromatikus zaj mellett foltokban megjelenik a színzaj a szürke ábrán.

ISO 3200

ISO 3200-nál (ami a gépek normál üzemmódjának a teteje) már a 18-as mezőnél is komoly roncsolással találkozhatunk, szinte minden színkombinációnál.

ISO 6400

Az ISO 6400 mindkét gépnek a felső kiterjesztett üzemmódja. Csak akkor használjuk, ha feltétlenül szükséges (bár ez igaz az ISO 3200 értékre egyaránt). Gyakorlatilag minden elmosódik ezen az érzékenységen, megnő a színzaj és magas értéket vesz fel a monokromatikus luminencia zaj is.

Megállapítható, hogy a JPG motor a két gépben gyakorlatilag azonosan végzi a dolgát, jelentős eltéréssel nem találkozni. ISO 100-1600 közt mindkét gép tökéletes, illetve nagyon jó eredményt ad. ISO 1600 felett viszont mindkét esetben erősen és látványosan romlik a képek minősége. Kevés fénynél nem ajánljuk ezeket a beállításokat, ha nagyobb méretű printet, vagy esetleg részletnagyítást szeretnénk készíteni.

Képminőség 2. D5000 – 40D JPG

ISO 100 (L1)

A két gyártó igen eltérő JPG motorral és érzékelővel bír. Míg a Nikon élesebb képet ad, addig a Canon sokkal kevesebb színhibát vét. Ez a lényegi eltérés a két váz AA szűrőjében. A D5000-nél a 13-as mezőben a fekete függőleges sávban gyakorlatilag minden szín hibás, a Canonnál tökéletes. Ugyanez igaz a függőleges kék sávra is. Jól látható a két gép közti felbontáskülönbség is. A zajszint mindkét masinánál minimális.

ISO 200

Az ISO 100-as helyzethez képest vannak változások. A Nikon színhibái jelentősen csökkentek, bár a kék/bíbor és kék/piros részeket továbbra sem kedveli a D5000. A zajszint továbbra is minimális.

ISO 400

Míg a Canonnál ISO 400-on enyhe színzaj tűnik fel, addig a Nikonnál ez továbbra is minimális.

ISO 800

ISO 800-nál jól megfigyelhető a két gyártó egymástól eltérő filozófiája: a Nikon továbbra is színzajmentes, de a világosságzaj enyhén nő, ezzel szemben a Canonnál már szemmel látható a színzaj, de a világosságzaj visszafogott.
Mindkét gép elkezdi mosni a finom részleteket, de még nem aggasztó mértékben

ISO 1600

ISO 1600-nál már mindkét gép komolyan szűri a zajt. A Nikon láthatóan jobb ezen az érzékenységen.

ISO 3200

ISO 3200-nál a Canon már kiterjesztett módban van, míg a D5000-nek ez a felső értéke. Mindkét gépnél komoly rombolás látható a képen. A zajszűrés teljesen elmossa a részleteket. A Canon esetében a részletek mosása mellett jelentős a színzaj is.

Jól megfigyelhető a két gyártó egymástól eltérő filozófiája a zajkezelés terén is. Érezhetően jobb a Nikon magas ISO értéken, bár a különbség nem nagy.

Képminőség 3. D5000 – D90 RAW

ISO 100 (L1)

Mit is lehetne mondani? Az Adobe Camera Raw bizony nem hozza azt a minőséget, ami elvárható lenne. A gép saját JPG konvertere köröket ver a legnépszerűbb univerzális RAW konverterre.

ISO 200

ISO 200-on ismét jobb a helyzet. Úgy tűnik a Nikonban a lefelé történő kiterjesztés nem működik túl jól. A JPG motornál is megfigyelhető volt ez, de a RAW-nál még jobban kijön a különbség.

ISO 400

ISO 400-nál enyhe zaj, de semmi komoly. Mindkét gép teljesen azonosan teljesít továbbra is.

