Memóriareform

Az AMD majdnem pontosan egy éve mutatta be a Polaris architektúrát, amely a Radeon RX 480-nal meg is jelent. Az alapként szolgáló GFX IP 8.1, közismertebb néven GCN4 architektúra nagy fejlesztése az utasítás-előbetöltés volt, amely funkció régóta része a központi processzoroknak, de a grafikus vezérlőkben először a Polaris 10 és 11 kódnevű lapkákban mutatkozott be.

A mai napon a Vega került bemutatásra, nagyjából olyan formában, ahogy egy éve a Polaris. Elmondható az új rendszerről, hogy az alapja a GFX IP 9, aminek ismertebb neve valószínűleg a GCN5 lesz. A legnagyobb változás a memóriaarchitektúrát érinti, mivel az AMD szerint a jelenlegi dizájnok problémásak az új igények kiszolgálásánál az exponenciálisan növekedő az adatmennyiség miatt, amivel a rendszerek dolgoznak. Ezzel szemben a GPU-knak a számítási teljesítménye nő igazán, míg az adatok tárolásához használt memória lassan tartja a lépést.

[+]

A Vega esetében ez a probléma kapta a kulcsszerepet, és a rendszer alapja egy teljesen új memóriaarchitektúra. Ennek központi eleme az úgynevezett HBCC, vagyis a High-Bandwith Cache Controller, ezen a részegységen keresztül kapcsolódik minden a GPU-n belül és a GPU-n kívül.

[+]

A GPU-n belül a HBCC a megosztott L2 gyorsítótárral van összekötve, aminek nagyon fontos funkciója lesz, és erre a második oldal vége felé még visszatérünk, amikor magát a kapcsolódó újítást taglaljuk.

A GPU-n kívül gyakorlatilag minden a HBCC-n keresztül fut be, de ami igazából lényeges, az a Vega által támogatható virtuális memóriakapacitás, ami 512 TB lesz. A HBCC mindemellett rendkívül sokoldalú memóriavezérlő. Többek között megépíthető úgy is egy rendszer, hogy közvetlenül elérje a rendszermemóriát, a nem felejtő memóriát, illetve a hálózaton keresztül bekötött adattárolót. Magához a lapkához egyébként HBM2 szabványú memóriák köthetők, méghozzá két darab 4 vagy 8 GB-os szett a 2048 bites memóriabuszon keresztül, ebből kitalálható, hogy a memória-sávszélesség maximum 512 GB/s, míg a fedélzeti tár kapacitása összesen 8 vagy 16 GB lehet. Itt érdemes kiemelni, hogy ezt már nem VRAM-nak hívja az AMD, hanem HBC-nek, azaz High-Bandwith Cache-nek

[+]

Az AMD-nek az a célja az új rendszerrel, hogy végeredményben finom szemcsézettségű legyen az adatmozgás az egyes támogatott memóriák és adattárolók között, vagyis a GPU oldaláról minden jól gyorsítótárazhatóvá váljon akár a fedélzeti memórián belül is. Ilyen formában nem jelent akkora problémát, hogy a videomemória kapacitása nem tartja a lépést az igényekkel, mivel a kihasználtsága jelentősen hatékonyabb lehet. Emellett teljes mértékben automatizálja az erőforrás-menedzselést, ami a fejlesztők válláról lényeges terhet vesz le.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!