Hirdetés

Hirdetés

Aktív témák

  • Reset Elek

    aktív tag

    válasz OC #3250 üzenetére

    No, pár dolgot akkor hozzáfűznék a szimulácsióhoz.
    Ha valahol bekékül a rajz, azt azt jelenti, hogy nagyon lecsökken az áramlási sebesség. A bal oldali a beömlő, a jobb oldali a kiömlő. Folyásirányba haladva:
    Rögtön a beömlő felső karéjában van egy kék holttér. Oka hogy a derékszögben megtörő folyadékáram + a keresztmetszetváltozás.
    Utána a folyadék forogni kezd, folyásiránnyal párhuzamos kettős örvénypár alakul ki benne. Ha jol sejtem ez a 90 fokos elfordulást kompenzálandó jön létre. Ez okozza nemsokkal a beömlő után lévő alacsony áramlási sebességű kék foltot.
    A sakktáblás részre beömlés előtt van egy pici sárga folt, ez valószinű egy leválni készülő örvény, ami a saktáblás rész visszahatása miatt hátrafelé tolódott egy csöppet.
    A sakktáblás részen teljes káosz, legnagyobb ellenségeink a kék, alacsony áramlási sebességű területek, ugyanis a közel nulla sebességű víznek ''közel nulla'' a hűtési képessége. (persze nem, csak ehhez nem kell iylen bonyolult alkatrészt tervezni)
    A sakktáblás rész kiömlőjénél látható sárga részek egy szépen kifejlődött Borda-Carnot átmenetre utalnak, azaz hirtelen, nagyméretű keresztmetszet-csökkenésnél az áramlás a keresztmetszet-csökkenés mértékénél jobban beszűkül.
    Folyásirány szerint bal oldalon végig döglött zónák vannak, a víz tehetetlenségénél fogva nem tudja követni a derékszögeket. Jobb oldalt a sarokban szintén ezért van egy döglött zóna. A tényleges áramlási keresztmetszet leszűkül, az áramlás felgyorsul (sárga részek), a veszteségek nőnek. Jobb oldalt még van egy piros leválás a 45 fokos törésnél, aztán már csak a kiömlőnél van egy holttér a 90 fokos törés miatt.

    Az elmélet és a gyakorlat viszonyának elméletét már jól ismerjük a gyakorlatból. Indoklás nélkül a hozzászólásod csak a ''vélemény'' szintjét éri el...

Aktív témák