ISO 800

ISO 800-nál a gépek elkezdik elkenni a részleteket. Színzaj továbbra is minimális a szürke ábrán.

ISO 1600

ISO 1600-nál a részletek kezdenek eltűnni, a szürkeskálán is megjelenik a színzaj.

ISO 3200

ISO 3200-nál kezd elszabadulni a pokol. A részletek egybemosódnak, a szürkeskálán jelentős zaj látható.

ISO 6400

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ACR-el szemben kiütéssel nyer a Nikon vázba épített JPG motorja.

Képminőség 4. D5000 – 40D RAW

ISO 100 (L1)

Zajszint mindkét gépnél gyakorlatilag nulla. Talán a Canon egy picit szebb eredményt ad.

ISO 200

ISO 200-nál talán egy hangyányi előnye van zajban a D5000-nek.

ISO 400

ISO 400-on a Canonnál feltűnik a színzaj, a Nikon továbbra is minimális színzajt produkál.

ISO 800

ISO 800-nál a D5000 előre tör, a zajszint alacsonyabb, mint a Canonnál. A részletek jobban megmaradnak a Nikonnál.

ISO 1600

ISO 1600-nál a Nikon továbbra is vezet alacsony zajszinttel.

ISO 3200

ISO 3200-on mindkét gépnél komoly rombolás látható a képen. A zajszűrés teljesen elmossa a részleteket.

Egyértelműen azt lehet mondani, hogy magas ISO-s zajszintben a Nikon előnyre tett szert. A D5000 elvileg kisebb kategóriás, mint a Canon 40D, de ez csak mechanikai és kényelmi kivitelben jelentkezik, képminőségben nincs ok a panaszra.

Képminőség 5.

Nézzük meg, mit is tud a beépített zajszűrés magas ISO-n, gépi JPG-ből. Az egyes mintákra kattintva letölthető a teljes méretű kép.

ISO 800

ISO 1600

ISO 3200

ISO 6400

A zajszűrés mindig kompromisszumot jelent a képminőség szempontjából, hiszen minél erősebb a szűrés, annál alacsonyabb ugyan a zajszint, de a részletek is egyre jobban eltűnnek. A normál zajszűrés a legtöbb helyzetben megfelelő kompromisszumot jelent. aki a képeit számítógépen dolgozza fel, annak ajánlott a zajcsökkentés kikapcsolása, és külső programmal történő szűrés alkalmazása.

A beépített képstílusok hatása a képre:

Active D-Lighting hatása a képre:

D-Light OFF

D-Light Auto

Film és értékelés

A videó felbontása ugyan elmarad a konkurens Canon 500D-től (amely tudja ugyan a fullHD felbontást, de csak 20 kép/mp-es frissítéssel), de így sincs oka panaszra a D5000-nek: a HD felbontást (1280 x 720 pixel) 24 kép/mp-el tudja rögzíteni.
A fájlformátum MJPEG, tehát elég helypazarló. Egy videoklip maximális felbontás mellett maximum 5 perces lehet, ekkor éri el a 2 GB-os fájlméretet a fényképezőgép.
Felvétel közben csak manuális fókuszra van lehetőség (de a video elindítása előtt lehetséges AF használata, mely rögzülni fog), ami családi videózásra gyakorlatilag alkalmatlanná teszi a gépet (jelenleg egyetlen dSLR sem képes a filmfelvétel közbeni automata élességállításra). Ez azért gond, mert a kis mélységélesség miatt nem leszünk képesek manuális fókusszal élesen tartani a témánkat, főleg ha mozog.
Gyors oldalirányú mozgásnál jól látszódik a "rolling shutter” effektus, amely a CMOS lapkával szerelt gépek "védjegye” videó terén.
Teljesen manuális beállításra nincs lehetőség videofelvétel közben. P/A/S módban tudjuk használni, viszont van lehetőség AE Lock alkalmazására, illetve +-3FÉ értékkel kompenzálni tudjuk a fénymérő által mért értékeket.
A hang minősége már egy másik kérdés. Sajnos csak mono, 11kHz-es PCM hang felvételére van lehetőség, ami finoman szólva sem túl jó minőséget eredményez.
Sajnos arra egyelőre nincs lehetőségünk, hogy a tesztvideókat feltegyük az oldalunkra (videómegosztókra pedig nem sok értelme lenne az újratömörítés miatt), de itt egy képkocka a videóból:

