Bevezetés, a teszt koncepciója, áttekintés
Az elmúlt két hónapban számos új videokártya jelent meg, amelyeket igyekeztünk mind letesztelni, de az idő szűkössége miatt pár dologgal adósok maradtunk tesztjeinkben. Teszteltük az AMD Radeon RX 480-at, ahol csak a referencia kivitel állt rendelkezésünkre, azt azonban alaposan meg is tuningoltuk. Az NVIDIA GTX 1060-ból a 6 GB-os (akkor még nem tudtuk, hogy lesz 3 GB-os változat is) Founders Edition állt rendelkezésünkre, de ott a tuning kimaradt. Amikor az AMD Radeon RX 470 került sorra, rendelkeztünk egy-egy 4, illetve 8 GB-os változattal is, ahol még a kártyákat sem mutattuk meg a közönségnek, csak a mérési eredményekre koncentráltunk, de a pótlásra ígéretet tettünk.
Radeon vs. GeForce
Az egyedi tervezésű VGA-khoz gyakorta jobb hűtés, fejlettebb áramellátás és nagyobb TDP keret társul a gyári megoldásokhoz képest. Ez a téma gyakorta visszatért a fórumunkban, valamint az is, hogy egy-egy ilyen egyedi megoldás akár mentes lehet a referencia változatok szűk keresztmetszeteitől. Mostani összehasonlító tesztünkben az alábbiakat vizsgáltuk: melyik architektúrától milyen gyorsulásra számíthatunk tuningban, illetve milyen megoldásokkal szerelik a gyártók a kártyáikat, olcsóbb, esetleg drágább – cserébe jobb minőségű, strapabíróbb – komponenseket alkalmaznak-e?
[+]
Cikkünk nem kevesebb mint tizenkét videokártya összehasonlítását és bemutatását vonultatja fel, a teljesség igénye nélkül. A szubjektív benyomások is teret kapnak az elemzés során, és különös figyelmet fordítottunk mind a részletekre, mind az ár-érték arány vizsgálatára. Magunk is nagyon kíváncsiak voltunk, vajon befogja-e egy izmosabb RX 470 az alapórajeles RX 480-t, mennyivel húz el a vörös oldaltól a zöld tuninggal, és mennyit növekszik eközben a konfiguráció étvágya. A méréseknél elsősorban a tuninggal, túlhajtással elért eredményekre koncentrálunk, mert alapórajelen az egyes megoldások között általában csekély az eltérés, azonban a határok feszegetése gyakorta megmutatja a gyengeségeket.
A korábbi tapasztalatok alapján felmerül a kérdés, hogy miért nem egyértelmű, hogy amekkora az órajelek eltérése, arányaiban annyival tér el a teljesítmény is az azonos GPU-val szerelt eltérő modellek között? Azonban ez a kijelentés napjainkra már érvényét vesztette. A mostani chiptervezési filozófiák nem a fix órajelet követik, hanem egy adott teljesítménykeret optimális kihasználását célozzák. Amíg régebben az órajel állandó volt és folyamatosan ingadozott a fogyasztás, addig manapság a trend megfordult; szinte állandó a terhelés alatti áramfelvétel, míg az adott jelenet komplexitása függvényében dinamikusan változik a grafikus vezérlő órajele. Nagyobb teljesítménykeretet engedélyezve a játékokban tapasztalható átlag képkockaszám is megemelkedik. Az egyik neves külföldi tesztoldal, a Tom's Hardware, alaposan kiméri a VGA-k áramfelvételét, Radeon RX 480 tesztjük mintavételezéses mérésén jól megfigyelhető az előbb említett jelenség.
A Radeon RX 480 által felvett, szinte állandó teljesítmény egy dinamikusan változó jelenetben (forrás: Tom's Hardware) [+]
Épp a fentiek eredményezik, hogy egyre fejlettebb GPU boost technológiák jelennek meg, sőt hardveresen, valós időben szabályozzák a videokártyák az órajelet, magfeszültséget és a többi fontos paramétert. Teszik mindezt a kártya TDP limitjének, aktuális hőmérsékletének, pillanatnyi áramfelvételnek és akár az adott jelenet komplexitásának, fps-ének is függvényében. Ezért a hűtés fontossága felértékelődött, szerepe átalakult: már nem csak a felhasználó csendre törekvését elégíti ki vagy csak a túlhevülést akadályozza meg, hanem alaposan integrálták azt az egész szabályozási folyamatba. A trend egyébiránt a processzoroknál is megfigyelhető, különösen a mobil szegmensben.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
