Knoppix, Arch
Knoppix, a Live nagymestere
Hirdetés
Az első Live Linux CD épp a Knoppix műhelyéből került ki és teremtett ebből divatot, érthető módon: ma már szinte minden Linux kínál Live módot, azaz anélkül próbálható ki, hogy akár egy bitnyit változtatna a futtatására használt számítógép merevlemezein.
A fejlesztőnek, Klaus Knoppernek kezdettől az volt a célja, hogy minél több nyílt forráskódú szoftverrel ismerkedhessenek meg a rendszert kipróbálók, ezért aztán a Start menü meglehetősen kusza forrása a különféle alkalmazásoknak. Ugyanakkor már a telepítő CD is két GB-nyi programkódot bont ki a memóriába szükség esetén, a DVD pedig 8 GB-nyi szoftverrel teszi boldogabbá a kíváncsi felhasználókat. (A kicsomagolás röptében, automatikusan történik és természetesen csak az éppen szükséges modulok foglalják a RAM-ot.)
Knoppix
Ha valakinek jól esik, természetesen telepítheti is az alapértelmezetten Openbox ablakkezelővel elinduló rendszert, de ez nem célszerű, a Knoppix lényege, hogy próbálgassunk, kísérletezzünk eddig nem ismert szoftverekkel, anélkül, hogy azokkal eddig jól felépített és gondosan személyre szabott rendszerünket összekavarnánk.
Arch Linux – egy Linux-rendszerépítő kiadás
Sokan emlegetik az Arch Linux-ot, mint egy végső, letisztult, kiválóan behangolható megoldást, de alapban nem az, pusztán annak lehetőségét hordozza magában. Ugyanazok mondhatóak el róla, mint a többi, még patinásabb Linux törzs-disztribucióról, a Debianról vagy a Gentoo-ról, melyek szintén más Linux leágazások alapjaiként szolgálnak. A fent említett nevek egyike sem igazán alkalmas kezdőknek, de azok, akik tudják, mit csinálnak, nagyon nagy örömmel alkalmazhatják valamelyiket saját megoldás felépítésére.
Arch Linux
Általános célú, független disztribúció tehát az Arch Linux, mely a kódminőséggel és a modularitással hívja fel magára a figyelmet. Lényege, hogy mindenki pontosan olyan Linux rendszert rakhat össze magának, amilyet szeretne, mindenféle felesleges alapértelmezett komponensek nélkül. Itt a telepítő nem Live CD és nem próbálhatjuk ki a rendszert, pontosan azt fogjuk kapni, ami az előre elkészített install szkriptek alapján kijött, vagy amit a karakteres módban futó telepítővel összeállítottunk. Azért megrémülni nem kell, néhány éve a Linux disztribúciók többsége ilyen módon volt telepítendő – nem agysebészet tehát, de ehhez azért már nem árt tájékozódni, mielőtt friss linuxosként belevág valaki. Nem az áttérők rendszere, de ha valakiben már sok más Linux kipróbálása és az ezek során megszerzett gyakorlat után felmerül az igény, hogy sallangmentes és az általa szükségesnek ítélt modulokat tartalmazó rendszert telepítsen magának, az jó megoldásra lelhet az Arch Linuxban.
Azok, akik nem akarnak ennyire részletesen belefolyni az Arch lelkivilágába, értékelhetik az Antergos disztribúciót (leánykori nevén Cinnarch), mely az Arch alapjait kombinálja a Cinnamon desktop modern megjelenésével (de más ablakkezelők is választhatók). A kezdők számára grafikus telepítőprogram teszi barátságosabbá ezt a rendszert.
