Mennyire fontos a HDR?
A tévégyártók mindegyike próbálja jól hangzó funkciókkal, elnevezésekkel kívánatosabbá tenni termékeit, emiatt az ember sokszor csak kapkodja a fejét, hallva-olvasva a különféle szakkifejezéseket. Tapasztalataink szerint ennek köszönhetően a fejekben sokszor nagy káosz alakul ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi mit is jelent; a könnyebb eligazodásban szeretnnék cikkünkkel segíteni, tisztázni, hogy mi az, ami tényleg fontos, és mi az, amivel kevésbé érdemes foglalkozni.
[+]
Rengeteg levelet, kérdést kapunk, melyekben olvasóink tévévásárlással kapcsolatos tanácsokat kérnek, kikérik a véleményünket egy-egy funkcióval, szolgáltatással kapcsolatban. Ezek közül szedtünk össze most egy párat, konkrétan azokat, amelyek a legtöbbször felmerülnek, illetve amiket mi vélünk fontosnak. Sok szubjektív állítás jelenik meg a cikkben, ezekkel nyugodtan lehet vitatkozni a fórumban, sőt erre biztatunk is mindenkit!
HDR
2015-ben a HDR, azaz High Dynamic Range az a kulcsszó, amivel a gyártók egy része meg akarja mutatni, hogy milyen innovatív is, és értelemszerűen ez az a funkció, amely egyelőre csak a drágább modellekben található meg. A HDR anyagok sajátossága, hogy a fényes részeknél a fényerő magas, a sötéteknél pedig alacsony, aminek köszönhetően óriási kontrasztarány érhető el úgy, hogy még a legfinomabb átmenetek, képrészletek is tűélesen látszódnak a képernyőn, de ehhez értelemszerűen olyan megjelenítőeszközök szükségesek, amelyek támogatják ezt a szolgáltatást.
[+]
Ez kétségkívül jól hangzik, és a valóságban is működik tapasztalataink szerint, viszont egyelőre még egész egyszerűen nemigen érhetőek el ilyen filmek, magyarul HDR tévék léteznek, de nem nagyon lehet rajtuk mit nézni. A nagy hollywoodi stúdiók szerint idén ősszel már be kellett volna futniuk az első ilyen alkotásoknak, de erre még egyelőre várni kell, és az is jó kérdés, hogy mégis hogy fognak ezek a tartalmak eljutni a nézőkhöz. Amit az IFA-n közöltek a jónéppel, annak alapján Ultra HD Blu-ray korongokon terjesztik majd a HDR alkotásokat, de egyelőre egyetlen olyan asztali lejátszó létezik, ami ezek kezelésére képes, és ennek is halálos ára van. Ráadásul egyelőre még az ilyen lemezek is hiányoznak a boltok polcairól, és sok stúdió csak 2016 elejére ígéri az első példányok leszállítását.
Az online streaming elvileg megoldott, de sokan kételkednek abban, hogy ezen az úton lehet-e vajon megfelelő minőséget produkálni. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezek a szolgáltatások a világ jó részén, így hazánkban is elérhetetlenek egyelőre, és az is tény, hogy a kínálat is kicsi. Természetesen lehet, hogy idővel változik majd a helyzet, és olcsón lehet majd hozzájutni ipari mennyiségű HDR tartalomhoz, ám ettől most még messze vagyunk, legalábbis Magyarországon mindenképp. A HDR egyébként tényleg előrelépést jelent a képminőségben, de korántsem akkorát, mint a nagyobb felbontás, tehát amit a HD, a Full HD majd az UHD jelentett. Összegezve hasznos és látványos dolog a HDR funkció, de azért különösebben fontosnak túlzás lenne nevezni.
4K és okostévé
4K, Ultra HD
Az Ultra High Definition valódi és látványos fejlődést jelent, ezt mindenki megerősítheti, aki látott már UHD (nevezik 4K-nak, illetve UHD 4K-nak is) tévét vagy projektort működés közben. A korábban etalonnak számító Full HD tartalmakhoz és megjelenítőkkel összehasonlítva szembeötlő az előrelépés, és ma már ott tartunk, hogy jó pár gyártó kínálatában az UHD készülékek aránya a nagyobb. Ez egyben azt jelenti, hogy mostanra a HD Ready gyakorlatilag eltűnt, csak a kisméretű tévék között akad egy-két ilyen darab, a Full HD felbontás pedig leszorult a belépő- és középkategóriára.
Egyébként már ebben a szegmensben is fel-felbukkannak az Ultra HD, azaz 4K modellek, így akár azok is, amelyekből hiányzik az okostévérendszer és a különféle kényelmi szolgáltatások, vagy a 3D támogatás. Bár az óriási felbontású tartalmak megjelenítését támogató Ultra High Definition televíziók már lassan három éve megvásárolhatóak, sőt már megjelentek a belépő kategóriában is, de továbbra is probléma a tartalomkínálat soványsága; ám a helyzet rengeteget javult az elmúlt időszakban, és sokkal jobb, mint a HDR esetében.
[+]
Az igaz, hogy az UHD Blu-ray szabvány késlekedése, lassú elterjedése gondokat okozhat, viszont az is tény, hogy egyes gyártóknak már van olyan 4K videotékája, amelynek segítségével közvetlenül elérhető legálisan néhány film, vagy rövidebb videó egy felhőalapú rendszeren keresztül. Ezen kívül ott a YouTube, ahova egyre többen, például a sportkamerák gyártói vagy Ultra HD kamerával rendelkező felhasználók töltenek fel különféle 4K tartalmakat, promóciós anyagokat, összefoglalókat, videoklipeket. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy torrenten keresztül is letölthető már egyre több UHD film vagy sorozat. Nem szabad megfeledkezni a felskálázásról sem, azaz azokról a fejlett algoritmusokról, amelyek képesek az alacsonyabb felbontású tartalmak "felhúzására". Igaz, hogy ilyenkor a végeredmény nem lesz olyan, mint ha eredetileg is 4K kamerákkal készült volna a felvétel, de a legalább meg tudja közelíteni azokat, legalábbis akkor, ha az eredeti forrás Full HD volt.
[+]
Korábban hatalmas problémát jelentett, hogy ha voltak is 4K fájlok, azokat nem nagyon lehetett lejátszani semmivel. Mára ezen a téren is nagy előrelépés figyelhető meg, hiszen akár 50-60 000 forintért megvásárolhatóak azok az asztali eszközök, amelyek módot adnak erre, ráadásul egyre több az olyan tévé is, amelynek integrált médialejátszója támogatja ezt a funkciót. Azzal nehéz vitatkozni, hogy az Ultra HD a jövő, és az is igaz, hogy folyamatosan bővül az elérhető tartalmak köre, tehát az egyértelmű, hogy van értelme ilyen televíziót vásárolni. Az persze kérdés, hogy ezt most kell-e megejteni, vagy lehet-e még várni ezzel pár évet, amíg tovább csökkenhetnek az árak.
Smart tv, Miracast
Nincs általánosan elfogadott szabvány azzal kapcsolatban, hogy mit nevezünk okostévérendszernek, de ma általában egy olyan komplex redszert értünk ez alatt, ami érinti a televíziók kezelését, a menürendszereket, a vezérlőeszközöket épp úgy, mint az elérhető netes alkalmazások körét, illetve a böngészést. Ebben a versenyszámban továbbra is az LG webOS 2.0 a legjobb, köszönhetően stabilitásának, átláthatóságának, személyre szabhatóságának és a mozgásérzékelős Magic Remote távirányítónak, valamint a nagyon jól működő hangalapú keresésnek.
[+]
A Panasonic tévékben 2015-ben debütált Firefox-alapú megoldás sem rossz, viszont a Samsung szintén idei, Tizen rendszere egyelőre még nem az igazi, és a Sony, Philips és Sharp készülékeibe bekerült Android TV-vel is vannak még problémák. Elsősorban a stabilitással és a sebességgel akadnak gondok e két utóbbi platformnál, amivel viszont tisztában vannak a gyártók háza táján is, és folyamatos frissítésekkel igyekeznek javítani a hibákat. Az elérhető és futtatható alkalmazások kínálata egyébként mindegyik rendszerben folyamatosan nő, de a tapasztalataink szerint ezek közül a legtöbben csak a YouTube-ot használják, az pedig az összesben megtalálható.
[+]
A játékok jelenthetnének még nagy vonzerőt, azonban a készülékekbe épített hardver egyszerűen nem elég erős ahhoz, hogy a komplexebb grafikával, játékmenettel bíró játékokkal elbírjon, így e téren jóval elmaradnak például a telefonoktól, tabletektől. Épp emiatt fontos, hogy jól működjön a Miracast funkció, ha valaki szeretne appokat látni a tévéjén. Ennek segítségével ugyanis a mobil eszköz képe vezeték nélküli úton tükrözhető a tv kijelzőjére, azaz azt látjuk, amit a telefonon vagy tableten, csak nagyban. Fontos, hogy a késleltetés mértéke a lehető legkisebb legyen, mert egyébként e funkció használata meglehetősen hamar válhat idegesítővé.
Ívelt vs. lapos, 3D, "bombajó" hangrendszer
Ívelt vagy lapos?
Azzal nem nagyon lehet vitatkozni, hogy egy ívelt kialakítás sokkal inkább figyelemfelkeltőbb, mint egy lapos tévé. Biztosan vannak, akiknek fontos a dizájn, hogy televízó egyben státusszimbólum is legyen, amit lehet büszkén mutogatni, és e szempontból igaz, hogy a hajlított készülékek a hagyományosak fölé emelkednek.
