Csomagolás előtt
A költözködés mindig macerás, néhány dolog összetörik, párat soha többé nem találunk meg és akadnak olyan dobozok, melyeket fél év múlva sem, vagy soha nem nyitunk ki többé. A legfontosabb, hogy előtte jól átgondoljuk, mi az, amit magunkkal kell vinnünk és minél jobban megismerjük leendő új „otthonunkat”. Cikkünkben most kezdő Linux felhasználóknak adunk némi betekintést, hogy amikor rászánják magukat az áttérésre – vagy a kétlakiságra –, akkor ne kelljen belefutniuk a legnyilvánvalóbb hibákba. Közben részletesen bemutatjuk az áttérés leglényegesebb mozzanatait, már azokat, melyekről nem gondoskodik helyettünk egyik operációs rendszer sem.
Hogy válasszunk (másik) disztribúciót?
Cikkünkben most az Ubuntu-ra koncentrálunk. Nem azért, mert ez a „legjobb Linux disztribúció”, hanem azért, mert igen elterjedt, erős közösségi támogatással bír, ráadásul valamelyest előremutató is, hogy a kiadást gondozó Canonical okostévére, mobilra és kiszolgálóra szabva is elkészítette operációs rendszerét – ezt mások nem mondhatják el magukról. Persze nem kell mindenestül szeretni az Ubuntut, szerencsére számos leágazása létezik (Lubuntu, Xubuntu, Kubuntu stb.), ezek mind nélkülözik a sokat kritizált Unity-t és az Amazon keresője sincs bennük. Pusztán egy másik ablakkezelő (Unity, KDE, GNOME, Cinnamon, XFCE, LXDE, stb.) kedvéért nem kell áttérni, a legtöbb disztribúcióban válthatunk ablakkezelőt. Ha esetleg a rendszer végképp nem nyerte el a tetszésünket, akkor kereshetünk egy hozzá közel állót a pingvinek családfáján. A családfa segít abban, hogy közös csomagkezelőt, csomagformátumot használó Linux alváltozatot találjunk. (Erre szükség lehet, ha egy bevált applikáció, videokártya vagy Wi-Fi driver nem áll minden lerakatban rendelkezésre.) Fontos, hogy ugyan megoldható, hogy más disztribúciók által használatos szoftveráruházakból, csomagformátumokból telepítsünk, de ez egy kezdő felhasználónak nehézkes lehet és hosszú távon gondokat okozhat, ezért a kezdetekben nem javasolt. Ne telepítsünk egyedi forrásból programokat, ha kényelmes életet szeretnénk, akkor maradjunk az amúgy igen bőséges beépített választéknál vagy adjunk hozzá a szoftverforrásokhoz közösség által elismert lerakatokat (repository).
Ne csak virtuális gépen!
A számunkra legkedvesebbnek tűnő Linux kiválasztásában segíthetnek eddig megjelent cikkeink, de természetesen semmi sem pótolhatja a próbát. A legkisebb erőfeszítéssel egy virtuális környezetben (VMware, VirtualBox) nézhetjük meg a kiválasztott disztrót, a letöltött ISO lemezképre mindegyik rá tud indítani. Ne feledjük, hogy ugyan ez a leggyorsabb és legveszélytelenebb módszer, de ezzel csak a megjelenést, a kezelés módját és az elérhető szoftvereket tudjuk feltérképezni, a valós teljesítményről nem fogunk valós képet kapni. Azt sem tudjuk meg, hogy a mi konfigurációnkon futna-e a rendszer, képes-e minden drivert biztosítani, így célszerű az ISO állományt újraírható CD vagy DVD lemezre vagy USB kulcsra írva élesben (Live Linuxként) tesztelni és ellenőrizni, hogy megy-e a vezeték nélküli hálózat, a Bluetooth, megfelelő-e a megjelenítés. A rendszert hordozd, ne a gépet! című írásunkban részletes útmutatót adunk az USB-ről bootolható Live Linux USB pendrive elkészítéséhez. Az ott ismertetett – természetesen ingyenes – LiLi alkalmazás még a letöltés „terhét” is leveszi a felhasználó válláról.
