Hirdetés

Radeon R9 290 sorozat: nem mindegyik ugyanolyan gyors - frissítve!

A VGA-t fejlesztő cégek folyamatosan próbálnak úgy újítani, hogy az nagyobb teljesítményű terméket eredményezzen a felhasználók gépében, de a régi tervezési megoldásokat már újak váltották fel. Korábban a grafikus processzornak volt egy fix magórajele, amit elég szépen tartott is, de az NVIDIA a Kepler architektúra bevezetésével beépítette a rendszerbe a GPU Boostot, ami lényegében a processzoroknál megszokott turbó másolatának számított. Az ötlet alapvetően logikus, sőt a grafikus munkafolyamatokat figyelembe véve még nagyobb szükség is van a folyamatosan változó órajelre, mint a processzorok esetében. Egy VGA ugyanis elég komoly terhelésnek van kitéve, amit a TDP limit korlátoz le már minden modern termék esetében. A cél tehát, hogy a kártya ebben a meghatározott fogyasztási tartományban adja le a legjobb teljesítményt. Ez egyszerűnek hangzik, de hatékonyan megvalósítani nagyon nehéz.

Fix magórajel mellett a terhelés változásával a TDP limit igen korlátozó lehet, hiszen kizárt, hogy a VGA relatíve egyenletesen tartsa a meghatározott szintet. Ebből a felhasználó ugyan nem vesz észre semmit, de a mérnökök a tesztek közben látják, hogy mennyi teljesítmény marad benne az adott dizájnban, amit valahogy hasznosítani kellene. Minden olyan funkció, ami a magórajel valós idejű változtatásáért felel lényegében arra jó, hogy a kártya minden szituációban a lehető legközelebb kerüljön a meghatározott TDP limithez. A GeForce GTX 680 volt az első termék, aminek a tervezésénél a mérnökök nagyon nagy figyelmet fordítottak az adott feladathoz illő megfelelő magórajel meghatározására. Ennek köszönhetően ez a kártya lett az első olyan megoldás is, aminél nem lehetett konzisztens teljesítményszintet meghatározni, és így nem mindegyik GeForce GTX 680 volt ugyanolyan gyors. A termékek közötti eltérés egyébként nagyjából 5% körül volt nagy átlagban, tehát hiába volt egy GeForce GTX 680-nak papíron ugyanaz a specifikációja, mégis előfordulhatott, hogy egy másik ugyanolyan termék 5%-kal jobban teljesített. Ez alapvetően a magórajel valós idejű változtatásáért felelős kialakításból ered, aminek a részleteiről az alábbi oldalon be is számoltunk anno.

Azóta ezt a GPU Boost technikát az NVIDIA kiegészítette, így a hőmérsékletfüggővé vált, ami már nem csak papíron ugyanolyan termékek közötti eltérést eredményezett, hanem az is számított, hogy az adott VGA milyen szobahőmérsékleten üzemel, és nyilván melegebb levegő mellett valamelyest csökkent a teljesítménye - az első ilyen kártya a GeForce GTX Titan volt. A PC Partnertől korábban megtudtuk, hogy azonos szobahőmérséklet mellett a GeForce GTX Titan kártyák közötti az eltérés a nagy átlagot figyelembe véve nem több 7%-nál, vagyis előfordulhat, hogy az ugyanarról a gyártósorról lekerülő, megegyező paraméterezésű VGA-k között 7%-os teljesítménykülönbség is lehet. A hőmérsékletfüggő GPU Boost 2.0 azonban megkavarta még ezt a helyzetet azzal, hogy konkrétan ugyanaz a kártya növekvő szobahőmérséklet mellett 4-6%-ot is lassulhatott, hiszen a turbó már nem tudott olyan hatékonyan működni, mint hűvös körülmények között. Rosszul szellőző házban a teljesítményveszteség ritkán, de elérheti a 12%-ot.

Ezt bizonyos szemmel nézve ésszerű paraméterezésnek nevezni, de a mai GeForce VGA-knak ez a normális működésük, és többek között a GeForce GTX 780 VGA-kból azért érkeztek későn a nem referenciahűtővel rendelkező modellek, mert már maga a jobb hűtés is alapvetően módosítja a kártya alapvető működési profilját, ami nem ritkán 4-5%-os gyorsulásban nyilvánul meg, és mindezt csupán a hűtő cseréjétől a normál gyári órajelek mellett.

