Monitorok: A-Sync, több hajlított, nagyobb képátló
Nem mondható, hogy nagy kicsapongások történtek volna a 2015-ös esztendőben a monitorok piacán, tulajdonképpen majdnem minden úgy alakult, ahogy sejteni lehetett, hiszen a tavalyi évben tett bejelentések meghatározták az irányt, ami felé a vállalatok haladhattak. Ezek közül az egyik a dinamikus frissítési frekvencia elterjedése, amelynek kapcsán az elsőség az NVIDIA-t illeti meg, hiszen már 2014-ben piacra dobták az első G-Sync kompatibilis kijelzőt, ami támogatta ezt a fajta megoldást, és várható volt, hogy az AMD sem ül majd ölbe tett kézzel. Sőt az is borítékolható volt, hogy amint ez megtörténik, úgy nagy dömpinggel lehet majd számolni.
Hazudnánk, ha azt állítanánk, hogy az egész dinamikus frissítéssel kapcsolatos mizéria nem volt egy kész katasztrófa. A sztori leegyszerűsítve annyi, hogy a VESA által felkínált szabványos, és az NVIDIA G-Sync-jével ellentétben ingyenes, Adaptive Sync névre hallgató megoldás az NVIDIA-nak nem kellett, helyette ragaszkodott a sajátjához – ami amellett, hogy csak GeForce kártyával működik, még licencdíjat is kérnek érte, amit persze a monitorvásárlókkal fizettettek meg. Emellett a G-Sync kizárólag DisplayPort 1.2 kimeneten működött, ennél fogva a G-Sync-kompatibilis monitorokra nem is került más bemenet, így szépen el lehetett felejteni azt, hogy az adott kijelzőt esetleg másra, ne adj Isten egyszerre több bemenettel is használjuk. Ezzel szemben az AMD a VESA szabványa mellett döntött, és ezt AMD FreeSync névvel illette, viszont jó pár hónapot kellett rá várni.
Érthető, hogy korlátozások és licencdíj híján a monitorgyártók többsége inkább ezt támogatta, még akkor is, ha jelenleg csak AMD Radeon R sorozatú dedikált kártyákkal és néhány APU-val használható teljeskörűen a szabvány. Az LG és a Samsung háborút indított a G-Sync ellen, csupán egy-két gyártó van, aki továbbra is kiáll mellette, de ezek is elkezdtek AMD FreeSync termékeket kifejleszteni és piacra dobni. Ezzel tehát két táborra szakították a vásárlókat: AMD + FreeSync vagy NVIDIA + G-Sync, ez pedig alapjában meghatározta jó előre, hogy milyen gyártó termékét kell használni. Ezzel egy nem kívánt, alaposan megfontolandó döntéskényszer elé állították a felhasználókat, hiszen sokan nem tehetik meg, hogy monitort és/vagy VGA-t cseréljenek minden évben. A sakk-matt helyzet mostanra oldódni látszik, és az NVIDIA kénytelen lesz engedni, már csak azért is, mert az Intel is a VESA szabványa mellé állt, noha az első kompatibilis grafikus vezérlőkre (IGP-kre, ha úgy tetszik) még várni kell egy darabig.
Sajnos a korábban hangoztatott, régebbi monitorok firmware-frissítés útján Adaptive Sync kompatibilissé tételéből lényegében semmi nem lett, minden cég új eszközökkel rukkolt elő. Egyetlen kivétel a Nixeus Vue 24 volt, ahol beígérték a támogatást és ezt be is tartották, de mindez csupán sovány vigasz annak fényében, hogy nem egy elterjedt típusról van szó. Vélhetően a frissítések elmaradásában az is közrejátszik, hogy az AMD is pénzt kér a kompatibilitást szavatoló hitelesítésért (ami nem kötelező, de erősen ajánlott), amit új terméknél könnyen át lehet a vásárlókra hárítani, viszont régebbi monitorok esetében ezt már nem tudják megtenni. Ráadásul az sem lenne kifizetődő, ha hitelesítés nélküli firmware-eket adnának ki, mivel maga a firmware megírása is időbe, így pénzbe kerül. A viszontagságok ellenére egyértelmű, hogy az A-Sync és G-Sync, mint technológia igen meghatározó a gamer vonalon, és nagyban befolyásolta a 2015-ben kifejlesztett és piacra dobott monitorokat.