Hirdetés
Két dudás egy csárdában
Ha Live-ként tetszik a rendszer, akkor foglalkozzunk vele és csak akkor telepítsük, ha ezen a szinten már próbálgatjuk a használatát egy ideje. Kíséreljük meg ugyanazokat a mintafeladatokat végrehajtani, amikkel a napi munka és számítógép előtt töltött egyéb idő során szembesülünk. Részletes tippeket adunk ezzel kapcsolatban cikkünk későbbi szakaszában.
Ha döntöttünk, meggondoltuk, akkor jöhet a telepítés. Szerencsére rég elmúltak azok az idők, mikor a Linux csak nehézkesen volt együtt futtatható a Windowszal, ma már minden telepítő felismeri a gépen addig egyeduralkodó Windows XP vagy Windows 7 rendszereket és felajánlja, hogy a meglévő rendszer mellé települjön fel. Ehhez persze szüksége lesz egy kis szabad helyre, hogy létrehozhassa saját partícióit. A mai Linux rendszerek már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy közös partíción helyezkedjenek el az egyes hagyományos, a gyökérkönyvtárban található Linux mappák (pl. etc, bin), viszont még ma is célszerű lehet a home mappát külön partícióra rakni, hogy ha újra kellene rakni vagy ki kellene cserélni a rendszert, akkor felhasználói adatainkat, dokumentumainkat és legtöbb beállításunkat a telepítés után ugyanott megtalálhassuk.
Az Ubuntu automatikusan felajánlja az előző rendszer megtartását és a dual boot beépítését
A legtöbb esetben a grafikus telepítővarázsló felajánlja, hogy a meglévő Windows partíciókat átméretezi és az így felszabaduló területet felosztja a Linux számára megfelelő módon. Persze az átméretezés nem kockázatmentes, ha valamilyen okból – például áramszünet miatt – félbeszakad, akkor valószínű, hogy a Windows nem lesz már munkaképes és adataink is elveszhetnek. Lehetőleg gondoskodjunk egy kipróbált szünetmentes tápegységről (UPS) és a legjobb, ha csinálunk mentést Windows alatti adatainkról vagy akár a teljes rendszerről.
Magunk dönthetjük el, hogy melyik rendszernek mennyi helyet szánunk, ha van miből
A telepítés végén felkerül egy rendszerbetöltő is a gépre, alapértelmezetten az indítórekordba (nem érdemes máshová telepíteni). Ez gondoskodik arról, hogy minden újraindítás vagy bekapcsolás során eldönthessük, hogy régi Windows operációs rendszerünk vagy vadonatúj Linuxunk induljon-e el. Ha esetleg valamire nem találnánk megfelelő eszközt a nyílt forráskód égisze alatt, akkor visszaléphetünk a megszokott Windowsba, ahol rutinosan megoldhatjuk a feladatot.
A rendszerindító segít a Windows és Linux váltott használatában
Dokumentumok, fájlok, kedvencek
Telepítés után persze nem találjuk ott a Saját mappában azt, amit Windows alatt a Dokumentumokba mentettünk. Ugyanakkor mindent elérhetünk, az Ubuntu – és a legtöbb mai asztali Linux – már a telepítéskor feltérképezi a gépben található merevlemezeket és elérhetővé teszi azok tartalmát számunkra, akár FAT, akár NTFS fájlrendszerről legyen szó. Elég a Fájlkezelőt elindítani, a bal oldali oszlopban megtaláljuk a Számítógép szekcióban a különféle meghajtókat, partíciókat. Rendszerint a Windows rendszert tartalmazó meghajtó Users/Felhasználónév mappáján belül találhatjuk meg javainkat, a legfontosabbakat rendszerint a My Documents, Music, Videos, Pictures és Downloads mappákban (már ha a Windows által alapban felkínált helyekre szoktunk menteni, ha nem, akkor értelemszerűen ott keressük fájljainkat, ahova mentettük őket).
A Kedvencek a felhőkben találkoznak
Azok, akik eddig Firefox böngészőt használtak, nagyon egyszerűen megússzák a költözést. Elég egy Sync fiókot létrehozni és beüzemelni a Windows alatt futó Firefoxon, ha eddig nem tettük volna és nem csak a könyvjelzők, de minden beállításunk és elmentett jelszavaink is felkerülnek a Firefox felhőjébe. Ha a Linux alatt futó Firefoxban is beállítjuk ugyanezt a fiókot, akkor automatikusan szinkronban leszünk a két operációs rendszer alatt.