AMD Radeon R9 290X
AMD Radeon R9 290X

Az AMD a Radeon R9 290 és 290X jelzésű kártyával belépett az órajelváltós és hőmérsékletfüggően működő rendszerek klubjába. Ennek szokásos hozománya, hogy az új Radeonok között sem lesz mindegyik ugyanolyan gyors, de erre a fentiek után számítani lehetett. A Radeon R9 290 és 290X VGA-k esetében – a TUL tapasztalatai szerint – azonos szobahőmérséklet mellett nagyjából 5%-os teljesítménykülönbség van az egyes legyártott kártyák között, de ezen elvileg az AMD javítani akar, mivel a következő driverekben a ventilátort már a fordulatszámra vonatkozó adatok alapján szeretnék vezérelni, amitől azt várják, hogy a teljesítményvariancia 3% alá csökken. Azt nehéz megmondani, hogy mi az elfogadható határ, de tesztelői szemmel, meghatározott szobahőmérsékleten a lehető legkisebb teljesítményszórásnak örülnénk.

Persze a Hawaii cGPU az NVIDIA újabb Kepler termékeihez képest hőmérsékletfüggően állítja be az órajelet, amiről szintén szereztünk némi adatott. Információink szerint konkrétan ugyanaz a kártya növekvő szobahőmérséklet mellett 8-10%-ot is lassulhat, míg rosszul szellőző házban elképzelhető a 15%-os deficit, de ez elvileg hasonlóan ritkán fordul elő, mint a GeForce GTX Titan esetében.

A gyártók pont a hőmérséklet miatt egyezkednek az egyéni hűtővel szerelt Radeon R9 290 és 290X jelzésű kártyákról, mivel ez a termék is hasonlóan reagál pusztán a hűtő cseréjére, mint a GeForce GTX Titan csak a gyorsulás mértéke 6-10% között lehet, miközben a normál gyári órajelek nem változnak. Az AMD a teljesítményvarianciára sokkal határozottabban tekint, mint az NVIDIA, mivel nem szeretnék, ha az egyik gyártó Radeon R9 290X-es terméke azonos órajel mellett 10%-kal gyorsabb lenne, mint a másik cég megoldása, éppen ezért lesznek olyan direktívák, amelyeket be kell majd tartani a tervezés során. Persze a gyártók a Catalyst Overdrive felületén keresztül megadhatják a szabad paraméterezés lehetőségét, hiszen ott már minden elvégzett beállítás a felhasználó felelőssége.

Az efféle órajelváltásra tervezett VGA-k esetében mindenképp tisztában kell lenni azzal, hogy az AMD és az NVIDIA is erre tervezte őket. Persze sok szempontból nem tartjuk jónak az NVIDA és az AMD 5-7%-os teljesítményvarianciáját, de még az AMD esetében a tervezett módosítással elérhető 3%-ot sem, azt mindenképp ki kell emelni, hogy nagyon nehéz ennél közelebb helyezni a termékeket dinamikusan változó órajelekkel és azonos szobahőmérsékleten. Ezek a technikák a jövőben általánosan elterjedtek lesznek gyakorlatilag minden egyes következő generációs VGA-n. Pont úgy, ahogy ma az új CPU-k nagy részében hőmérsékletfüggő turbó dolgozik.

Kiegészítés: Az AMD a hír megjelenését követően tájékoztatott minket arról, hogy az egyik online magazin által vásárolt Radeon R9 290X jelzésű kártya nem várt viselkedését kivizsgálják. Mindemellett más online magazinok által vásárolt kereskedelmi termékekkel nem volt hasonló gond, így azok úgy teljesítettek, mint a kiküldött tesztpéldányok. Az AMD már dolgozik egy új meghajtón, ami leszűkíti az egyes termékek közötti átlagos teljesítményvarianciát. Erről majd később tájékoztatnak mindenkit.

  • Kapcsolódó cégek:
  • AMD

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés