Két dudás - egy csárda

Namost. Egyre közelebb vagyunk ám a tényleges kártyánkhoz, már csak egy karnyújtás, és... Említettük, hogy SLI, meg hogy ez is (naná!) rövidítés... Az úgy volt, hogy a Voodoo2 idején, bő két éve, a Quantum3D gondolt egy nagyot, és 650$-ért elkezdett árusítani egy érdekes kütyüt, amely nem volt más, mint 2db Voodoo2 közös köldökzsinóron. Obsidian2 X-24 volt a neve. "2", mert 2db kártyából állt, és "-24", mert 24MB RAM volt rajta. Eddig rendben is lennénk, de a két, ekkor még különböző kártyán helyet kapott chipset-et valahogy együtt kellett ugye működtetni. Erre a következő megoldást eszelték ki. Dolgozzon a két kártya váltott sorokon, azaz az egyik pakolja a frame buffer-be a páros, a másik pedig a páratlan sorokat. Páratlan, mi? És ráadásul pofonegyszerű, volt is sikere neki nagy. Aztán a Voodoo3 már nem tudott ilyet. Hozzátartozik persze, hogy amíg a Voodoo2 még csak egy(kettő) szimpla 3D-s bővítő kártya volt, azaz kellett mellé még valami más is, addig a Voodoo3 már 2D/3D cucc volt egyben (emlékét sokáig megőrizzük, főleg karib 210MHz-en(!) futó alien Voodoo3 2k-ját, amit Mulder ügynök kaparintott meg egy lezuhant Hollóházi csészealjból...). Ez volt tehát a Scan Line Interleave maga, és ezt szedték most elő, hogy a Voodoo5 5500-ön immár két chipset zakatolhasson együtt. A korábban emlegetett leporolás, és rajta csavarás által ez a technológia, mintha kicserélték volna került tehát újra képbe.

SLI is, meg nem is

Legyenek tiszták a vadászterületek - Quantum3D Aalchemy

A páros-páratlan soros megoldás manapság már nem rúgna labdába, annál is inkább, hiszen itt már kevés két chipset párhuzamosítása, legalábbis 3dfx-ék olvasatában. Amíg az Obsidian2 X-24 nem volt több szimpla kuriózumnál, addig a VSA platform már sokkal többet akar. Hiszen ezek a mostani kártyák csak a kezdetet jelentik, a rendszer ennél sokkal többre képes (persze nem feltétlen VSA-100-as alapokon). Igen, még mindig Quantum3D, csak most épp Aalchemy, Obsidian helyett. Benne akár 32db(!) VSA-100-as proci falja a textúrákat, úgy 3 gigapixeles fill rate mellett. Hátezvan J. A 3dfx persze nem fog 4db VSA-100-as chipnél többet felzsúfolni semmilyen újabb termékére.

E rövid kitérő után vissza a főcsapásra, és vizsgáljuk meg ezúttal a V5 5500-ön szolgálatot teljesítő 2db VSA proci szervezettségét. Elhangzott, hogy az FSAA egyáltalán nem kötelező kűr, nézed, ha teccik. Ebben az esetben tehát, ha mégsem lennénk rá kíváncsiak, csak tegyük fel... J, na, ebben az esetben élvezhetjük/érezhetjük - és csak itt - az SLI hatását.

A működéséről kb. ennyit érdemes tudni:

• skálázható, azaz nem csak 2db, hanem "bárhány" (max. 32) VSA chipet összefoghat
• egy kártyára (PCB-re) több chipset is kerülhet
• boldogul az 1024 feletti felbontásokkal (1600x1200-ig)
• páros-páratlan sorok helyett sor-kötegeket (sávokat) oszt ki az architektúra minden chipnek, amely sávok szélessége dinamikusan állítható (a képernyő 1-128 "sorig" osztható, ahol ezen a max. 128 soros sávon osztoznak a chipek...)
• SLI-s működéskor minden chip csak a neki kiosztott rész-képterületet dolgozza fel, külön frame bufferben, amelyek tartalma végül átkerül a final/general frame bufferbe, és ezt látjuk viszont a monitoron
• elvileg van arra mód, hogy egyes chipek csak szimpla sorokat (egy-egy vonalat) számoljanak, de ez kevésbé hatékony a textúrahasználat oldalán, mintha nagyobb szeletekkel dolgoznának
• végül, de nem utolsó sorban, hátrányként megemlíthető, hogy SLI közben a textúraadatokat minden chipnek külön-külön fel kell tölteni, amely bár máshogy nyilván nem működne, mégis, kissé pazarlóan hangzik

Nekünk FSAA kell!

És ha FSAA, akkor T-Buffer, és ha T-Buffer, akkor már nem SLI. A két VSA chip ugyan még mindig együtt kavar, de már más módon, mint az előbbi, FSAA nélküli esetben. Mindkét chipset saját és teljes képen dolgozik, persze itt is külön frame bufferben, amely frame buffereket végül a T-Buffer ollózza össze, mint arról korábban már esett szó. Az SLI előbbi specifikációja persze részben idekívánkozik, hiszen a skálázhatóság itt is igaz, ahogy a fizikai kialakításban sem lehet különbség. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez azért két, merőben más megközelítés. Mivel magáról a skálázható architektúráról kívántunk szólni, végig több VSA chipet emlegettünk. A T-Buffer azonban egy VSA-100-as chip mellett is működik (pl.Voodoo4 4500), bár ilyenkor mindössze a 2x-es FSAA-t érdemes használni, mivel már ez is felezi a fill rate-et. Kis kerülővel ugyan a 4x-es is elérhető, de ennek szerintünk nincs gyakorlati jelentősége.

Hát valahogy így. Ez mind lenne az, amit a cikk elején Nagyvasnak neveztem. Más attitűd, ez napnál világosabb, de hogy ez mire elég, főleg hosszú távon, még a jövő zenéje. Egy új, skálázható chipset és a T-Buffer, ez tehát a 3dfx legújabb dobása.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!