Gyakorlatilag ugyanezt az elvet követhetjük a Google Chrome és nyílt forráskódú alapja, a Linux szoftverforrásokban is fellelhető Chromium felhős öszekapcsolásával. Mindkét böngésző támogatja a Google fiókok kezelését és elvégzi a könyvjelzők, kiegészítők, előzmények és jelszavak egyeztetését két vagy több pont között is. Érdemes tudni, hogy a Chromiumhoz nem jár kapásból Adobe Flash (hiszen az nem nyílt forráskódú) és a Chrome jobban a Google „ízléséhez” van szabva.
Nem bonyolult az Internet Explorer kedvencek költöztetése sem, de egyszerűbb ezt még a Windows alól elvégezni. Az Internet Explorer fájl menüjében az Import/Export menüpontban könnyen megtaláljuk ezt a lehetőséget, a hivatkozásokat egy Bookmark.html fájlban helyezi el a rendszer a megadott mappába. Linux alatt a Firefox böngésző könnyen fogadja ezt a fájlt, a Könyvjelzők kezelésénél nem lesz nehéz megtalálni az importálás HTML fájlból opciót.
Levelek költöztetése: Thunderbird
A legkomolyabb gondot a levelezés áttelepítése jelentheti – eltekintve persze attól, ha webmail rendszert használunk, és a levelezést a natív webes felületükön intézzük (például Gmail, Outlook.com, Yahoo Mail, Indamail). Ma már talán ez a leggyakoribb, köszönhetően a webmail rendszerek igen fejlett kezelőfelületének.
A legegyszerűbb eset persze ha Windows alatt éppen Thunderbirddel leveleztünk, ugyanis ez a program rendelkezésre áll Linux alatt is. Ilyenkor átmásolhatjuk a Windows alatti Thunderbird Profiles mappájából a levelezésünket tartalmazó xxx.default könyvtárat mindenestül valahova saját Linux mappáink egyikébe. A Profiles pontos helyét legkönnyebben úgy tudhatjuk meg, hogy a Tunderbird Súgó menüpontjában a Hibakeresési információk pontot választjuk, majd a frissen megnyílt lapon a Mappa megjelenítése gombot választjuk. (Persze ezt Windowsra bootolva kérdezzük le és jegyezzük fel.)
A Thunderbird 5 és az újabb kiadások a Súgó / Hibakeresési információkban gyorslink gombot kínál a leveleket tartalmazó profilmappához
Újraindítás után irány a Linux. A Home mappában (olyan ez mint a Sajátgép Windows alatt) tegyük láthatóvá a rejtett bejegyzéseket (a menüben a Beállítások / Nézet / Rejtett fájlok megjelenítése), ekkor megjelenik a .mozilla-thunderbird mappa (Debian és így Ubuntu alatt is a .thunderbird).
Hogy a levelezés adatmappája látható legyen, be kell kapcsolnunk a rejtett fájlok megjelenítését
Töröljük a teljes tartalmát (magát a mappát ne!) majd mozgassuk bele a Windows alól áthozott xxx.default mappáét. (Vigyázat, ettől törlődik minden, ami a linuxos Thunderbirdben volt, persze egy frissen telepített rendszeren még úgysincs e-mailünk). Létre kell még hoznunk egy profiles.ini állományt a .mozilla-thunderbird könyvtárban és kitölteni az alábbi szerint:
[General]
StartWithLastProfile=1
[Profile0]
Name=default
IsRelative=1
Path=xxx.default
Természetesen az xxx.default a mi levelezési mappánk neve.
Levelek költöztetése: Outlook
Sokkal nehezebb dolgunk van Outlook esetén, mivel a Microsoft inkább a saját termékei irányába mutató migrációs lépéseket bátorítja, azaz exportálni nemigen lehet termékeiből, legfeljebb a címjegyzéket. Megtehetjük, hogy a Windows alá feltelepítjük a Thunderbird levelezőklienst is, majd annak import funkciójával teszünk szert az Outlook mappák tartalmára (már telepítéskor felajánlja a levelezőkliens, hogy átveszi más programok adatait). Ha ez megtörtént, akkor már csak a fentebb leírtakat kell követnünk, azaz átmásolni Linux alá a default Thunderbird mappát és kitölteni a konfigurációs fájlt. Tudomásunk szerint jelenleg ez a legkényelmesebb módszer a migrációra, érdemes miatta feltelepíteni a Windows alá is a Thunderbirdöt.
Ubuntu alatt a Dash ikonra bökve, majd a terminal szót begépelve tűnik fel a parancssort indító ikon
Ha erre valamiért nincs lehetőségünk, mert mondjuk csak mentés áll rendelkezésünkre, a rendszer már nem, akkor fogjuk az Outlook minden adatát magába foglaló PST fájlt és másoljuk át Linux alá mondjuk a Saját mappába. Ebből a fájlból kell kibontanunk a leveleket olyan formátumba (EML), amit aztán a Thunderbird használni tud majd. Indítsuk el a Terminal ablakot és kérjük a PST feldolgozó parancssori eszközök csomagjának telepítését (merthogy ilyen is rendelkezésre áll az Ubuntu raktáraiban).
sudo apt-get install readpst
A sudo parancs a rendszergazdai funkciókat biztosítja, így kérni fogja a jelszót is futás közben. Egy megerősítő kérdés van még hátra, amivel nyugtázhatjuk a függő csomagok kibontását és azok tárterület igényét. Legyünk nagyvonalúak. Aztán készítsünk egy mappát, ahova ki szeretnénk bontani a PST állományban tárol e-maileket. Alapértelmezésben a Terminal a Saját mappában indul, így a létrehozott könyvtárat is ott találjuk majd.
mkdir emailek
Már csak rá kell küldeni a readpst parancsot a PST állományra (esetünkben mondjuk archive.pst), hogy megtörténjen a konverzió. Az alábbi paraméterezés nem dolgozza fel a törölt üzeneteket és megannyi EML fájlban helyezi el a leveleket az imént létrehozott emailek könyvtáron és a PST szerkezetét tükröző alkönyvtáron belül.
readpst -M -b -e -o emailek archive.pst
Még nem értünk tennivalóink végére. Készítsünk egy mappát a Thunderbirdben az importálandó levelek számára (mondjuk Import néven), majd innen a későbbiek során áthúzogathatjuk az üzeneteket, ahová éppen tetszik. A Thunderbird jobb oldali menüjének Kiterjesztések pontjában keressük meg és töltsük le az ImportExportTools plugint, ez a levelező újraindítását kéri majd. Kattintsunk jobb egérgombbal az imént létrehozott mappán, a helyi menüben válasszuk ki az Importálás/Exportálás – EML fájlok importálása ide egy mappából – Annak almappáiból is pontot és adjuk meg az előzőekben feltöltött emailek könyvtárat forrásnak. A plugin a megadott helyen talált emaileket mind beemeli a Thunderbirdbe.
Az ExportImportTool plugin segít az EML mappák és almappák tartalmának beillesztésében
Akiknek egyelőre nem való a Linux
Az, hogy a Linux használható-e egy adott területen, az attól függ, hogy a szoftvergyártók támogatják-e, illetve elérhetők-e megbízható ingyenes linuxos alternatívák a Windows alatt megszokott szoftverek helyett. Fentebb azt tanácsoltuk, hogy mindenki próbálja ki maga a kezelőfelületet és a szoftverkínálatot, kezdve a Live móddal. Hogy időt takarítsunk meg, szeretnénk azonban előre bocsátani, hogy a legtöbb dologra létezik ugyan open source megoldás, ám egyes területek a mai napig elhanyagoltak és talán sosem lesznek megbecsültek Linux alatt. Jellemzően ilyenek az alkotóművészek, iparművészek és designerek által nyűtt kreatív szoftverek, a kép- video- és kiadványszerkesztés területéről. Az ezeket fejlesztő cégek a Windows és Macintosh platformokra koncentrálnak, ezek média- és színkezelési lehetőségeit használják, no és a speciális perifériák (pl. grafikus táblák, rajztáblák) gyártói is a Windows és Mac számára készítik el a meghajtóprogramokat és szoftvereket. A minőségi színegyeztetés, sőt még a betűtípus könyvtárak összhangba hozása is embert próbáló feladat lenne Linuxon, ahol sokan még a szövegek élsimításának minőségével is elégedetlenek. Ha nekünk a Creative Suite kell, akkor bizony muszáj lesz fenntartanunk a dual boot rendszert és újraindítani a gépet, ha a munka jellege megkívánja. Aki pedig naphosszat tervez, rajzol és tördel, jobban jár, ha legfeljebb csak a hobbigépére telepít Linuxot.
