- Dell notebook topic
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Steam Deck
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Milyen monitort vegyek?
- Autóhifi
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Google Chromecast topic
Hirdetés
-
Képeken az egyik kameráját elvesztő Sony Xperia 10 VI
ma Részletes anyag került fel az internetre a Sony idei középkategóriás telefonjáról, három helyett két hátlapi kamera várható.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
Ilyen lesz a SteamWorld Heist II
gp A folytatás a tervek szerint a nyár folyamán, pontosabban augusztus elején érkezik.
Új hozzászólás Aktív témák
-
moonlight115
tag
- That's always been your problem, sir, you wanna do this job, but you don't wanna get your hand dirty...!
- I need to get that caller ID, that guy is insane...![ Szerkesztve ]
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
psyho85
aktív tag
válasz moonlight115 #2148 üzenetére
Álmában nagy folyó volt, de amikor felébredt, maradt kis patak. S csak csordogált tovább, mint könny az arcon, az óriás fák alatt.
-
finest
őstag
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2158 üzenetére
... minden más lenne. Például gitároznék. Vettem régebben egy olcsó ukulelét, talán egyszer még belevágok.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
A Nemzetközi Nőnap alkalmából ezzel a videóval kívánok Holdfénynek, s a topikba látogató hölgyeknek nagyon boldog március 8-át! [link]
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2161 üzenetére
Nem is hallottam erről a filmről eddig.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
BomiBoogie
MODERÁTOR
Ez egy könyves, olvasmányélményes topik?
Aki bújt, aki nem...Nemsokára megérkezik az ekönyv-olvasóm. A következő műveket tervezem (újra)olvasni eredeti nyelven:
- Orwell: 1984
- Lord of the Rings
- Bradbury: Fahrenheit 451Szerencsére filmet egyikből sem láttam, utóbbiból is csak színdarabot, úgyhogy remélem, élmény lesz.
-
finest
őstag
-
philoxenia
MODERÁTOR
válasz BomiBoogie #2165 üzenetére
Hát azért ha magyarul már olvastad őket, gondolom nagy meglepetések nem érnek majd....
SPOILER!!!Amúgy az inas a gyilkos,
mindháromban....
Később általában nem értek egyet azzal, amit korábban leírtam. Ehhez néha évek kellenek, néha percek csak...
-
finest
őstag
válasz philoxenia #2166 üzenetére
LOL, ki tudja, h mit olvas ki belőlük idegen nyelven!
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
BomiBoogie
MODERÁTOR
válasz philoxenia #2166 üzenetére
Olvastam, de régebben, úgyhogy nézzétek el nekem, ha az egész Gyűrűk Ura mitológia nincs a kisujjamban. Bradburyhez pedig nem volt még szerencsém.
Egyébként a félreértések elkerülése végett angol nyelven olvasnám őket, nem pedig Tarkanul.
-
moonlight115
tag
Nahát, tényleg nem láttad? Nálam benne van a legjobb 10-ben. Verlaine és Rimbaud szerelméről szól. [link] Azt hiszem, Oscar-díjas film, bár ebben nem vagyok biztos.
Bomicsiga Üdv, korréga!
Az 1984-et én is angolul olvastam, és az Állatfarmot is, mindkettő a kedvencem. Ajánlom még a Zabhegyezőt Salingertől (bár lehet, hogy már olvastad), jó kis szleng szöveg és a sztori is remek. Nekem ez volt az első, amit angolul olvastam.
Ezt a Tarkant még nem ismertem, köszi!Philoxenia A Gyűrűk urát még magyarul se olvastam. Elkezdtem, de nem kötött le. Lehet, hogy turkishül kellett volna.
[ Szerkesztve ]
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2170 üzenetére
Tegnap a rám hasonlító country gitáros kapcsán pedzegettem a kérdést, h miért is születünk oda, ahová születünk? És ezzel együtt persze az elkerülhetetlen a mi lett volna, ha? Mi lett volna, ha a szomszédba születek, vagy a legjobb barátomék családjába, vagy az USA-ba?
Ma két választ is kaptam a kérdésre, bár tegnap még nem számítottam rá, az egyiket Böjte Csabától, a másikat Kőbányai Jánostól, amikor befejeztem a "Holokauszt mint narratíva" című esszéjét az Út szélén című könyv végén.
De kezdjük időrendi sorrendben, kíváncsi vagyok, h mit szóltok mai napi élményeimhez.Délelőtt főnököm kérésére részt vettem délelőtt Böjte Csaba ferences szerzetes előadásán, aki javarészt világi hallgatóságnak beszélt hitről, életről, nevelőmunkájáról az általa "menedzselt" árvaházakban. Szép és tiszteletreméltó példákkal mutatta be, h mi szerinte a gyereknevelés, a pedagógus pálya lényege. Azt mondta, h minden gyerek Isten válasza egy imára. A saját képére teremtett emberpalántákat nekünk küldi, h aztán közöttünk kibontakozva alkossanak, tegyék a jót. Azt mondta, h minden gyerek egy mag, amit Isten küld. Amilyen cinikus vagyok, nekem rögtön a konkoly és a búza példázata jutott eszembe az Újszövetségből, a rossz szomszéddal, az ördöggel, aki a vetést teleszórja konkollyal, h a másikét tönkretegye.
