Tesztkonfig, fogyasztás, melegedés
| Videokártya / meghajtóprogram | GeForce GTX 560 Ti 1024 MB (820/1640/1000 MHz) / Forceware 266.56 Gigabyte GeForce GTX 470 1280 MB (@ 607/1215/837 MHz) / Forceware 260.89 Zotac GeForce GTX 460 1024 MB (675/1350/900 MHz) / Forceware 260.89 Asus GeForce GTX 460 768 MB (@ 675/1350/900 MHz) / Forceware 260.89 BBA Radeon HD 6870 1024 MB (900/1050 MHz) / Catalyst 10.10 + appp 10.9a BBA Radeon HD 6850 1024 MB (775/1000 MHz) / Catalyst 10.10 + appp 10.9a Asus Radeon HD 5870 1024 MB (850/1200 MHz) / Catalyst 10.10 + appp 10.9a Asus Radeon HD 5850 1024 MB (725/1000 MHz) / Catalyst 10.10 + appp 10.9a Sapphire Radeon HD 5830 1024 MB (800/1000 MHz) / Catalyst 10.10 + appp 10.9a |
|---|---|
| Processzor | Core i7-870 (2,93 GHz) túlhajtva 4 GHz-en QPI órajel: 3,2 GHz; NB órajel: 3,6 GHz EIST / C1E / C-state bekapcsolva; Turbo Boost kikapcsolva |
| Alaplap | MSI P55-GD80 - Intel P55 chipset |
| Memória | 2 x 2 GB CSX DDR3-1600; 1600 MHz-en 9-9-9-24-2T időzítésekkel |
| Háttértárak | Kingston SSDNow M Series SNM225-S2/80 GB (Intel X25-M G2) Seagate Barracuda 7200.12 500 GB (SATA, 7200 rpm, 16 MB cache) |
| Táp | Cooler Master Silent Pro M600 - 600 watt |
| Monitor | Samsung Syncmaster 305T Plus (30") |
| Operációs rendszer | Windows 7 Ultimate 64 bit (+ az összes frissítés 2010.10.19-ig) |
Játékok
- Crysis Warhead (DirectX 10)
- James Camerons Avatar: The Game (DirectX 10.1)
- Just Cause 2 (DirectX 10.1)
- Tom Clancy's HAWX (DirectX 10.1)
- DiRT 2 (DirectX 11)
- BattleForge: Lost Soul (DirectX 11)
- Battlefield: Bad Company 2 (DirectX 11)
- Stalker: Call of Pripyat (DirectX 11)
- Aliens vs. Predator (DirectX 11)
- Metro 2033 (DirectX 11)
Ahogy azt már említettük, a GTX 560 Ti a nemrég megjelent Radeon HD 6800-asokkal kíván szembeszállni, a 200-250 dolláros árcédula alapján tehát kb. 60 000 forintos kezdőár tűnik valószínűnek. Az ellenfelek összeválogatásánál nem kellett sokat gondolkodnunk, egyszerűen felhasználtuk a HD 6800-as tesztben található eredményeket, így a GTX 560 Ti a HD 6850/6870-nel, a HD 5830/5850/5870-nel, a GTX 460-nal, illetve a GTX 470-nel fog megküzdeni. A játékokat 1680x1050-es és 1920x1200-as felbontásban és a maximálishoz közeli képminőségi beállítások mellett teszteltük.
A meghajtóprogramokban a képminőségi beállításokat az NVIDIA videokártyáin „legjobb minőség”-re, a Radeonokon pedig a legszebbre állítottuk. Az anizotropikus szűrést, ha a játék lehetőséget adott rá, akkor a játékból kapcsoltuk 16x-osra, ha nem, akkor a videokártya driveréből. Az élsimítást alkalmazásvezéreltre állítottuk. A „Catalyst AI”-t alapállapotban hagytuk. Ez az opció a HD 6800-asokat használva immár három lehetőséget kínál fel, mi a középsőt választottuk.