Pár szót ejtenénk a kitobjektívről is, hiszen sok leendő felhasználó ezzel együtt veszi meg a gépet.
A 18-55VR f3.5-5.6 objektív jó élességgel rendelkezik és remekül ellenáll a fátyolosodásnak ellenfényben. Sajnos a becsillanásokkal szembeni védelme már nem ennyire jó, komoly mértékben jelentkezik a képeken a hiba. CA előfordul, de a gép automatikus korrekciója elég jó munkát végez. Észre főleg akkor vehetjük, ha nem gyári RAW konvertert használunk.

18 mm @ F8

35 mm @ F8

55 mm @ F8

Becsillanás a templom előtti fa lombján, 55 mm @ F8

Erős becsillanás

Értékelés

A Nikon D5000 jelentős fejlődés az elődnek mondható D60-al szemben. Képminőség szempontjából megegyezik a felsőbb kategóriás D90-el, ami nem rossz ajánlólevél. Sőt, aki nélkülözni tudja a D90-ben található kényelmi szolgáltatásokat és a beépített AF motort, annak reális alternatíva az olcsóbb D5000.
A vékonyabb AA szűrőnek köszönhetően a képek alapbeállításon is élesek, cserébe bizonyos esetekben hajlamosabb az érzékelő a moaréra. Képzaj szempontjából sincs ok a panaszra, nyugodt szívvel lehet használni akár ISO 1600-on is a masinát. Fontos megjegyezni, hogy kategóriájában ez az első fényképező, amelyre a gyártó megadta a zárszerkezet terhelhetőségét.
Kezdők számára nagyon jó szolgálatot tehetnek a témaprogramok. Ezek kiválasztását egy bemutatóképpel is segíti a gép.

Ami tetszett:

• 12 megapixeles CMOS érzékelő,
• alacsony képzaj ISO 100 – 1600 közt,
• könnyű kezelhetőség,
• automatikus CA korrekció (JPG és a gyári konverterek használatával),
• fénymérés pontossága,
• az élesség normálisan ellenőrizhető a kijelzőn,
• manuális beépített vakuvezérlés,
• +-5 FÉ expozíció kompenzáció,
• HD filmfelvételi képesség,
• 3D mozgáskövető AF,
• rengeteg képfeldolgozási beállítás a retouch menüpontban,
• perspektíva és vízszintkorrekció a retouch menüben,
• többlépcsős por elleni védelem (szenzortisztítás, speciális kialakítás, por adatok rögzítése és kivonása a képből).

Ami nem tetszett:

• Filmfelvételnél a gyenge hangminőség,
• filmfelvételnél erős rolling shutter effektus,
• nincs AF és teljesen manuális mód filmfelvétel közben,
• kis méretű kereső (de még így is nagyobb, mint a D70 keresője),
• gyenge minőségű élőkép (nem az LCD felbontása miatt),
• élőkép üzemmódban az AF rendkívül hosszú időt vesz igénybe,
• nincs PC csatlakozó,
• markolat lehetne kényelmesebb,
• az ára lehetne visszafogottabb is, tekintve, hogy belépő szintű gépről van szó.

Tételes értékelés:

• Ergonómia: 75%
• Képminőség: 95%
• Ár/Érték: 85%
• Összesített érték: 87%

A gépet a Nikon Magyarország Kft. jóvoltából próbálhattuk ki. Köszönjük!

A cikk elkészítésénél használt vakukat a mcgoat.hu webáruháztól kaptuk kölcsön. Köszönjük!