Nagyon kitartóak próbálkozhatnak a Wine Installerrel, mely lehetővé teszi, hogy Windows alá készült szoftvereket futtassunk Linux alatt. Az emulátor sokat fejlődött az utóbbi években is, biztosítja a legtöbb Windows API hívást, a registry kezelését, azaz adja a lovat a Windows alkalmazások alá, de nem minden szolgáltatást implementál. A hadak útját megjártak bizonysága szerint a CS3 még elég jól üzemelt Linux és Wine alatt, de a későbbi kiadásokkal kapcsolatban rengeteg kudarcélményről olvashatunk különféle fórumokban.
Áthidalhatjuk a dolgot úgy, hogy a Linux alá telepítjük a VirtualBox környezetet, majd abba a Windowst és a hiányolt kreatív szoftvereket, de így a vas erejének nagy részét elveszítjük és a CPU és GPU gyorsítás sem teljes. Akadnak, akik VirtualBoxban futtatott Windows XP alá telepített Creative Clouddal dolgoznak, ám ők is kerülik a hardvert stresszelő Photoshop és Premiere intenzív használatát, viszont sikeresen kikerülik ezzel a fontkompatibilitási és színegyeztetési problémákat kiadványszerkesztéskor (mondjuk az InDesignban). Nem gondoljuk, hogy követnie kellene bárkinek ezt a mintát, de egyes speciális esetekben beválhat.
A Flash támogatás is lezárult Linux platformokon, az Adobe már nem adja ki a böngésző plugin új verzióit erre a platformra. Ez a böngészésben is számíthat, nem csak kreatív munkáknál, de itt a HTML5 térhódítása enyhíti a hiányt (ez tetten érhető akár a YouTube használatakor is).
Ingyenes alternatívák
Kicsit kevesebb újat kell tanulniuk azoknak a felhasználóknak, akik eddig is a nyílt forráskódú szoftvereket részesítették előnyben. Ezek közül nem egy Windows alatt is nagyon sikeres szoftver és pontosan ugyanúgy működik Linux alatt is.
Nagyon sokat fejlődött a LibreOffice kompatibilitásban – persze professzionális banki feladatokhoz ott a Wine és a Microsoft Office
Legismertebb talán közülük a Mozilla Firefox, mely nem is olyan rég még a böngésző toplisták élén trónolt, ugyanazokkal a kiegészítőkkel elérhető az x86-os processzorokra fordított Linuxokon. Nagyon kedvelt médialejátszó a VLC Media Player Windows-ra készült kiadása, mely szintén adott Linuxra is. Az Audacity soksávos hangrögzítő és szerkesztő program is elég népszerű a fizetős platformon is. Nem hagyhatjuk ki a LibreOffice-t vagy az OpenOffice-t sem, ezek (főleg a szélesebb fejlesztői támogatással bíró LibreOffice) sok esetben teljes mértékben kiváltja a fizetős Microsoft Office alkalmazásokat. A 4-es kiadással egy további nagy lépést tett előre a csomag kompatibilitás terén, főleg ami az Excel táblákat illeti. Ha ez kevés lenne, akkor még mindig nyitva áll a lehetőség, hogy feltelepítsük a Wine Installerrel a Microsoft Office-t – a Wine erre a feladatra kiváló – és élvezhessük a száz százalékos kompatibilitást.
Igen precíz formatervek dolgozhatók ki a Blenderrel
Számos Open Source alkalmazás akad, mely nem olyan elterjedt Windows alatt, ám kiváló linuxos alternatívaként szolgál. A windowsos képszerkesztők helyett remek alternatíva a Gimp, mindaddig, míg nincs szó CMYK képekről és színre bontásról. Az Inkscape nyílt forrású vektorgrafikus szoftver, mely az Adobe Illustratorral állítható szembe – professzionális eszköznek egyelőre nem nevezhetjük, de alapvető feladatokra használható alternatíva. Ha könyvet vagy magazint szeretnénk előállítani, akkor az InDesign helyett előránthatjuk a Scribust. A KompoZer és más HTML és CSS szerkesztők segíthetnek a webszerkesztési feladatokban – igaz, itt az alternatíva koránt sem olyan kidolgozott. Ha diagramkészítésre van szükség, akkor a Visio a bevett kereskedelmi eszköz, amit elég jó pótol Linux alatt (is) a Dia vagy a Calligra Flow. Még CAD megoldások is akadnak, főleg a 2D tervezés terén, de akár a 3D nyomtatás szintjéig is, ilyen fejlesztések a QCAD vagy a FreeCAD és a kevésbé mérnöki, de modellezésben kiváló Blender. Utóbbi akár kereskedelmi minőségű kompozíciós munkákhoz is alkalmas eszköz. Aki videoszerkesztésre adná a fejét Linux alatt, az alapszinten az igen egyszerűen kezelhető OpenShottal is beérheti, de ha többet akar – sok sáv, fejlettebb effektezési és kompozíciós lehetőségek, az válassza inkább a Cinelerra alkalmazást. A Legtöbb Linux már natívan támogatja a közösségi szolgáltatások összefogott használatát, ilyen az Ubuntu is, mely többféle fiókot (pl. Twitter, Facebook) is egységesen kezel. Ha nem jönne be az alap megoldás, áttérhetünk Pidginre és a Skype is elérhető a Szoftverközpontban.