Crysis Warhead alatt egy előzőleg elmentett replay-t használtunk a kártyák teljesítményének leméréséhez. Az Aliens vs. Predatort, a Battlefield: Bad Company 2-t, a Metro 2033-at és az Avatart úgy teszteltük le, hogy a játékban egy előre rögzített útvonal bejárása közben a FRAPS-szel lemértük az fps-eket. A végső eredményt három lefutott kör után jegyeztük fel. A Stalker: Call of Pripyat, a DiRT 2, a Just Cause 2, a HAWX és a BattleForge esetében a játékba beépített teljesítménytesztet alkalmaztuk a mérések során. A JC2-t és a HAWX-et eközben FRAPS-szel is mértük, hogy legyen minimum fps-es eredményünk. Néhány teszttel ezelőtt észrevettük, hogy a Battleforge hibásan méri a minimum fps-t, ezért itt is a FRAPS-et alkalmaztuk.
A fogyasztást egy konnektorba dugható digitális készülékkel mértük le, tehát a grafikonon az egyes videokártyákkal kiegészített rendszerek fogyasztása látható alaplappal, processzorral, táppal és a többi alkatrésszel együtt, természetesen a monitort kivéve. Immár egy újabb mérőkészüléket használunk, ami pontosabban és gyakoribb időközönként méri a fogyasztást, ezért a korábbi cikkeinkben szereplő fogyasztási eredmények és az újak nem hasonlíthatóak össze!
A GTX 560 Ti üresjáratban már nem mutatott különösebben újat, de ez így is elismerésre méltó, hiszen ebben a mezőnyben a legalacsonyabb értékeket mértük. Terhelve a GTX 460 és a HD 5870 fogyasztási értékeit produkálta. Ha a GTX 460-hoz viszonyítunk, akkor ez nagyon is jó eredmény, hiszen egy elvileg jóval gyorsabb videokártyáról van szó azonos fogyasztás mellett.
A referenciakártya hűtése sajnos korántsem olyan profi, mint mondjuk a GTX 570 légterelő csatornás, párakamrás megoldása, de ha az NVIDIA úgy látta, hogy ez is elég erre a videokártyára, akkor valószínűleg így is van. A GTX 560 Ti-n a GPU-val érintkező rézfelületből három hőelvezető cső ágazik szerte, amelyekre egy elég kicsi, de jól lamellázott alumínium hűtőborda kapcsolódik. Az Asus DirectCu II-ese másként fest, de az alapelv ugyanez: a GPU a három hőcsővel érintkezik, ezek vége pedig egy hűtőbordának adja át a meleget. Hogy melyik a hatékonyabb? Lássuk!
A referenciamodell kb. szobahőmérséklet plusz 10 °C-on működik üresjáratban, majd ez az érték kb. 70-75 °C-ig emelkedik terhelés hatására (számítógépházon kívül). Érdekes módon a ventilátor konstans 1700 rpm környékén pörög, tehát hiába melegszik a GPU, a ventilátor nem igazán gyorsul be. Ezt nem tartjuk problémásnak, mert egyrészt így a videokártya totálisan hangtalan (tényleg oda kellett hajolni, hogy meghalljuk a hangját), másrészt a 70-75 °C-os értékek sem magasak, rosszabb körülmények között 85-90 °C környékén sem történhet baj a VGA-val.
Az Asus példánya hasonló értékekről indul üresjáratban, terhelve viszont kevésbé melegszik fel, ami egyébként nem is túl meglepő, mert azon túl, hogy az Asus kártyáján két ventilátort találunk, azok a GPU felmelegedésének következtében ~1100-1200 rpm-ről 2300 rpm környékére gyorsulnak, így itt már azért hallani lehet a szélzajt.
A GPU-Z-vel készített logfájlokból kiderült, hogy a GPU mindkét videokártyán 0,95-1,0120 V-os feszültségen működik, illetve az is, hogy a referenciamodell, illetve az Asus ventilátorai is kb. duplaekkora sebességre képesek.
A GTX 460 egyik legvonzóbb tulajdonsága a magas tuningpotenciál, amit a GTX 560 Ti megörökölt. A referenciamodell 820/1640/1000 MHz-es órajeleit ezzel a "gyengusnak" tekinthető hűtéssel feszültségemelés nélkül 950/1900/1200 MHz-es értékekre tudtuk feltornázni, ami 16/16/20%-os túlhajtásnak felel meg. Az Asus DirectCU II gyári tuningos 900/1800/1050 MHz-es értékeit 1000/2000/1300 MHz-re sikerült emelni, tehát a hűtés jó hatással volt a tuningra. Három játékban lemértük a tuningolt referenciamodell sebességét is.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
