Bevezető, külső

A Corsair a CES-en jelentette be számítógépház-kínálatának legújabb darabját, az 5000D-t, melyből készül fekete, fehér, hálós előlappal (Airflow) és tömör előlappal szerelt változat is. Mi most a hagyományőrző fekete, háló nélküli verziót próbáltuk ki – érzésünk szerint ez az összeállítás az, ami a legjobban passzol a letisztult, kissé szögletes vonalvezetésű külsőhöz. Aki RGB-ben gondolkozik, az választhatja majd az 5000-es széria másik darabját, az iCUE 5000X RGB változatot is, persze némi felárral és minden oldalon edzett üveg burkolattal.

Ha megnézzük a gyártó jelenlegi termékpalettáját, akkor az 5000D-re tekinthetünk a 4000D nagyobb testvéreként is, ugyanis számos, ott látott megoldás és dizájnelem visszaköszön rajta, csak épp mindenből kicsit több van: több háttértár rögzíthető, nagyobb a belső tér és így tovább.

Dizájn

Miditoronyhoz mérten az 5000D egyáltalán nem kicsi, 520 x 245 x 520 mm-es mérete már sejteti, hogy akár E-ATX lapokat is képes elnyelni. Külsejét elég jellegzetessé teszik az előlap és a fedlap kipattintható betétei és az ezek mellett található, ujjnyi széles szellőzőnyílások, melyek biztosítják, hogy a ventilátorok – melykre ugyan nem látunk rá, de – nem lesznek lefojtva a legcsekélyebb mértékben sem.

[+]

A ház vizsgálatát fentről indítva rögtön a csatlakozó- és gombsorba botlunk. Itt egy kisebb reset és egy, a HDD- és üzemi állapotot is jelző LED-et tartalmazó bekapcsológomb fogja közre a két Type-A és egy Type-C konnektort, illetve a kombinált analóg hangportot. A Type-C kapcsán örömmel látjuk, hogy nem egy Type-A helyére szuszakolták ezt be, hanem már eredetileg is a megfelelő kivágást készítették el a gyárban.

[+]

A felső részt patentos rögzítésű takarólemez fedi, mely alatt egy méretes, mágneses rögzítésű szűrővel védett üreg tárul fel – ide kerülhet radiátor és/vagy több ventilátor is, melyeket aztán el is tüntethetünk a szemünk elöl.

[+]

Az előlapot vizsgálva nagyon hasonló a helyzet: itt ugyanilyen módon rögzített takarólemezt és egy kivehető szűrőt találunk, ezek mögött pedig a több ventilátor és méretes radiátor felfogatását biztosító elemet. Az eddigiek közös tulajdonsága, hogy híján vannak mindenféle csicsának, a fedlapon egy alig látható Corsair felirat, az előlapon pedig a logó árulja csak el, hogy honnan is származik házunk.

[+]

Az oldallapokat illetően a bal oldali edzett üveg, körben sötétítéssel. Ezt, illetve a jobb oldalit is a már megismert, patentos rögzítőszemek tartják a helyükön, de itt persze két-két, kézzel oldható csavart is kapunk. Ezek a csavarok „Corsair-sárga” műanyagalátétet kaptak. A jobb oldali lemez egyébként három ventilátor számára elegendő kivágással rendelkezik, és ezt a részt megfejelték szűrővel is, amit mágnes tart a helyén – rezgéscsökkentő, hangelnyelő lemez azonban nem került rá.

[+]

[+]

A gépház alja nem tartogat meglepetéseket: a tápegységet egy rövidebb, hátrafelé könnyen kihúzható szűrő védi, míg hátul az árat figyelembe véve elvárható, 7+2 bővítőkártyás kialakítást látjuk, egy 12 cm-es ventilátor számára kialakított hellyel, mely némi függőleges állítási lehetőséget is kínál, hogy a CPU-hűtő hatékonyságát maximalizálhassuk.

Belső

Az 5000D a legózást kedvelőknek sok örömet okoz majd, ugyanis elég jól szét lehet szedni – igaz, az összerakás csak egyféleképpen történhet. A kétkamrás kialakítású beltérben a fő részhez az üveglap levétele után férünk hozzá, míg az alsó, a tápegységet és a 3,5”-es meghajtókat fogadó fiókok keretét is tartalmazó részhez a jobb oldalról férünk hozzá.

[+]

[+]

Itt, mármint a jobb oldalon azonban több érdekességet is láthatunk: miután levettük az oldalpanelt, elénk tárul a három ventilátort fogadó oldallemez (mely eltávolítható), mellette pedig egy „ajtó”, mely az alaplapi tálca hátoldalát takarja. Ez utóbbira igazából nincs szükség, hiszen a külső panel már eleve láthatatlanná teszi az itteni vezetékezést, de sok vizet nem zavar – ha akarjuk, akkor le is akaszthatjuk egyébként. Ezt az ajtót mágneses távtartó tartja zárt állapotban, de a szereléshez azért érdemes levenni, mert a mágnes ahhoz nem elég erős, hogy ide-oda forgatás közben is zárva tartsa ezt a lemezt.

