Lenovo Yoga Book

A Lenovo tavaly leplezte le a Yoga Bookot, ami egy elég különleges szerkezet, azon túl is, hogy nevéhez híven a kijelző 360 fokban nyitható: a billentyűzete helyén érintésérzékeny digitalizáló táblát hordó digitális jegyzetfüzet létezik androidos és windowsos változatban is. Mi az előbbivel töltöttünk el egy hetet úgy, hogy a CES alatti híreket is ezzel írtuk, szerkesztettük és töltöttük fel. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy miként teljesít ez a nagyon kicsi és könnyű noteszgép hordozható munkagépként, és mellékesen arra is, hogy lehetséges-e egy windowsos ultrabook helyett használni. Nem állítjuk, hogy egy káromkodás sem hangzott el ez idő alatt, de a végeredmény végül jobb lett annál, mint amire számítottunk – bár annál biztos rosszabb, amit a Google és a Lenovo szeretne hallani.

Lenovo Yoga Book [+]

Extra hardver, extra szoftver

A Yoga Bookba épített hardverről nem szeretnénk sokat írni, ugyanis a Mobilarenánál már járt teszten: a CPU az Intel x5-Z8550, amelyet 4 GB RAM támogat, a grafika az SoC-ba integrált Intel HD Graphics 400 feladata, a megjelenítésért pedig egy 10,1 colos, 1920x1200 pixeles érintőkijelző felel. Az talán már ennyiből is látszik, hogy a Yoga Book windowsos változata (amely egyébként az eleve drága, 200 ezer forintos androidos Booknál még jó 30 ezerrel drágább is) elsősorban teljesítménybeli problémákkal küzdhet, hiszen sem a Cherry Trail Atom, sem a 4 GB RAM nem ideális partner a Windows 10-nek.

Az Androiddal azonban jól boldogul a hardver, döcögés, akadozás nincs, legalábbis ami a munkához szükséges szoftvereket illeti, mert a játékoknál már nem ennyire egyértelmű a helyzet, a piacon könnyen találni olyan olcsóbb tabletet, ami tiszta grafikus teljesítményben megveri a Yoga Bookot. A háttértár mérete 64 GB, ezt pedig a SIM kártya mellé tehető microSD-vel bővíthetjük, ami tökéletes megoldás például arra, hogy filmeket, sorozatokat vigyünk magunkkal.

Elég szűkös a csatlakozókínálat, az USB pedig csak 2.0-s [+]

Csatlakozókat illetően nem valami bőkezű a Lenovo, egyetlen micro USB portot adnak, ami töltésre és adatátvitelre is szolgál, USB 2.0 sebességgel. Ez azért bosszantó, mert az Atom x5-Z8550 támogatja az USB 3.0-t, tehát egy USB Type-C simán elfért volna a készüléken. A micro USB járulékos hatása, hogy külső monitorhoz külön csatlakozót kapunk egy micro HDMI képében. Sajnos adaptert sem ehhez, sem az OTG-támogatással rendelkező micro USB-hez nem adnak, így ezt külön kell megvásárolni.

Egyes alkalmazások futnak ablakban, mások nem – és az ablakok mérete nem változtatható [+]

Szoftveres oldalon találunk érdekességeket; a Lenovo igyekezett úgy felturbózni az Androidot, hogy azt munkabarátabbá tegye, ennek eredményeképpen kapunk egy viszonylag kiherélt többablakos üzemmódot. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a támogatott alkalmazásoknál nemcsak a teljes képernyős ablak áll rendelkezésre, hanem kisebb, nagyjából okostelefon méretű és alakú ablakban is megnyithatjuk őket, így egyszerre többet is egymás mellé vagy fölé pakolhatunk a kijelzőn. Sajnos az ablakok átméretezésére nincs lehetőség, és az alkalmazások is elég rapszodikusan támogatják: a Chrome és a Gmail például működik vele, a Hangouts nem, a Facebook és a Messenger igen.