[+]
Ám a kép minőség tekintetében már más a helyzet. A gyártók általában kihangsúlyozzák, hogy ilyenkor a kép körülöleli a nézőt, ami azért a valóságban nem igazán érezhető, bár tény, hogy a látómező nagyobb részét foglalja el. Viszont az is igaz, hogy a hajlításnak köszönhetően torzul a látott kép, főleg akkor, ha valaki nem a képernyő középvonalából nézi a tévét, márpdig ha nem egymagunk ülünk elé, akkor ez biztosan fennáll majd. A filmeknél ez még különösebben nem is gond, viszonylag hamar megszokja ugyanis a szem, viszont sportközvetítéseknél, ahol vonalak jelzik a pályát, tehát például egy teniszmeccs vagy snookerösszecsapás során borzasztóan zavaró lehet. Ráadásul az LED LCD készülékeknél a betekintési szög sem az igazi, ami miatt, ha valaki oldalról nézi a képernyőt, akkor azt fogja tapasztalni, hogy fakulnak, torzulnak a tónusok.
3D
Egyre inkáb megfigyelhető, hogy a gyártók egy része a kezdeti nekibuzdulás után most már kezdi elengedni a 3D megjelenítést, azaz kínálatukban egyre több az olyan készülék, amelyik nem támogatja ezt a szolgáltatást. Tény, hogy ez a funkció nem váltotta be a hozzáfűzött nagy reményeket, de ebben elsősorban a piaci résztvevők kommunikációja a hibás. Egy stúdióban készült, profi 3D film (például az Avatar) ugyanis tényleg olyan élményt jelent, amely kitágítja az otthoni szórakoztatás határait, viszont az is igaz, hogy 2D->3D konverzió kapufa, egyszerűen ilyenkor túl sok a hiba, a szellemképesedés, akadozás, és a tévéadások, pláne a sportközvetítések sem az igaziak.
[+]
De ha valaki veszi a fáradtságot, hogy nyugodtan leüljön, és rászánjon másfél-két órát arra, hogy megnézzen egy 3D filmet anélkül, hogy felugrálna, ide-oda mászkálna a szobában, akkor van értelme ennek a szolgáltatásnak. Arra érdemes odafigyelni, hogy az aktív megoldásnál fontos a filmezéshez besötétíteni a szobát, mert ellenkező esetben vibrálás tapasztalható majd. Tehát ahol ez nem megoldható vagy aki amúgy is érzékenyebb a vibrálásra, az jobban teszi, ha inkább egy passzív polarizációs eljárást használó modell mellett teszi le a voksát, ha fontos neki a 3D. E technológiának további előnye, hogy módot ad a Dual Play funkció használatára, ami egy speciális szolgáltatás, amely lehetővé teszi, hogy a kijelzőn egy időben két, egymástól tökéletesen eltérő képtartalom fusson, és a felhasználók ezek közül az egyiket teljes képernyőn láthassák (jellemzően egymás ellen játszott játék esetén).
Integrált hangrendszer
A gyártók szívesen kérkednek azzal, hogy milyen fenomenális, nagy teljesítményű, olykor mélysugárzóval kiegészített audiorendszert építenek televízióikba, amelyek hátborzongatóan gyönyörű moziélmény megteremtésére képesek. A keserű valóság ezzel szemben viszont az, hogy az esetek 99%-ában bármilyen szimpla hangprojektor vagy hangállvány jobb hangminőséget produkál, mint akármelyik integrált rendszer, hogy a sztereó vagy házimoziszettekről ne is beszéljünk.
[+]
Ez persze nem meglepő, hiszen a televízióknál alkalmazott vékony, rejtett hangsugárzók csak akkor vehetnék fel a versenyt ezekkel, ha képesek lennének felrúgni, áthágni a fizika törvényeit. Az mondjuk igaz, hogy van néhány hangzáshoz kapcsolódó funkció, amelyik tényleg működik, így például a dinamikaszabályozás vagy a hang-kép szinkronizáció, de a virtuális térhatású hangzás nem tartozik ezek közé, bármennyire is szeretnék ezt a gyártók. Tehát aki surround megszólalást szeretne, az nem fogja megúszni egy több komponensből álló szett beszerzését, ígérjenek neki bármilyen csodatévét. Néhány gyártó hangprojektora vagy multiroom hangszórója csatlakoztatható vezeték nélküli úton egy kompatibilis televízióval, ami igen kényelmes megoldás, viszont ez a kapcsolat sok esetben csak az ugyanolyan márkájú eszközök között működik, úgy hogy ha valakinél ez szempont lehet, akkor érdemes erre is odafigyelnie.
elefant