Jelenleg a legfeljettebb linuxos videoszerkesztő a Cinelerra
Rengeteg szoftverből válogathatunk Linux alatt, nagy eséllyel megtalálhatjuk azt, amire igazán szükségünk van. Több-kevesebb vesződséggel és hiányossággal számos Windows szoftver is működésre bírható a Wine és más emulációs megoldások segítségével, de ez már akár egy újabb cikk témája is lehetne.
Végső átállás előtt: teszt élesben
Lehet, hogy néhány hónap után úgy gondoljuk, hogy elég volt, leszámolunk a Windows rendszerrel, ne foglalja feleslegesen a helyet a merevlemezen. Ilyenkor azért érdemes még egyszer átgondolni a lépést, mert ha a mindennapi feladatok – levelezés, böngészés, közösségi funkciók – kifogástalanul is mennek, egy-egy ritka feladathoz még felkészületlennek bizonyulhat új rendszerünk. A puding módszeres próbája lehet a megoldás: hajtsunk végre minden típusfeladatot, amire a jövében nagy eséllyel szükség lehet és ha valamennyi ment, akkor nyugodtabb lélekkel csaphatunk rá az Ubuntu vagy más kiadás OS-eltávolító ikonjára.
A tipikus feladatok általunk ajánlott – és persze korántsem mindenki számára teljes, inkább minimális, bár valószínű, hogy nem mindenki szerkeszt otthon képet, videót vagy hangot – köre a következő:
- Böngészés, internetezés. Keressünk Flash alapú oldalakat is (pl. gamesloop.com Flash játékokhoz, YouTube). Teszteljük le böngészőnk HTML kompatibilitását (html5test.com). Sőt, telepítsünk Javát is – ezt ne az oracle.com-ról vagy java.com-ról tegyük, hanem a szoftverközpontból! Próbáljuk azt ki egy Java alapú oldalon, a hivatalos teszt helye a http://www.java.com/en/download/testjava.jsp .
- Email. Ha kevés a böngészős e-mail és később szükség lehet rá, állítsunk be egy e-mail klienst.
- Ne legyünk restek kipróbálni a közösségi oldalakat, amiket használunk – bár valószínűleg ezt már a telepítés napján megtettük.
- Keressük meg levelezésünkben az utolsó öt Office dokumentum csatolmányt, töltsük le, nyissuk meg őket. Ha a megjelenítés és minden funkció korrekt az alternatív irodai csomag alatt, akkor próbáljuk ki a változtatást és mentést is.
- Töltsünk le egy PDF dokumentumot (mondjuk egy felhasználói kézikönyvet) és nézzük meg. A nézőke alapértelmezetten adott legtöbbször, ha készítenünk is kell PDF okumentumokat, akkor tegyünk fel egy PDF printert (pl. cups-pdf).
- Ha van nyomtatónk, már az ismerkedés elején érdemes telepíteni (ha van hozzá driver) és kipróbálni, hogy minden rendben működik-e.
- Töltsünk át fotókat a gépre memóriakártyáról. Szelektáljunk, szerkesszük őket és próbáljunk meg egy fotót kinyomtatni is.
- Szerkesszünk képet, montázst, effektezzük azt.
- Próbáljunk meg hangot, zenét lejátszani és felvenni, szerkeszteni is.
- Játsszunk le néhány videót, próbáljuk ki az általunk általában használt formátumokat és a feliratok kezelését.
- Szerkesszünk videót.