Teljesítmény

Nem volt egyszerű dolgunk a teljesítmény mérésekor, hiszen a megszokott, notebooktesztekben használt szoftverek nem vagy csak nagyon butított formában futnak Android alatt. Ahhoz, hogy korábbi eredményeinkkel legalább némileg össze tudjuk vetni a Yoga Book teljesítményét, valamilyen platformfüggetlen mérésre van szükségünk. Ez a megszokott programjainkkal nem egyszerű, érzésre pedig ugyan a Yoga Bookkal például cikkírás közben nincs problémánk, de ennek egy része a jóval nehézkesebb munkamenetnek is betudható – azaz nem a gépre várunk például képszerkesztés közben, hanem ennyivel lassabban tudunk dolgozni magában a programban a mobiltelefonokra és az egyesével végzett szerkesztésre optimalizált kezelőfelület miatt.

Végül a browserbench.org oldalon elérhető, böngészőben futó tesztekhez nyúltunk, hiszen várható, hogy ezt a kis gépet elég sokat fogják a neten lógva használni, nem mindegy tehát, hogy mennyire lesznek gyorsak a weboldalakkal érkező scriptek és programok. A méréshez a Chrome legfrissebb verzióját használtuk minden operációs rendszer esetében. Ez persze szintetikus mérés a javából, úgyhogy túl sok következtetést nem vonnánk le belőle, de az azért látszik, hogy minden fejlődés dacára az Atom oldalán még jelentős a lemaradás egy 2011 második negyedévében piacra dobott Core i5-tel szemben is.

Öt és fél év különbség [+]

Kijelző

Nem véletlenül megy ritkaságszámba ma a 10 hüvelykes notebook, sőt, igazából már 13 hüvelyk alatt is kicsi a választék: a Yoga Book 10,1 colos kijelzője nagyon kicsi, ami leginkább böngészés közben vehető észre, ugyanis vagy aprók az elemek, vagy nagyon sokat kell görgetnünk rajta. Az 1920x1200 pixeles felbontás ugyanakkor ebben a méretben egyáltalán nem rossz, abból a tábolságból, ahonnan tipikusan gépelünk vagy jegyzetelünk, egyáltalán nem látszanak pixelek. Maga a panel legfeljebb 400 cd/m² fényerőre képes, a megvilágítás egyenletessége pedig 87%-os. A betekintési szögekre az IPS panelnek köszönhetően nem fogunk panaszkodni, a kültéri használatot azonban gátolja az erős tükröződés.

A fényes kijelző erősen tükröződik [+]

Kontrasztra 1100:1 - 1200:1-hez körüli értéket mértünk, ami teljesen rendben van, a színhűség azonban nem a legjobb, és ezzel nem is nagyon tudunk mit kezdeni, hiszen kalibrációra nincs lehetőségünk. A fehérpont hőmérséklete 7200 K, az átlagos delta E érték pedig meghaladja a 3,8-as értéket, ami azt jelenti, hogy az eltérés a képernyőn látott és a valódi színek között már érzékelhető. A képernyő gamutja és színhűsége az alábbi ábrákon látható 50%-os fényerő mellett:

A színhűség nem éppen ideális [+]

Üzemidő, hordozhatóság

A terület, ahol a Yoga Book a legjobbat nyújtja, az egyértelműen a hordozhatóság, a 690 grammos tömeg, a 9,6 mm-es vastagság és a 258x176 mm-es alapterület miatt normál notebookhoz szokott vállunkkal többször is úgy éreztük, elhagytuk valahol. Mindennek ráadásul az üzemidőben sem jelentkezik a böjtje, ahogy az alábbi ábrán látszik, a várható feladatok során elég jól bírta szuflával a kis gép.

Videólejátszásra a használt szoftvertől függően akár 9-10 óráig is alkalmas a Yoga Book, míg a szövegszerkesztésből, képszerkesztésből és persze az internetre történő feltöltésből álló munkára is több mint hét és fél órát használhattuk a gépet kikapcsolt LTE modem, de aktív Wi-Fi kapcsolat mellett. A legnagyobb különbség egy windowsos noteszgéphez képest a készenlétben mutatkozik meg: a lehajtott fedelű, elvileg alvó üzemmódben lévő gépre ugyanúgy jönnek az értesítések, mint amikor be van kapcsolva, mindezt pedig 117 órán át tudja, ismét csak Wi-Fi kapcsolat esetén. LTE használatakor azért ez csökken, de a 44 óra így sem hangzik rosszul.

