Canon EOS 7D – megoldás mindenre?

Hirdetés

Bevezető, ergonómia

A gyártó első nagy dobása a jó tíz éve megjelent EOS D30 volt, amely végre a nem csak profi fotósoknak elérhető árkategóriát bocsátotta a márka nevében hódító hadjáratra. Sokáig a Canon dSLR fényképezői voltak az abszolút piacvezetők (10D, 20D és 30D mindenképpen), azonban szép lassan a konkurencia termékei is felnőttek a piaci igényekhez. A Nikon profi tudású D200 és D300 vázaival tört borsot a Canon orra alá, így a 40D és 50D már nem arattak akkora sikert, mint a korábbi modellek. A Nikon gépeivel olyan funkciókat és szolgáltatásokat kínált ebben az árszegmensben, amit a Canon nem, így a harc kiéleződött az APS-C méretű szenzorok köré épített masinák koronájáért.

Formavilágában a 7D az 50D és az 5D Mark II gépekét ötvözi; ami a fényképezőgép kézbevételekor azonnal feltűnik, az nem más, mint a kategórián belül óriási kereső. Az 1,0-szoros nagyítású, 100%-os képfedésű optikai kereső az APS-C gépeknél eddig megszokottnál nagyobb pentaprizmát igényelt, így a megnövelt prizmaház is mutogatja magát.

Az újonc azonban több új, fontos szolgáltatást és funkciót is kapott, mint például a megerősített zárszerkezetet (150 000 ciklusra mondja a gyártó az élettartamát), egy teljesen új AF-rendszert, kettős DIGIC 4 jelfeldolgozó egységet (amelyre égető szükség volt nem utolsósorban a 8 kép/mp sebesség tartásához, amire a masina képes). Még az EOS 7D materializálódása előtt számos fórum spekulációktól volt zajos, vajon APS-H vagy APS-C méretű szenzor köré épül-e majd az új gép. Nos, amint azt később látni fogjuk, a gyártó saját magának állított volna komoly konkurenciát, ha az APS-H méretű érzékelőt választja új üdvöskéjébe. A 7D ugyanis még így is komoly ellenfele lehet az 1-es sorozatnak (1,0-szoros nagyítású, 100%-os képfedésű kereső, 1080p felbontású filmek felvétele, 8 kép/mp sebesség, időjárásálló kivitel, 19 pontos (mind keresztirányú) AF-rendszer stb.).

A gép hátoldalán a 3”-os LCD kijelző és a szokásos kezelőszervek mellett megjelent a gyorsmenü („Q”) dedikált nyomógombja, valamint a filmfelvétel módot aktiváló billenőkapcsoló. Az 50D-hez képest némileg nagyobb lett a nyomógombok felülete, így talán kesztyűben valamivel könnyebb lehet a fényképező kezelése. A bekapcsoló az EOS x0D sorozat többi tagjától eltérően a módválasztó tárcsa alá, a váz tetejére került.

A váz baloldalán lettek elhelyezve a csatlakozók, melyeket két sorban, két külön gumifedél véd a külvilág káros behatásai elől. A mikrofon aljzathoz sztereó külső egység csatlakoztatható.

A váz alján, külön kis gumidugó alá rejtették a markolatok kommunikációs csatlakozóját. Természetesen fémből készült és az optikai középvonal alá került az állványmenet. Az akkumulátort pedig a markolatba rejtették, mint szinte az összes dSLR gépben.

Az EOS 7D-nek csak egy memóriakártya-foglalata van, így nem adatik meg az a lehetőség, hogy a tömörített képeket az egyikre, a nyerseket a másikra külön mentsük el. Az „igazi” profi vázak általában konfigurálható, kettős memóriakártya-foglalattal rendelkeznek (vagy az említett módon történhet a képek mentése, vagy folyamatosan: ha az első kártya betelt, a másik foglalatban lévő lép a helyébe). A kártyafoglalat ajtajának nyitása Canon gépeket ismerők, használók számára nem lesz újdonság: húzzuk el magunk felé a fedelet, amely így magától kinyílik. Vigyázat, ha kinyitjuk az ajtót, a gép kikapcsol.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

  • Kapcsolódó cégek:
  • Canon

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés