Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • _Petya_

    őstag

    válasz MadGame #83576 üzenetére

    No offense, de azért ez a hozzáállás... "nehogy már az én hibám legyen, hogy nem kapok/kapunk munkát." elég érdekes... de hát biztos velem van a baj :U Miért, szerinted kinek a hibája? Nem piacképes a tudásod, ennyi.

    [ Szerkesztve ]

    Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

  • macilaci78

    nagyúr

    válasz MadGame #83576 üzenetére

    11 hónapig voltam egyhusztomban munkanélküli. 100 beadott önéletrajzra jött kb 15 visszajelzés, köztük elutasítók és interjúra behívók is. Rázni kell a fát, hátha leesik valami.
    A másik lehetőség, hogy mászol, azaz teszel érte, például újat tanulsz, vagy költözöl.

    És úgy is érthette, hogy a nő szakmával a lába közt születik. Nem szép ezt kijelenteni, de tény, hogy van, aki ebből megél.

    sarkanyolo2: Oktatni sem egyszerű már megszerzett PhD-val, ha nincs státusz, az egyetemnek nem lesz pénze a munkádra. Ha nincs pedagógusi végzettséged, nem mehet taníthatsz általános és középiskolában sem.
    Az említett ismerősöm 2 PhD-val kapott tanársegédi fizut, 160k nettó, Budapesten. Éhen halni sok, megélni kevés, lakbér 100k például.

    És igen, idegen nyelvet perfektül beszélni önmagában tesz, hogy azon a nyelven sem ért az ember semmihez. :D

    Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól! Eladó garzonlakás! Budapest III. ker. Tímár utca, 29 m2, galériás. https://ingatlan.com/34130552

  • ShadowX

    őstag

    válasz MadGame #83576 üzenetére

    Amikor én beíratkoztam egyetemre akkor sem úgy állt a világ. Sajnos elmúltak azok az idők, amikor nagyon nagy távlatokba lehet tervezni. Jogosan mondják azt, hogy a diploma csak egy alapot ad, illetve az egyetemi atmoszféra az ami kimozdít a gödörből (ha nem kétkezi munkát akarsz végezni).

    Én is annó angol szakot végeztem (még az osztatlan képzésben). Aztán kikerültem a munkaerőpiacra, ráadásul a válság kezdetén. Gondolhatod...nagyon nehezen sikerült bekerülnöm egy munkahelyre (állami szféra). Ekkor elkezdtem újra az iskolapadba ülni és közgazdásznak tanulni. Minden szabadságom és szabadidőm ráment az alap + mesterképzésre az 5 év alatt amíg tartottak a képzések. De...az alapképzés után előléptettek a régi munkahelyen, meg mivel sokat is dolgoztam kicsit rugalmasabban kezelték a munkaidőmet. A mesterszak után közbeszólt a sógorkoma-jóbarát rendszer, így csak ígérni tudták hogy mehetek feljebb a ranglétrán. Ezt 1 év "várakozás" után meguntam és váltottam a versenyszférára.

    Itt kezdhettem 6 év munkaviszonnyal a hátam mögött mindent a nulláról. 2 év alatt már másodjára léptettek elő, igaz nem kevés munkám van benne (jelenleg is 2 pozíciót csinálok, amíg meg nem találják a régi helyemre az utódomat).

    Plusz 1,5 éve indítottam egy vállalkozást is, mivel nem akarok életem végéig egy lábon állni és alkalmazott maradni.

    Egy biztos, nyitottnak kell lenni mindenre, tanulni kell folyamatosan és fejleszteni magad, mert máshogy nem megy. Most azt csinálom, hogy mivel újabb diplomának már nincs értelme, így a cég által használt rendszerekből képzem magam. Az új munkakörömet pl. ennek köszönhetem.

    Mint írtam nagy szerepe van annak is, hogy milyen ember az illető. Láttam már olyan zsenit, aki élete végéig droid munkát fog csinálni, mert képtelen bármiféle interakcióra az emberekkel. Abban nagy koponya amit csinál, de ennyi. Meg találkoztam már olyannal is, aki a bölcsészdiplomája ellenére dinamikus és nyitott személyiség volt. Őt a végzettsége akadályozta sok esetben, de aztán talált olyan munkahelyet aki megfinanszírozott neki egy új diplomát, mivel látták hogy megtérül.

    A nyelvtudás meg egy must have kategória. És itt nem az angol meg német a nagy szó (illetve ezek csak akkor ha tényleg olyan szinten beszéled, ahogy kevesen). Kell mellé egy spanyol/francia/olasz...mint második idegen nyelv.

Új hozzászólás Aktív témák