Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Hi!King

    őstag

    válasz Shadowbull #2616 üzenetére

    Akkor meg azért mondták, hogy teljesen más, mint a könyv korszak, mert amit olvasol azt el kell tudni képzelni. Aztán még sem lett a TV-ből sem társadalmi katasztrófa. Mindig meg fogják mondani az újítások miatt aggódók, hogy ez most más, mindig lesz valami indoklás.

    Itthon nem volt olyan műsor, ami ott tartotta a gyerekeket, nyugaton voltak rajzfilm csatornák már régebben is, olyanok is, amelyek nagyon addiktívak voltak. Emellett már korábban nőtt fel olyan generáció, akik őskonzolokon vagy mikroszámítógépeken nőttek fel, és közülük is sok jó szakember került ki, azok közül is akik csak játszottak ezekkel anno.

    És mellesleg régen is megvoltak a módszerek az egyszerű emberek körében arra, hogy a gyereknek kuss legyen, pl. a pálinkás rongy egyáltalán nem csak legenda volt. Emellett is rengeteg káros szocializációs elem volt, amiről ma keveset beszélnek (pl. falusi gyerekek 12-14 éves korukban már simán lerészegedtek bucsuban). Meg úgy egyáltalán, a mostaninál is jobban le voltak szarvaa a gyerekek nevelési szempontból, mert még inkább erőforrásnak számítottak.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2622 üzenetére

    Igazából az eddigi automatizációs lépéseknél is pont ezt gondolták, aztán mindig az lett belőle, hogy a munkaerőpiac felszívta a rendelkezésre álló munkaerőt, mivel az emberek igényei kvázi végtelenek, ha a lehetőség adott. Nem is az automatizált gyártást, hanem a számítógépesítést mondom legjobb példának, ahol eleinte azt gondolták, hogy mivel számítógéppel egy irodista a korábbi munka többszörösét tudta elvégezni, ezért majd kevesebb irodista kell. Aztán az lett, hogy 10-szer annyi munkát végez el 3-szor annyi ember...

    Eleve abba gondolj bele, hogy a szolgáltató szektorban az igényeket alapjaiban határozza meg, hogy mennyi szabadideje van a lakosságnak. Ha a további automatizáció ezt növeli, akkor az növeli a szolgáltató szektorbeli igényeket is.

    A másik, hogy most nagyon túl van hypeolva a ChatGPT miatt az AI, és olyan dolgokat akarnak megoldani vele, ami a jelenlegi AI-al nem megy vagy rosszabb lesz, amíg tényleg AI forradalom lesz, még lesz pár pofára esés.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Mercutio_ #2624 üzenetére

    "Az alacsony díjazás és társadalmi elismertség hiánya, fizikai igénybevétel miatt van ezen területeken hiány."

    Az idősápolásban és az egészségügyben olyan országokban is hiány van, ahol jól megfizetik, mert egyébként a legtöbb ember számára nem álommunka. Valószínűleg a díjazás az elöregedő társadalommal és a várható élettartam növekedésével egyre magasabb lesz ott, ahol részben vagy egészben piaci alapon működik, hiszen növekszik a munkaerő igénye.

    A vendéglátásra pedig szintén növekvő az igény, csak talán nem lesz ilyen drasztikus a következő évtizedekben.

    "Ha ez marad, viszont a gépsori arcokat rászabadítod motiváció nélkül az eü/szociális hálózatra az nem biztos, hogy jót tesz a betegeknek :U"

    De ez nem egy pár éves folyamat, mint ahogy most sokan a ChatGPT hype miatt elképzelik. Ma is rengeteg gyári munkás gyereke vendéglátós vagy mondjuk irodai szellemi munkás, és nem jelenti azt, hogy ugyanazon normákat viszik oda, amik a szülei munkahelyén voltak, vannak.

    "Nem az, vannak pszichológiai tanulmányok (és a praktizáló pszichológusok is jelzik) , hogy az alkalmazások, azonnal elérhető tartalmak hogyan hatnak az agyi kapcsolatokra, milyen területeket stimulálnak, illetve milyen struktúrák adott életkorban történő kialakulását akadályozzák.
    Nem az eszköz, maga a tartalom és az (azonnali) interakció ami teljesen más mint korábban."

    De mint írtam, az agyunk azon feladatokhoz alkalmazodik, amiket kap. Nyilván ha sok azonnali információt kell feldolgoznia, akkor abban fejlődik, ha sok mélyebb tartalmat, akkor abban. Csak ugye ezt sokan úgy adják elő, mint ha eddig utóbbi, most előbbi lenne, pedig valójában utóbbi az emberek nagy részénél sosem volt.

    @julius666
    Anyósom szintén állandóan a telefonját és a tabletjét nyomkodja.

    A másik, hogy én meg világéletemben kocka voltam, abban az értelemben hogy ha valami lekötött, akkor be is szívott rendesen, és ez nem csak tech dolgokban nyilvánult meg, hanem könyvekben, programozásban, addiktív PC-s játékokban, de manapság legjobban az outdoor hobbijaimban nyilvánul meg. Ezért nagyokat röhögök azon, amikor az én személyiségjegyeimet próbálják egy utánam lévő generáció egészére ráhúzni, mint valami általános romlását a társadalomnak, holott fiatal ismerőseimet, rokonaimat nézve a 20 év alattiak között is ugyanúgy van mindenféle mint egykor, csak az eszközök fejlődtek, változtak.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2627 üzenetére

    Mikor, mennyi idő alatt helyettesíthető, illetve hány millió ember hiányzik az állítólagos munkaerőhiányban?

    Erről eszembe jut, mikor anno diákmunkáztam, és néztem egyes gyárakban meg logisztikai központokban, hogy olyan munkákat végeznek emberek (mi és az állandó munkaerő is), amikről azt gondoltam már 30 évvel azelőtt is gépesítve vannak...

    Én a programozásról tudok amúgy nyilatkozni, a generatív AI egyrészt nem alkalmas arra, hogy ne hozzáértők programozzanak, másrészt a megspórolt munka sokkal kisebb, mint amennyire elsőre hangzik, mivel mindent amit a generatív AI javasol, valamilyen módon validálnia kell a fejlesztőnek, ráadásul pont azon problémák megoldására nem alkalmas, amikkel a legtöbb idő megy el, mert azok neki is edge case-ek, ilyenkor szokott méreteset hallucinálni...

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2630 üzenetére

    A könyvelők és az ügyvédek munkájának automatizálására még várhatsz legalább egy évszázadot, ugyanis ott a törvényi kötelezettségektől és a felelősségvállalástól függ a munkájuk.
    Mondjuk pont a könyvelők számának a számítógépesítés miatt drasztikusan csökkennie kellett volna, mivel ugyanazt megcsinálni harmad annyi könyvelő kellett volna miután nem papíron ment a könyvelés, viszont így sokkal összetettebb számviteli rendszereket lehetett megalkotni, ráadásul a gazdaság is növekedett, így nem kevesebb, hanem több könyvelő lett.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2633 üzenetére

    Azonnali gyakorlatilag nem lehet, mert ha azonnali lenne, akkor már meglépték volna a cégek, hiszen miért ne az olcsóbb megoldásokat válasszák.

    A gyakorlatban pedig épp ellenkezője zajlott le az elmúlt évtizedekben, jelentősen nőtt a világgazdaság munkaerő igénye, úgy hogy közben az automatizáció aránya is növekedett.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2635 üzenetére

    Ehhez képest a FED eddigi leggyorsabb kamatemelési ciklusa sem tudta letörni az amerikai munkaerőhiányt...

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2637 üzenetére

    Ja, csak ugye a foglalkoztatottság emelkedett a 2010-es években rengeteget, és most sem bír esni, nem pedig csak a munkanélküliség csökkent, ami amúgy nagyon rossz mutató a tartós munkanélküliek kikerülése miatt.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Mercutio_ #2638 üzenetére

    Az EÜ dolgozók és az idősápolók hatalmas skálát fednek le, vannak méregdrága magánintézmények is, meg vannak máshol is relatív szarul fizető államiak.

    "Én nem a sori munkás gyerekéről beszéltem, hanem magáról a sori melósról, aki most is csak egy konkrét viszonylag egyszerű tevékenységet tud végrehajtani."

    Én meg arról, hogy nem egy-két év alatt zajlanak le ezek a folyamatok, és nem egyszerre szűnik meg az összes betanított munka. Ahogy a múltban sem egyszerre történtek ezek a folyamatok. Persze, mindig okoztak valamekkora strukturális munkanélküliséget ezek a váltások, de egyik automatizációs lépés sem tette feleslegessé a munkaerő nagy részét, helyette a munkakörök változtak, és rengeteg új munkahely keletkezett más területeken, sőt van olyan terület ahol ugyanott ahol az munkaerő igény csökkenését várták.

    "A betöltetlen állásoknál is 2 nagy csoport van: az egyszerű "droid" melók + EÜ/szociális háló mint alulfizetett tevékenység (egyébként a logisztika tetemes része is alulfizetett), valamint a komplexebb feladatok ellátását és szellemi tevékenységet igénylő területek (aka nem juniorból van kevés, hanem senior/expert, architekt, stb.)"

    Eleve nehezen értelmezhető versenyszférában a betöltetlen állás fogalma, én ugyanolyan hülyeségnek tartom az X millió informatikus hiányzik szöveget, mint az X millió munkát azonnal automatizálni lehetne szöveget. Mert nem így működik, ha olcsóbban lehetne sok alkalmas munkaerőt találni, mindig lenne plusz munka amit el kellene végezni, ha drágább lenne a munkaerő, akkor sem omlana össze a gazdaság, csak bizonyos beruházások nem valósulnának meg, mert nem lenne rentáblis.

    "Azt érzem, hogy a saját példádból extrapolálsz, ami jelen esetben téves következtetéshez vezet: Attól, hogy te "nem függtél rá" kórosan valamire és ez nem ment a tanulmányaid, egyéb tevékenységed rovására a most taglalt "elbutulás" és koncentrációképességi problémák (de a finom motoros reflexek kialakulásának problémái is idesorolhatóak a jelenlegi gyerekek egy részénél már) léteznek és növekvő problémát okoznak."

    Nem, nem a saját példámból extrapolálok, ezt csak mellékesen megemlítettem, és nem csak magamat említettem, hiszen a környezetemben is sok "kocka" volt, akikre egyáltalán nem úgy hatottak ezek a dolgok, mint ahogy mostanában a Z meg Alpha meg nem tudom milyen generációkra előszeretettel ráhúzzák.

  • Hi!King

    őstag

    válasz julius666 #2641 üzenetére

    Szerintem AI területén abban az értelemben nem őrületes a fejlődés, hogy majd munkahelyek tömegeit szüntetné meg, hanem épp ellenkezőleg, semmi olyan fejlődés nem volt az elmúlt években, ami errefelé mutatna. Sokmindenre jó a generatív AI, de pont arra nem, hogy átvegye a munkahelyek tömegét. Lehet hogy lesz ilyen, de a ChatGPT "forradalommal" nem jutottunk hozzá közelebb.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2642 üzenetére

    Ez strukturális munkanélküliség, ami részben a területi eloszlásból, részben a társadalmi leszakadottságból fakad.

    @Ixion77
    Most épp sok irodai munkahelyen van leépítés vagy létszámstop, de azt nézd, hogy elvileg a könyvelőknél a 90-es évek szoftveresítése is micsoda munkaerő igény csökkenést kellett volna eredményezzen, aztán épp az ellenkezője történt. Hangsúlyozom nem látok bele a könyvelésre, de ha tippelnem kellene, szerintem a jogszabályokon túli területek, lásd pl. vezetői számvitel rengeteg jobb könyvelőt fog felszívni, mert ha automatizálni lehet a kötelező köröket és jobb kimutatásokat lehet készíteni, akkor erre meglesz az igény a vállalati menedzsmentek részéről.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2647 üzenetére

    De te azt írtad, hogy csak az automatizálás is micsoda munkanélküliséget tud okozni, ehhez képest ezidáig épp az ellenkezője történt, miközben intenzív automatizálás történik világszerte.

  • Hi!King

    őstag

    válasz attiati #2649 üzenetére

    Az emberek egyre többen űznek ilyen-olyan érdeklődésüknek megfelelő hobbikat, míg ha visszanézel a múltba, régebben úri huncutságnak számított az ilyesmi. Többek között ezért mondom, hogy a szolgáltató szektor még hatalmas növekedés előtt áll, nem csak az elöregedés miatt, az a másik része.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Shadowbull #2658 üzenetére

    "Dehogy. Nem a szabadidő a lényeges hanem az elkölthető pénzmennyiség. Namost munkanélkülieknek az pont nincs, bár szabadidejük az pont van."

    Ja, csak ez hibás megközelítés, mert az volt a kérdés, hogy hogyan alakul a jövőben a munkaerőpiac a további automatizáció hatására. A múltban sem az történt, hogy elvesztek a munkahelyek az automatizáció miatt, és elkezdett pangani a gazdaság, hanem épp ellenkezője, mivel a meglévő munkaerő többet tudott termelni, ezért újabb és újabb igényeket elégített ki a gazdaság, pl. a szolgáltató szektor eziráig is rengeteget növekedett.

    A pénz ebből a szempontból csak egy csereeszköz, rövidtávon nyilván meghatározzák a gazdaságot a monetáris stimulusok, de az automatizáció a gazdaságot erősíti, nem gyengíti, így az elfogyasztható javak növekednek, illetve relatív olcsóbbá válnak, ami miatt pont hogy többet tud költeni a lakosság.

    "Most még. De ez rohamosan változni fog. Pár éve még az is full scifi volt, amíg a ChatGPT most tud."

    De ebbe az irányba semmilyen fejlődés nem történt a ChatGPT-vel sem. Sokmindenre jó, de a munkaerő tömegének helyettesítésére semmivel sem jobb mint az eddigi megoldások.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Shadowbull #2664 üzenetére

    Szüleim, de különösen nagyszüleim fiatal korában nem a tanulmányi nehézség miatt volt sokkal kevesebb diplomás, hanem anyagi és családi motivációs korlátok miatt, nagyon sok fiatal nem a potenciális képességeinek hiánya miatt nem került be a felsőoktatásba. Nyilván túl is lett fújva mára a felsőoktatás, de ettől még a nagyobb merítés miatt sokkal kevesebb tehetségi kallódik el.

    Másrészt az egy gyakori közhely, hogy inkább mennének szakmunkásnak, de egyáltalán nem lenne ésszerű ha tömegesen ez történne, ugyanis lehet hogy a szakmunkás képzés 90-es évekbeli szétverése és az újraszervezés hiánya miatt kevés a szerelő, de ha elég szerelő lenne, az sem jelentene akkora tömeget, mint amekkora tömegben a mai gazdaságban irodai dolgozókat foglalkoztatnak, még ha sokszor nem igazán kreatív munkakörökben.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Ringman #2670 üzenetére

    Nagyon OFF, nem tudom él-e még az illető, vagy elitta a máját, de volt egy munkatársam, aki bányász volt (azt nem tudom hogy szén vagy urán, de nem bányamérnök, hanem egyszerű bányász), aki elvégezte az elte progmatot, aztán egy ideig tanársegéd volt, majd versenyszéfában dolgozott, pl. a Nokia valamelyik be nem futott telefon oprendszererén is, később főleg freelancer volt, nagy koponya, csak iszonyat makacs, nehezen kezelhető ember.

    Egyébként feljebb írtam, hogy ez nem így működik, mert ezek a változások nem egyik napról a másikra jönnek, néha van valamekkora sokk, és viszonylag sok embert érint, de nem a társadalom többségét. Szóval általában a szénbányász nem lesz szoftverfejlesztő, de a gyereke akár lehet, ő meg lehet hogy valami szar, rosszul fizető állásban húzza le a nyugdíj előtti 10 évét. De nem az van, hogy hirtelen a fél társadalomnak nem lesz munkája és összeomlik a gazdaság. Simán olyan is lehet, hogy mondjuk a bányász elmegy biztonsági őrnek, a biztonsági őrök közül van aki bolti eladónak, a bolti eladók közül van aki boltvezető lesz, a boltvezetők közül meg van aki úgy dönt, inkább kódolni tanul. Szóval ilyen áttételes is lehet a változás, az hogy a szénbányász propgramozni tanul, egy szélsőség, főleg hogy amúgy rég nincsenek szénbányászok az országban, és rendszerváltáskor igazából abból fakadt a sokk azon a téren, hogy több évtizedig fenntartották a rosszul működő bányákat, ha már 1970-ben elkezdenek bezárni, akkor kisebb sokk érte volna a munkaerőpiacot.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2672 üzenetére

    A helyzet az, hogy pl. a második világháború után a többség 8 vagy csak 6 általánost végzett, az ő utódaik meg átlagosan jóval magasabb végzettségűek, és ma már kevés a 8 általánost végzett. Anno írni-olvasni is sokkal kevesebben tudtak.

  • Hi!King

    őstag

    válasz szabi__memo #2673 üzenetére

    Apám a 90-es és 2000-es években másodállásban könyvelt. A 90-es években sokkal kevesebb könyvelő, és még sokkal kevesebb könyvvizsgáló volt. Közben számítógépesítették (ő is vásárolt egy szoftvert), miközben tömegével képezték a mérlegképes könyvelőket valamint a pénzügy-számvitel szakosokat, és valahogy mégsem lett kevesebb könyvelőre szükség, sőt Budapesten az SSC-k is elkezdték őket tömegesen foglalkoztatni.