[+]

Az említett ajtó mögött nemcsak egyszerűen az alaplapi tálca hátoldalát láthatjuk, hanem három darab, 2,5”-es meghajtó fogadására szolgáló tálcát, egy külön levehető, további adattárolók vagy más kiegészítők rögzítésére bevethető lemezt az alaplapi lemez közepén, illetve két műanyagelemet, ami a mellékelt tépőzáras szíjakkal igencsak megkönnyíti a kábelek elvezetését, rögzítését (ezeken túl szokásos, kábelkötegelőkkel használható fülek is kerültek ide-oda).

A bal felső sarokban láthatunk még egy elektronikát is: ez nem ventilátorvezérlő, hanem szimplán egy PWM-elosztó: összesen hat ventilátort köthetünk rá, melyek tápellátását SATA tápkonnektorból fedezi, az alaplaptól származó PWM információkat pedig szétosztja közöttük.

[+]

[+]

Átlépve most az alsó kamrába, itt elfér egyrészt a tápegység, másrészt két 3,5”-es meghajtó is, a megszokott, szerszámot nem igénylő, bepattintós fiókokban. Az ezeket tartó keretet több pozícióban is elhelyezhetjük, sőt, ha nincs rá szükségünk, el is távolíthatjuk. A két kamrát elválasztó alagút első fele egy műanyagelem, mely kipattintható, és a házhoz mellékelt másik idommal helyettesíthető – az utóbbi több helyet hagy például az előlap mögé beszerelt radiátornak, de kevesebbet a táp kábelezésének.

[+]

Visszatérve még egy kicsit a másik oldalon, a fő térbe: az alaplapi tálca jobb oldalán egy hajlított lemez látható, mely szintén eltávolítható, és két funkciót biztosíthat: egyrészt a másik oldalra szerelt három ventilátorból érkező levegőt tereli ide, másrészt elrejti a kábelek átvezetésére szolgáló nyílásokat és több esetben ezen kábelek utolsó centimétereit is.

Szerelés

Bár „csak” midi toronyháznak nevezhető, az 5000D ebben a kategóriában azért a nagyobbak közé tartozik, ami eléggé megkönnyíti a számítógép összeállítását. A tálcára a gyártó előre felszereli az ATX alaplapok rögzítésére szolgáló távtartókat – ezek közül a középső egy pozicionáló tüske, a többi viszont egyszerű anya. A kiegészítők között további három ilyen távtartót is kapunk, így microATX-re vagy Mini-ITX-re is nagyon könnyű váltani, elég csak a betűkkel megjelölt helyre becsavarni ezeket.

[+]

Mivel hely bőven van, az I/O pajzs benyomása után a processzorral és hűtővel felszerelt alaplapot könnyen a helyére tehetjük, de még mielőtt ezt megtennénk, ATX vagy E-ATX lapoknál érdemes kiszerelni az előző oldalon említett, hajlított takarólemezt, mert különben nem lesz egyszerű dolgunk a kábelek átvezetésekor. Miután az alaplap a helyére került, már áthozhatjuk erre az oldalra a vezetékezést: a 24 tűs ATX, a kiegészítő P4 és a PCIe tápoknak is bőven találunk nyílásokat, de az alaplapi tűsor (bekapcsoló és reset gomb, LED-ek, USB portok stb.) is könnyen hozzáférhető. A többinél merevebb kábeleket használó USB 3.0-s konnektor okozhat ugyan nehézséget, de hogy itt se kelljen egy csúnya hurkot néznünk, a Corsair egy 90 fokos könyököt is mellékel.

[+]

Miután a kábelek átvezetése megtörtént, jöhet a csatlakoztatás. Az alaplaphoz kerülő konnektoroknál sima az ügy, a VGA plusz tápvezetékeinél viszont lehetnek gondok: ha hosszabb kártyát használunk, akkor bizony a grafikus adapter a légterelő- és takarólemez fölé lóg, tehát ilyenkor először vissza kell szerelni ezt a lemezt, és csak utána szerelhető be a kártya.

[+]

Ami a hűtési lehetőségeket illeti: gyárilag két ventilátorral érkezik az 5000D, ezek 12 cm-esek és 1350 rpm a maximális fordulatszámuk. Egyikük elöl, másikuk hátulra került gyárilag, és ha szükséges, rengeteg további légkavaró és/vagy radiátor is elhelyezhető, hely ugyanis bőven van, akár az előlap mögött, akár a fedlap alatti részt nézzük.

[+]

Egyedül akkor lehetünk gondban, ha az előlap mögötti és az alaplapi tálca előtti részt is használni szeretnénk, de azért ez elég extrém helyzet. Minden pozícióban bőven találunk furatokat a csavarokhoz, és a gyári kiegészítők között a ventilátorok rögzítésére szolgáló, önmetsző menetű példányok is helyet kaptak. És ha már a kiegészítők: műanyag kábelkötegelők helyett nem kevesebb mint 12(!) darab tépőzáras szíj is érkezik a házzal, így a kábelezés gusztusos elrendezése tényleg gyerekjáték, ráadásul hely is van mindenre bőven.