Üzemidők [+]

Ehhez képes a töltési idő nem rossz, a 24 wattos tápegységgel 3 óra alatt tudjuk teljesen feltölteni a notebookot, de az 50 százalék eléréséhez elég egy óra.

Használat, értékelés

Szövegbevitel, billentyűzet

A notebook érdekessége a Halo billentyűzet, erről részletesen lehet olvasni a társoldalunk leírásában, itt csak annyit tennék hozzá, hogy nagyjából három nap alatt egész tűrhetően hozzá lehetett szokni, egyedül az okozott nehézséget még egy hét után is, hogy a standard magyar QWERTZ kiosztás jobb szélén, az ékezetes karaktereknek helyt adó gombok nagyon aprók lettek, borzasztó könnyű melléütni, a vakon gépelést jobbára el is felejthetjük. Ez azért is bosszantó, mert közben a Backspace gomb érthetetlenül hatalmasra nőtt, az elfoglalt hely egy részét igazán fel lehetett volna áldozni egy nagyobb ü és ó betű számára.

Egyszerűen nincs elég hely minden gombnak [+]

Ezért, illetve az ékezetes karakterek könnyű eltévesztése miatt is egy hét után még mindig csak a megszokott asztali billentyűzeten elért átlagsebességünk 50 százalékával tudtunk gépelni, ráadásul jóval több hibával. A Wacom digitalizáló egyébként az ilyen eszközöktől megszokott módon és biztonsággal működik, erre nem lehet panaszkodni, a mellékelt tollal és papírral remekül lehet jegyzetelni is a Yoga Bookon, kár, hogy nincs OCR az Androidon, a leírt szöveg mindenképp képként kerül a memóriába.

Még egy hét után is lassan ment az írás [+]

A tapipad ugyanakkor nagyon kényelmetlen: nemcsak kicsi, de hiányzik róla a görgetési lehetőség, az Androidot pedig teljes mértékben az érintőképernyős használatra optimalizálták.

Vélemény, értékelés

Azzal az érzéssel fogtam neki a tesztnek, hogy egy hét komoly szívás lesz a CES-es anyagok megírása a Halo billentyűzettel kombinálva. És azzal az érzéssel álltam fel a gép elől, hogy annyira mégsem rossz ez, remélhetőleg a második generációnál a Lenovo tanul a hibákból, és orvosolja azokat. Maga a Yoga Book jó kis szerkezet, de szövegbevitelre nem kényelmes, sok kompromisszumot kell kötnünk, ha ezzel szeretnénk több ezer karakteres dokumentumokat gyorsan megírni. Ha munkánkat alapvetően az interneten végezzük, akkor az Androiddal nincs gond, még a lokális képszerkesztés is megoldható akár RAW fájlokkal is (a Lightroom for Android például remekül működött).

Ha valamilyen speciálisan Windowsra írt szoftverrel dolgozunk, akkor nem lesz szerencsénk, erre az esetre az lehet megoldás, ha például a TeamViewerrel bejelentkezünk otthoni számítótépünkre, és aztán a Yoga Bookot vékony kliensként használjuk.

Jelen formájában a készülék azoknak ajánlható, akiknek a tollal való jegyzetelés, rajzolás fontos, és ezért hajlandók a 200 000 forintos árat kifizetni, illetve elviselni a kényelmetlenséget, amit az érintős billentyűzet jelent. A készüléket tetszett díjjal jutalmazzuk – ahhoz, hogy kiérdemelje ajánlásunkat, ezért a pénzért erősebb hardvert (egy Core M például már megteszi), Windowst és kicsit nagyobb kijelzőt, vele pedig használhatóbb billentyűzetet szeretnénk látni a következő modellben.

Lenovo Yoga Book

Wombath

A Lenovo Yoga Book noteszgépet a Lenovo bocsátotta rendelkezésünkre.