    Az orvosi diagnosztikában meg nem hiszem hogy majd sokkal kevesebb embert fognak foglalkoztatni, sokkal valószínűbbnek tartom hogy inkább több embert szűrnek hatékonyabban, nagyobb eséllyel találják meg időben a betegségeket, ami miatt hosszútávon még több munka lesz, mert pl. a bőrrákra hajlamosak többet élnek, többször fognak leszedni róluk elváltozásokat. Mert úgyis az lesz, gondolom az is van, hogy a gép kiszűri a gyanús eseteket, aztán emberek meg tovább vizsgálják. Az egészségügy ráadásul egy végtelen öngerjesztő folyamatként működik, sosincs elég erőforrás hogy mindenkit ellássanak, minden hatékonyság növelés csak további igényeket vet fel, mert soha senkit nem lehet tökéletesen ellátni. A korlát a rendelkezésre álló erőforrások, amelyek egy része bővül az automatizálással.

  • Hi!King

    őstag

    válasz julius666 #2783 üzenetére

    Ami a hitelből állampapír üzletet illeti, ott az állammal van probléma, és nem, nem jár vele jól, hiszen ha te X%-on hitelt tudsz felvenni, akkor kizárt, hogy az állam ne kapna a piacon ugyanannyiért, illetve ha mégis így van, akkor rohadt nagy gondok vannak. Valójában az hogy ezt lehetővé teszi az állam, az sok szempontból bűzlik.

  • Hi!King

    őstag

    válasz julius666 #2786 üzenetére

    "Ez így van, de ez sehol nem a te erkölcsi felelősséged kisemberként. Minden piaci szereplő által ismert kondíciókról van szó, amit (feltehetőleg) hozzáértő emberek találtak ki. Nem a te tiszted megítélni hogy ezen szereplőknek mi éri meg és nem."

    Ezt nem is vitattam. Csak te nem ennyit írtál, hanem azt írtad, az államnak és a lakosság nem ebbe fektető részének is jó. Ezzel nem értek egyet.

    "Egyébként jobban belemenve nem is teljesen igaz amit írsz. Jótékonyan kifelejted (nem csak te, sokan a témában amikor véleményt mondanak) a durációt meg az egyes hitelek konstrukcióit a képletből. Amikor te mint magánszemély hitelt veszel fel egy pénzintézetnél, akkor az a kamatok megállapításánal a megfelelő durációra általa elérhető hozamokból indul ki. PMÁP nyílván nem játszik, ezért létezik ez az arbitrázs, mert te viszont kisemberként tudsz PMÁP-ot venni."

    Nem felejtettem ki a durációt, csak ez esetben irreleváns. Ugyanis egyedül azt kockáztatod, hogy az állam esetleg megszűnteti az 1%-os visszaváltást a PMÁP esetében. Ha feltételezzük, hogy az 1% visszaváltás fennmarad, akkor ezen az oldalon adott a rugalmasság, a hitelek pedig lejárat előtt végtörleszthetőek, sőt ha fix kamatozású hitelt veszel fel, azt később átválthatod változóra, ha neked az kedvezőbb lesz a jövőben. Szóval ezen a téren adott a rugalmasság.

    A profit meg egyértelműen a PMÁP oldaláról jön, hiszen az a konstrukció az, persze kis léptékben lehetett ügyeskedni a DKJ-vel is, de az valóban bonyolultabb a duráció miatt.

    "Az állam meg úgy számol, hogy annak van hozzáadott értéke (=kamatfelára), ha kisemberek felé forintban adósodik el."

    Csak az nem mindegy ennek mekkora az ára. Másrészt ugye ha az 1% visszaváltást fenn akarja tartani, akkor nem jelent hozzáadott értéket számára, mertt a hitel amit befektetsz, a banktól jön, de te magad fogod visszacsinálni az egészet, ha már nem éri meg, szóval a korábban említett kockázat továbbadása nem játszik, ha hitelből vett PMÁP-ról van szó, mert ezek a befektetők szabadulnak meg először a PMÁP-tól ha olyan a helyzet.

    "Emellett a PMÁP speciális konstrukció, inflációhoz van kötve, ráadásul csúsztatva, illetve a várakozás az, hogy a duráció alatt jelentősen be is fog esni a hozama, a buta kisemberek többsége pedig nem fog időben kiugrani belőle. Nem számoltam utána, de a hosszútávú inflációs várakozásokkal számolva lehet a 2031/I kb. ugyanúgy fog fizetni, mint az ugyanekkor lejáró sima államkötvény."

    Mármint azok a buta kisemberek, akik hitelből állampapír konstrukcióba fektetnek? Akik épp azért csinálják, mert van egy arbitrázs lehetőség, és ebből akarnak profitálni? Miért ne váltanák vissza abban a pillanatban, amikor már nem éri meg?

    Igen, lehet hogy az ugyanekkor lejáró sima államkötvénnyel is ugyanúgy lehet járni 2031-ig, csak az nem arbitrázs, mert rengeteg kérdőjel van benne, nem tudod milyen lesz a kamatkörnyezet, az infláció, fix kamatozású 2031-es lejáratú hitelt meg nem fogsz kapni olyat, ami miatt megérné. Ellenben a következő 2 évre alapozva a PMÁP + hitel kombináció működik, és egyedül azt kockáztatod, hogy megmarad-e a kedvező visszaváltás. De arról meg sokszor volt itt is szó, hogy az államnak nagyon veszélyes lenne azt az 1%-ot jelentősen növelnie.

  • Hi!King

    őstag

    válasz ngaba #2787 üzenetére

    Szerintem a hitelkártyás kombináció meg az állampapírt hitelre teljesen más kategória, mint visszaélni a fogyasztóvédelmi törvényekkel. A pénzpiacon szerintem nagyon fontos, hogy a piaci szereplők folyamatosan keressék az arbitrázs lehetőségeket, mindez piaci körülmények között még hasznos is, hiszen pl. egyszerű B&H befektetőként nem kell szaroznom azzal, hogy pl. melyik tőzsdén vegyem az adott papírt, vagy mikor milyen kombinációban váltsak, ha pl. cseh koronát akarok venni forintból nyaraláshoz. Ezt megoldják az arbitrázs őrök. Az államnak meg feladata lenne az, hogy ne nyújtson arbitrázs lehetőséget a beavatkozásaival. Nem lehet hibáztatni ezért az államot.

    A sövénnyírónál ezzel szemben direktbe mások megkárosításával akarsz profitálni. És szemben a pénzügyi példákkal, ez egyébként nem is szabályos, hiszen a 14 napos elállás esetében a kereskedő simán kifizettethetné veled az értékcsökkenést, csak ugye mivel neki kellene perelnie, ezért a legtöbb kereskedő ilyenkor nem balhézik, nem perel.

    Ráadásul ezzel a fogyasztóvédelemmel visszaéléssel a becsületes jóhiszemű vásárlókkal baszik ki az illető, mivel egy idő után azokkal fog szívózni a kerskedő, akik teljesen jóhiszeműen visznek vissza valamit, mert pl. rendeltek egy cipőt, felpróbálták, és nem volt jó, vagy tényleg ahogy nekiálltak nyírni a sövényt, akkor derült ki, hogy nem elég erős vagy kényelmes. Majd a kereskedő is keresi a kiskapukat, hogy ne kelljen visszafizetnie, de az is lehet hogy idővel a probléma miatt a kereskedők panaszai miatt a parlament vagy az EU megváltoztatja a törvényt. Ezzel szemben ha az állam kínál arbitrázs lehetőséget, és sokan élnek vele, akkor csak jobb lesz, ha emiatt az állam megszünteti a kiskaput, a PMÁP-nál eleve egyértelmű hogy a piaci hozam felett fizető állampapír a probléma, nem a másik oldal, a piaci hitellel.

  • Hi!King

    őstag

    válasz julius666 #2792 üzenetére

    "Utóbbiakon a "kárt" lehet behozza 2031-ig az állam azokon, akik fix kötvény helyett megvették most a PMÁP-ot aztán benne felejtik a pénzüket addig, amíg szükség nincs rá mondjuk ingatlanhoz (nagy átlag)."

    Na de a MÁP+ esetében nem ez történt, hanem az állomány nagy részét a lakosság PMÁP-ra váltotta, viszonylag kevesen ragadtak benne. Nyilván sok a tájékozatlan ember, de itt nem az a lényeg, hogy létszám alapján hányan döntenek így vagy úgy, mert nem egyforma összeget fektetnek be, feltételezem akik többet, azok tájékozottabbak.

    "Ez továbbra is addig igaz, amíg az állam ezt megteheti (nagyobb a beáramlás mint a kiáramlás). Afelől senkinek se legyen kétsége, hogy a szükség nagy úr, a döntéshozóknak pedig nem lesz lelkiismeret-furdalása azzal kapcsolatban, hogy az ilyen íratlan szabályokat felrúgja. Nem egy példa volt erre idehaza, de a sima államkötvények spreadjével szemétkedés is erősen intő jel (kéne, hogy legyen). Szerintem valós kockázatot fut az, aki erre alapoz."

    Hát nem tudom, én is valósnak érzem a kockázatot, de nem azért gondolom, hogy viszonylag alacsony, mert bármiféle lelkiismeret furdalást éreznének, hanem azért, mert ha baj van, akkor szükségük lesz további forrásokra, ha mondjuk megemelnék 20%-ra a visszaváltást, akkor új forrást kevesen fektetnének államkötvénybe. Szerintem legfeljebb 2-3%-ra reális, hogy emelni fogják, ha emelik valamikor, rosszabbra nem számítok, de tény hogy valós kockázat, hogy ezt akármekkorára emelhetik vagy megszűntethetik a visszaváltást.

  • Hi!King

    őstag

    válasz fogkefe21 #2898 üzenetére

    Semmiképpen sem felesleges, már önmagában az rengeteget segítene az üzleti életnek ha nem kellene pénzt váltani. Nyilván ha a forintnak stabil árfolyama lenne, az a problémák egy részét megszüntetné, de egy nyitott gazdaságban egy egyre globalizáltabb világban, ahol az EU-n belül teljesen szabad a kereskedelem, önmagában is hátrányos, ha egy 10 milliós országnak külön pénzneme van.

    A versenyképesség javítás amúgy illúzió, az alacsony bérek nem a versenyképességet jelentik, hanem a versenyképtelenség következményei.

    Szlovákia meg nem az euró miatt fejlődött gyengébben, hanem mert ott is a populista gazdaságpolitika uralkodott, utoljára Dzurinda idején nem volt így.

  • Hi!King

    őstag

    válasz fogkefe21 #2900 üzenetére

    Na de pont arról van szó, hogy nekünk alá kell ígérnünk ahhoz, hogy a mi munkaerőnket vegyék igénybe (vagy a mi áruinkat vegyék meg), ami ugye azt jelenti, hogy rosszabbak vagyunk a versenyben, mint akik többet el tudnak kérni a munkájukért, termékeikért.

    Az meg különösen a versenyképtelenségünket mutatja, hogy Kínából kell a nyugati tőke helyett tőkét vonzanunk úgy, hogy előre tudjuk mekkora ívben fognak szarni az európai környezetvédelmi illetve munkaügyi normákra, törvényekre.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Celithrandi #2928 üzenetére

    Ha akkora pozíciót nyitsz, amekkora a fedezeted, azaz az egész számlára vetítve 1-es a tőkeáttéted, akkor nem nyersz semmit a carry trade-el ahhoz képest, mint ha simán befekteted cash számláról a céldeviza rövid kötvényébe. Szóval valószínűleg azért kereskedsz tőkeáttéttel, mert 100%-nál nagyobb pozíciót veszel fel. Nyilván feltételezem nem 100-szorost.

  • Hi!King

    őstag

    válasz David89 #2943 üzenetére

    Nekem az a tapasztalatom, sokszor járunk Ausztriába, hogy hasonló kategóriában az éttermi ételárak már elérték itthon az osztrák árakat, már csak az itallap drágább osztrákoknál, de az jelentősen. Szállások meg már 10 éve is hasonlóak voltak, de abban mindenütt jelentős drágulás volt az elmúlt években.

    @julius666
    A 4 nulla eltörlésénél már nem voltak annyira csórók, az igazán nagy szegénység a 90-es években volt náluk. Emlékeim szerint 99 és 2005 között nagyon nagy fejlődés volt látható, és 2005-ben volt a négy nulla eltörlés.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz buherton #2951 üzenetére

    Romániában, bár nagyobb ország és nem a közepén van a főváros, szóval így nem teljesen korrekt az összevetés, szerintem az az előnyös, hogy Bukaresten kívül van más olyan város is, ahol pörögnek az IT-s, műszaki és egyéb SSC munkák, elsősorban Kolozsvárra gondolok, de azért Nagyvárad sem olyan rossz.

    Mert nálunk meg van Budapest, van 2-3 sikeres összeszerelő központ (olyan Romániában is van), a nyugati határszél osztrák ingázással, a többi meg pusztul.

    Egyébként a Szlovák gazdasági csoda még sokkal egyoldalúbb volt a 2000-es években, mert ott a keleti rész még csóróbb mint Magyarország keleti és délnyugati része, Pozsony környéke meg jóval gazdagabb Budapestnél.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz Vesa #2955 üzenetére

    De egyébként szerintem az hogy Budapesttel és agglomerációjával hasonlítjuk, kevésbé mérvadó, a nyaraló helyeket a Balatonnal érdemes. De persze ott is hasonló arányok jönnek ki...

  • Hi!King

    őstag

    válasz student #2959 üzenetére

    Győr és Debrecen az az egy-két összeszerelő központhoz tartozik, Fehérvár meg gyakorlatilag Budapest agglomeráció.

  • Hi!King

    őstag

    válasz buherton #3033 üzenetére

    Nem tudom ebben a topikban írtam-e, de a lényeg, hogy a forint gyengülés nem oldaná meg a magas árak problémáját, mert ahogy tavaly láttuk, az csak még feljebb tolja az árakat, valójában itt rendszerszintű probléma van. Ettől függetlenül e nem válasz arra, hogy miért erőltetik az erős árfolyamot, hiszen rengetegbe kerül ez az MNB-nek és az államnak. Szerintem a válasz az, hogy egy államháztartási reformhoz nincsen meg a motiváció és a kontraszelekció miatt a képességek sem, ezért kétségbeesetten kapaszkodnak abba, amivel még el lehet hitetni, hogy minden rendben van. A forint árfolyam ilyen. És bizakodnak, hogy a világgazdasági helyzet javulni fog, és minél előbb megfordul az euró és a dollár kamatemelési ciklusa. Hátha addig kihúzzák. Aztán hogy igazuk lesz-e, fene se tudja.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Ra3 #3057 üzenetére

    De pont ez az, hogy a minisztériumokban nyilván ma is ülnek jó szakemberek a kontraszelekció ellenére, Varga Mihály például nem lenne rossz szakember, csak ugye a fentről jövő utasítasok...

    De a parlamentben a NER előtt is a képviselők többsége simán az átlagember szintjén volt azon témákban, amelyekről általában szavazozt. Nekem ez akkor tűnt fel legjobban, mikor az MSZP egy közlekedési szakpolitikusa anno arról írt, hogy bizonyos szárnyvonalak megszüntetésének tervével hogy próbálta győzködni a frakció tagjait és kiderült, hogy olyan szinten nem voltak képben, hogy egyesek azt hitték, hogy minden vonal villamosított, a szárnyvonalak is, és meglepődtek, hogy ott dízelmozdonyok üzemelnek.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz Dare2Live #3061 üzenetére

    Én úgy másfél éve csak euróban takarítok meg, tehát azt a részét eleve euróba váltom a fizetésemnek, mielőtt valamibe befektetem, de belföldön sose nyaralunk, és oda is euró kell, illetve most már az összes külföldi autós utunkról bevásárlással térünk haza, ami pár éve még csak mérsékelt volt. Nem számolom pontosan, de úgy 70%-át biztosan euróba váltom a fizetésemnek.

  • Hi!King

    őstag

    válasz sambenez #3117 üzenetére

    Amúgy nem hasonló, hanem ugyanolyan Suzuki van, ugyanis a Suzuki Swace = Toyota Corolla Touring Sports, csak a felszereltségek nem egyeznek.

    De a Corolla hybrid általánosságban nem számít drágának, hasonló méretű, felszereltségű full hybrid hasonló áron alig akad.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Oppenheimer #3304 üzenetére

    Amúgy amellett, hogy nincs igazad, mert légáramlások is vannak, amelyektől nem véd az óceán, és már most évről-évre olvad a jégréteg, mit gondolsz arról az európai, és jelentős részben magyar problémáról, hogy a gleccserek olvadnak.

    Ugyanis az, hogy a Duna nem szárad ki majdnem teljesen nyáron és kora ősszel, jelentős részben az alpesi gleccserolvadás miatt van. És évről-évre kevesebb a tartalék, az a pont pedig mikor már nem lesz elég, viszonylag gyorsan fog eljönni, mivel most az évszázadok alatt felhalmozott jég gyorsabban olvad, mint mikor még több volt, tehát a felmelegedéssel egy ideig csak lassan csökken a folyók nyári vízhozama, de lesz egy pont, amikkr drasztikusan csökkenni fog.