[+]

Mérések és értékelés

Összerakás után először zajszintmérés következett, mégpedig a megszokott módon: fehérzaj-generátorként használt telefonunkat a gépház belsejébe helyezve megnéztük, mennyit csillapít a Corsair 5000D a 64 decibeles hangnyomást generáló mobil hangján. Valószínűleg senkinek sem fogunk meglepetést okozni azzal, hogy a rengeteg nyílással és semmiféle hangszigeteléssel nem rendelkező háznál kívül még mindig 59,5 dB-s zajszintet jelzett műszerünk, ami egészen minimális csillapítást jelent.

Ezután következett a hűtési, szellőzési képességeket vizsgáló mérés. Ehhez most is hűtéstesztekben is fontos szerephez jutó konfigurációt használtuk, benne az 1,25 volton és fix 4 GHz-es órajelen üzemelő Core i7-5960X processzorral. A terhelést az AIDA64 adta, CPU-ra, FPU-ra és GPU-ra kihegyezve. Minden mérésnél rögzítettük a CPU, GPU és az alaplapi dióda által jelzett hőmérsékleteket.

A házventilátorok vezérlését az alaplapra bíztuk. Első körben a lehető legcsendesebb beállításokat alkalmaztuk, a ventilátorok így végig 900 rpm körüli fordulatszámon dolgoztak, és gyakorlatilag hangtalanul üzemeltek. Eközben a Noctua NH-D15 processzorhűtőt viszont maximális fordulatszámon járattuk, így kizárólag a ház belső klímáján múlt CPU-nk maghőmérséklete.

Ezúttal változtattunk a felhasznált grafikus kártyán, és a rövidebb PowerColor RX 570 helyett a hosszabb Gigabyte GeForce RTX 2080 Ti-t építettük be. A gyárilag az előlapra szerelt ventilátort természetesen lejjebb vittük, hogy a VGA számára biztosítsuk az ideális levegőcserét, illetve a hátlapi légkavarót is egy vonalba hoztuk a Noctua NH-D15-tel.

A zajszintet illetően nyugodtan kijelenthetjük, hogy az 5000D normál körülmények között szinte néma: ha csendes CPU-hűtőnk van és VGA-nk is képes a félpasszív üzemre, a ház ventilátorai nem fogják lerontani az összképet.

Nagyobb terhelésen azért már változik a helyzet, a mellékelt ventilátorok 1350 rpm-en határozottan hallhatóak. A légcsere is javul, de igazából már alapesetben is elég jól szellőzik a ház ahhoz, hogy az átlagos felhasználó rábízhassa magát az alaplapi vezérlésre,és ne kelljen attól félnie, hogy a lassan forgó légkavarók miatt összeomlik a rendszer.

Értékelés

Kiválóan sikerült, igényes ház lett a Corsair 5000D, mind külseje, mind belseje megfelel annak a szintnek, amit az ára alapján elvárhatunk tőle. A rejtett, de azért a levegőtől nem megfosztott ventilátorok nem erőlködnek, ha szükség van a belső tér átszellőztetésére.

Belül bőven találunk helyet minden szükséges komponensnek, a szerelhetőség pedig nagyon jó. Az egyetlen szűk keresztmetszetet a hosszabb VGA-k és a légterelő lemez konfliktusa jelenti, de ezt minimális odafigyeléssel el tudjuk kerülni. A végső összeállításnál az igényes kábelezés kialakítása is egyszerű, elegendő átvezető nyílás és rögzítőfül áll ehhez rendelkezésre. Extra öröm, hogy a gyári kiegészítők között 12 darab tépőzáras szíjat is találunk, melyek a műanyag fülekkel együtt sokkal elegánsabbak, mint az olcsóbb kábelkötegelős megoldás (az újrahasznosíthatóságról nem is beszélve).

[+]

Persze ahogy az lenni szokott, egy termék esetében a végső értékelésben az ár is szerepet játszik, és 57 000 Ft nem kevés pénz, ennyiért elég sok kiváló házat találhatunk a piacon – a Be Quiet, a Fractal, a Cooler Master, az Inwin, a Phanteks és persze a Corsair palettáján is számos más, felsőkategóriás modell keresi a vásárlók kegyeit. Az 5000D ettől függetlenül egy kiválóan sikerült ház, melyet azoknak ajánlhatunk, akik visszafogott, elegáns, RGB tekintetében pedig kifejezetten minimalista összeállításban gondolkodnak. Ők biztosan nem fognak csalódni ebben a jól szerelhető és ötletes megoldásokkal felszerelt gépházban.

Corsair 5000D számítógépház

Wombath

A Corsair 5000D házat a Corsair bocsátotta rendelkezésünkre.