Ezt már csak azért is nehéz letagadni, hiszen minden eddiginél több olyan kijelző került a piacra, ami támogatta a magasabb, jellemzően 144 hertzes frissítési frekvenciát. Az pedig külön jó hír, hogy idővel ebben a szegmensben már nem csak a TN+film panel volt az egyetlen opció, hanem felbukkantak a nagy betekintési szögű IPS/AHVA/(A)MVA típusok is, melyekre az év vége felé egyre több gyártó épített, gyakran FreeSync-kel vagy G-Sync-kel megbolondítva. Sőt újdonságként, szintén az év vége felé felbukkant az úgynevezett legális tuningolhatóság, így a vállalatok egymásra licitálva kezdték el beharangozni az „über gamer” monitorokat, amelyek akár 160-200 hertzes frissítéssel is hajszolhatóak.
Az ASUS ROG Swift PG279Q frissítési frekvenciája egészen 165 hertzig tuningolható [+]
Mindeközben tovább folytatódott a hajlított őrület is, bár gyakran árukapcsolásként jelent meg, hiszen a 34 és a mostanság egyre nagyobb teret nyerő 35 hüvelykes kijelzők esetében már-már kötelezővé vált az ívelt kialakítás. A Samsung például egész flottát jelentett be ilyen kijelzőből, hovatovább már a 23,5”-es modelljüket is ívesre vették, így nem mondható, hogy ez a tulajdonság kizárólag a nagy képátlóval rendelkező modellek sajátja lenne. Ami viszont a felbontást illeti, nem volt nagy mozgolódás. A 4K köszöni, jól megvan, de csak visszafogott terjedésnek lehettünk szemtanúi (példának okáért felbukkantak a 40”-es példányok), míg az 5K egyáltalán nem robbant be, pedig az LG mellett már a Samsung is gyárt panelt – ezt használta fel a Philips is nemrég. A nagy kijelzős, ultraszélesvásznú típusoknál továbbra is a 3440x1440 és 2560x1080 felbontás dominál, míg a WQHD (2560x1440) még mindig egyfajta favorit a hagyományos, 16:9-es képarányú 27 hüvelykeseknél, illetve a 25 és 24 (pontosan 23,8) hüvelykes képátlón. Előbbit egyre többször használják gamer célú monitoroknál is a jól megszokott Full HD mellett, így egyre kevésbé mondható extrának.
Nem csak az Iiyama, de a Philips is piacra dobott 40"-es képátlóval 4K felbontású "monitort" [+]
Jó hír, hogy 2016-ra egyre több gyártó felejti el a PWM-es LED háttérvilágítást, csak 1-2 olcsóbb, régebbi típusnál futhatunk bele, az új fejlesztéseknél már ott figyel az adatlapon a flicker free vagy más hangzatos elnevezés, amelleyel a vibrálásmentes háttérvilágítást jelölik. Sajnos a DisplayPort 1.3 még várat magára (bár a legtöbb alkalmazáshoz bőven elég az 1.2a is), de a HDMI 2.0-át egyre gyakrabban üdvözölhetjük azokon a kijelzőkön, ahol valóban kevés az 1.4-es szabvány.
HDMI 2.0 egyre több monitor hátulján [+]
Végül a kísérletező kedvről is említést tennénk. A Philips ebben élen jár, elég, ha csak az AmbiLight féltestvérére, a talpba rejtett AmbiGlow Plusra, netán a kvantumpontos kijelzőre gondolunk, vagy a Samsung azon monitoraira, melyeknek talpába vezeték nélküli telefontöltőt rejtettek.
Philips AmbiGlow+ monitorok világító talppal (forrás: ComputerBase.de) [+]
Meglehet, ezeknek nincs akkora piacuk, de mindig érdekes, ha egy-egy ilyen példány akad a horogra, és nem is lenne gond, ha a vállalatok néhanapján, a kötelező körök mellett mernének kicsit egyedibb, kreatívabb termékeket is az asztalra tenni.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