    Megoldás lenne valamennyire ha víztározókat építenénk, de ilyenről még tervek sincsenek.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz emvy #3549 üzenetére

    De rendszer szinen tipikusan ront a nagyvárosok közlekedési helyzetén, mert egyrwazt amit Shadowbull írt, ha tömegközlekedés helyett használják, akkor sokszor annyi autó kell, mint busz vagy villamos, másrészt minél többen használják, annál rosszabb lesz a tömegközlekedés mérethatékonysága, ami mellesleg a rugalmasságát, lefedettségét is rontja, tehát még kevésbé felel meg pl. a sok helyre elugrós igényeknek, ezért még többen állnak át carsharingre, ami még több kocsi, még rosszabb hatékonyságú tömegközlekedés és így tovább.

    Szóval egyik oldalon egyéni szinten lehet objektívdöntés, de a tömeges használata simán ronthat a teljes rendszeren, még akkor is ha jobb mint a saját autó ebből a szempontból.

  • Hi!King

    őstag

    válasz concret_hp #3599 üzenetére

    Az a probléma, hogy a belváros minden nagyvárosban szűk keresztmetszet, ezért a tömegközlekedést kellene preferálni az egyéni közlekedés szempontjából, a carsharing csak a probléma egyik részét (parkolás) kezeli. Az pedig szerintem is erősen kétséges, hogy tömegesen saját autó helyett választanák és nem pedig tömegközlekedés helyett vagy annak kiegészítéseknént.

    Szerk.:
    Szóval én is azt gondolom, hogy idővel korlátozva vagy tiltva lesz, de ez még messze van, mert előbb a saját autó lesz korlátozva.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz Mercutio_ #3601 üzenetére

    Egy időben számolgattam, megérné-e, mert akkoriban városon belül ritkán használtuk az autót. Nekünk még akkor sem, ha a hozzá kapcsolódó kényelmetlenséggel nem számolok. De a kapcsolódó kényelmetlenség, hogy le kell szervezni, el kell hozni az autót, pl. ha szombat hajnalban indulnánk valahová, már teljesen más tészta,.

    Carsharinggel is el lehet vinni autót több napra Budapesten kívülre, csak egyrészt külföldre nem lehet, másrészt mi nem is vagyunk a zónájában, tehát megint csak macerás.

  • Hi!King

    őstag

    válasz julius666 #3632 üzenetére

    Én mondjuk nem finnyáskodnék carsharing esetében sem, de megjegyzem, városi tömegközlekedésben az utasok 90%-a állni szokott, tehát nem ül rá a retkes székre, addig ezt autónál nem tudod megoldani.

  • Hi!King

    őstag

    válasz tomazin #3640 üzenetére

    Úgy rémlik mikor legutóbb néztem, Greengoval és Limo-val nem lehet elhagyni az országot több napos bérlés esetében sem. Belföldi nyaralás persze lehetséges vele.

  • Hi!King

    őstag

    válasz bandus #3654 üzenetére

    "Átléphetem a határt a SHARE NOW autómmal?
    Nem. Egy adott ország SHARE NOW autóival nem utazhatsz más országokba. Az országhatár átlépése bírságot von maga után. A bérlés megkezdését és befejezését pedig csak a SHARE NOW zónában teheted csak meg."

    https://www.share-now.com/hu/hu/faq/search/?query=hat%C3%A1r#can-i-travel-with-share-now-cars-to-another-country

  • Hi!King

    őstag

    Ha már felmerültek a kötvények, mit gondoltok, melyik előnyösebb euróban kötvény ETF-be fektetésnél, ha csak eurózónás kötvények vannak benne, vagy globális, esetleg USA, de eruóra hedge-elve? Nekem van jelenleg mindkettő, leginkább ez a kettő:

    Annyiban nem reális összevetés, hogy a globálisban vannak vállalati kötvények is, de azok kisebb arányát teszik ki, ráadásul azok jórészt alacsony kockázati besorolású vállalati kötvények, egyébként a VAGF közel felében amerikai államkötvényeket tartalmaz.

    Viszont amin főleg elgondolkodam, hogy ugye a hedge-el bukjuk a kamatkülönbözetet, tehát ha mondjuk egyszerűség kedvéért 5%-os US államkötvényt vesz az alap, de hedge-eli euróra, akkor lesz mondjuk 3% a tényleges hozam, ami megegyezik egy átlagos eurózónás államkötvény hozamáva (német alacsonyabb, olasz magasabb nyilván). Csakhogy ugye a hedge az a pillanatyni kamatkülönbözetet viszi bele, ezek meg átlag 9 év lejáratú kötvényeket tartanak, igaz van benne jóval hosszabb meg jóval rövidebb is, de a lényeg, hogy a kamatkülönbözet időtávja és az átlagos hosszú kötvény időtávja nem azonos.

    Ha mondjuk recesszió jönne és a jegybankok elkezdenének kamatot vágni, és elkezdenek esni az állampapír hozamok, akkor nyilván mivel az amerikai kötvényeknek ez alapból magasabb, ilyenkor várható, hogy az abszolút különbségük is csökken, akkor az erősebb hatás mint a hedge kamatkülönbözeti költsége, tehát elvileg a VAGF-nak jobban kellene teljesítenie ilyen esetben. Hosszútávon viszont elméletben a hedge adminisztrációs költsége miatt a VGEA-nak kellene elvileg jobban teljesítenie, de ez megintcsak függ attól is, hogy az eurózóna hogyan teljesít credit besorolásban, a világ többi részével, elsősorban az USA-val szemben.

    Nem hinném, hogy erre egyértelmű válaszok vannak. Mit gondoltok erről azon kívül, hogy ki az a hülye rajtam kívül, aki kötvény ETF-ekbe IS fektet PMÁP és részvény ETF-ek mellett.

  • Hi!King

    őstag

    válasz B1868 #3685 üzenetére

    Én is veszek kötvény ETF-eket, de az önmagában hogy sok éves minimum közelében van az árfolyamuk, nem jelent olyan sokat, mert az elmúlt 15 évet leszámítva történelmileg még most sem számítanak magasnak a kötvényhozamok. Ez a nagy esés az árfolyamban annak köszönhető, hogy a nullás-mínuszos hozamról mentek vissza egy lassan már normálisnak tekinthető szintre.
    Amúgy miért pont ez a kettő? Az IS04-et még értem, hosszú USA államkötvények, ha lejjebb mennek a hozamok, lehet rajta rendesen kaszálni, de miért distributing-ot veszel?

    A másik viszont fura egy jószág, rövid de kockázatos vállalati kötvények. A rövid duration miatt nem esett be annyira, de mivel magas hozamú, azaz rossz adósbesorolású vállalatok kötvényeit tartalmazza, ezért nem is igazán mozog együtt a jó minőségű államkötvényekkel, azaz ha jön egy válság, nem működik az, hogy majd csökken a hozamuk és ezzel egy vegyes portfolióban nem fogják ellensúlyozni a részvénypiaci eséseket, sőt egy része olyankor ezeknek a vállalatoknak csődbe is mehet. De a rövid duration miatt egyébként sem profitálsz sokat abból, ha a jövőben visszaesik a hozamkörnyezet.
    Ezek miatt ennek az ETF-nek inkább korrelál az árfolyama a részvénypiaccal, mint a jó adósbesorolású államkötvény piaccal, de annál meg kisebb teljesítmény várható tőle.

  • Hi!King

    őstag

    válasz bandus #3687 üzenetére

    A high yield corporate bond etf azért teljesít szépen még most is, mert 2-3 éves lejárati ideje van a benne a kötvényeknek, így a hozamemelkedésre kevesebbet estek, sőt másfél éves távlatban még elég sok a turnover is, amikor az alap újakat vett, magasabb hozammal.

    Egy 10 éves átlagos lejáratú high yield corporate bond etf többet esett volna mint egy hasonlóan hosszú államkötvény ETF, mert ugyanúgy megérezte volna a kamatkörnyezet általános emelkedését, plusz ezen vállalatoknak feltehetőleg többet nőtt a credit riskje, mint az államoké.

  • Hi!King

    őstag

    válasz B1868 #3699 üzenetére

    VGEA ugyanaz, csak accumulating, azaza újraforgatja a kifizetett kamatokat, míg a VGEB kifizeti, szerintem előbbibe kényelmesebb fektetni.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Vesa #3706 üzenetére

    Írtam nemrég, hogy nézegettem a ShareNow-t, náluk olyan is van, hogy a lakhelyedre rendelsz egy autót. Ha lesz önvezető carsharing, akkor ezt is lehet automatizálni, plusz ha már teljes önvezetés lesz emberi felügyelet nélkül, pl. a kocsmából is hazavisz.

    Én nem emiatt vagyok szkeptikus, meg nem is a tisztaság miatt, amit lehetne ellenőrízni, lehetne öntakarító funkciót fejleszteni, szerintem ezt meg lehet oldani. Hanem mert a nagyvárosok belvárosaiban szerintem eleve nem az autónak kellene lennie az általános közlekedési módnak. Így idővel a carsharing is probléma lesz.

    Igen, a P+R parkolók fontosak lennének, csak közben mi még oda sem jutottunk el, hogy megkérdőjelezzük a belvárosokban az ingyen vagy jelképes összegekért történő utcán autó tárolást, ami a közterület igencsak nagy hányadát veszi el. Jelenleg az fizet rengeteget, aki mélygarázsba viszi az autóját, míg aki az utcán tárolja az semmit vagy csak nagyon keveset, normális esetben ez fordítva lenne.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Vesa #3709 üzenetére

    A csávó valami nagy energetikai beruházást is ígért úgy 1 éve hogy majd 6 hónap múlva lesz, de addig nem árul el semmit, mert titok. Azóta sincs ebből semmi. Egyébként meg az önfényezése, hogy ő mennyire gazdag, tipikusan olyan volt, mint amikor lakótelepi suttyó gyerekek adják elő magukat, valószínűleg az egész szerep egy nagy kamu volt.

  • Hi!King

    őstag

    válasz Dare2Live #3714 üzenetére

    Én inkább attól tartok Kína kapcsán, hogy ha az ingatlan szektoruk még durvábban beesik, akkor az nem okoz-e gazdasági világválságot. Kína gazdasága ezer szálon függ a világgazdaságtól, és a világgazdaságban is hatalmas szereplő, viszont mivel a külföldiek befektetése korlátozva volt, ezért az értékpapír piacon keresztüli hatása kisebb mint a subprime válságnak volt az USA esetében.

    Ugyanakkor azért ez nem úgy van ám csak hogy ha nem annyit megy a gazdaságuk, hanem csak sokkal kisebbet, akkor minden oké, legalábbis részvénypiacon nem, ugyanis a részvénypiac hajlamos a növekedési ütemet előre beárazni. Japán gazdasági gyengélkedése sem volt olyan szörnyű az elmúlt évtizedekben, de az ingatlanpiacuk és részvénypiacuk azt az ütemet árazta be, ami előtte volt, de nyilván miután elértek egy szintet, ez a növekedés már nem volt reális.

  • Hi!King

    őstag

    válasz axioma #3720 üzenetére

    A fő ok az, hogy nem piaci áron van az utcán parkolás az ott lakóknak, ezért nem vonzó piaci alapon egy parkolóház vagy mélygarázs.

    [ Szerkesztve ]

  • Hi!King

    őstag

    válasz donat_sz #3863 üzenetére

    Akkor kezd stresszessé válni, ha már ilyen módon összejött egy jelentős tőkéd, és akkor egy válságban pár hónap alatt bukod a felét. Elvileg erre van a kötvény láb, hogy ilyenkor ne fájjon annyira, illetve ha rövidebb az időtávod 2-3 évtizednél, akkor ne járjál nagyon rosszul a végén, csak ugye akkor az emelkedésed is kisebb lesz bika piacon.

Új hozzászólás Aktív témák