Ide másolom, mert később Kőbányai János gondolataira bizonyos szempontból ez is egy válasz lesz.
„Más példázatot is mondott nekik: Hasonló a mennyek országa ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a szántóföldjébe. De amíg az emberek aludtak, eljött az ellensége, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a zöld vetés szárba szökött, és már magot hozott, megmutatkozott a konkoly is. A szolgák ekkor odamentek a gazdához, és azt kérdezték tőle: Uram, ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnan van akkor benne a konkoly? Ellenség tette ezt! - felelte nekik. A szolgák erre megkérdezték: Akarod-e, hogy kimenjünk, és összeszedjük a konkolyt? Ő azonban így válaszolt: Nem, mert amíg a konkolyt szednétek, kiszaggatnátok vele együtt a búzát is. Hadd nőjön együtt mind a kettő az aratásig, és az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt, kössétek kévébe, és égessétek el, a búzát pedig takarítsátok be csűrömbe.”„Ekkor elbocsátotta a sokaságot, és bement a házba, tanítványai pedig ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Magyarázd meg nekünk a szántóföld konkolyáról szóló példázatot. Ő pedig így válaszolt nekik: Az, aki a jó magot veti, az Emberfia, a szántóföld a világ, a jó mag a mennyek országának fiai, a konkoly a gonosz fiai, az ellenség, aki elvetette a konkolyt, az ördög; az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok. Ahogyan tehát a konkolyt összegyűjtik és megégetik, úgy lesz a világ végén.” (Mt 13,24-30.36-40).
Nem vallásos indíttatásból, de hiszek abban, h az ember jóra születik és nincs felesleges élet, bár lehet elpazarolt, de semmiképp sem méltatlan senki, főleg nem gyerek, az életre. Ezt a fajta hitet nevezik az ó-görögök óta pedagógiának azt hiszem.
Böjte Csaba ezen kívül a hit fontosságáról beszélt, a hitről, ami akár 1%-os, vagy annál is kevésbé sanszos helyzeteken át-, és megsegít minket. Természetesen erről is volt egy magánbejáratú, ünneprontó véleményem arról, h minden rosszat a hit hiányára vezet vissza. Persze ő csak pozitív példákat mondott, csodálatos gyógyulásokról, amelyeken nem is a vallásos, sokkal inkább az adott ember saját túlélésébe, gyógyulásába vetett hite segített. Eszembe jutott dédapám története a hadifogságba esésről, arról, amikor Budapest ostrománál elfogták őket, s a fegyvertelen katonákat, miközben a házak között terelték az oroszok és németek innen is, onnan is egyaránt lőtték. Az egyik sorozattal a dédapám előtt, és az utána álló katonát is lelőtték. - Vajon átérezhetjük, h akkor ő mit érzett? - De őt elkerülte a golyó, s túlélte a hadifogságot is. De az előtte és utána lépkedőkkel mi van? Vajon ők már nem hitték el, h élve kikerülnek az ostromgyűrűből, s hitük hiánya végzetükké vált? A halál a hit hiánya?
Böjte másik, számomra kevésbé vonzó gondolata, ami a beszédének lényeges eleme volt, az elöljáróinkba vetett hit volt. Bízzunk elöljáróinkban, h jók, és jók a szándékaik. Bár ezt is egy szép, saját példával magyarázta, előadása mégis csak világi felnőtteknek szólt, s hát az ő elöljáróik...hát....van még az országban olyan, aki hisz a tisztességükben?
Jó lenne (el)hinni. Könnyebb lenne.Szinte teljes egészében ezekre a gondolatokra válaszol Kőbányai János 2004-es írásában a holokauszt mint narratíva című írásában. Kiemelek ebből is egy részt, Old Rockerrel ezt már sokat pedzegettük a középosztály,a polgárság hiánya kapcsán, s lám, mennyire szépen visszaköszön:
"Csak az nem világos - mégpedig a mai napig nem-, hogy ama működő világ feltétele a holokauszt népének, azaz a zsidóknak a magyar társadalomban történt funkcionális elhelyezkedésének volt köszönhető. Abban a társadalomban, egy adott történelmi képződményben, vagy maradva a biológiai metaforában: vegetációban, amely nem növesztett magának polgárságot, s ennek megfelelően, majd/és modern infrastruktúrát, ipart, valamint kultúrát. Nemcsak nagyburzsoáziát, modern értelmiséget, de falusi boltost sem, amely legalább olyan, ha nem fontosabb eleme volt a funkcionális beágyazottságnak."
Kőbányai szerint a magyar holokausztban ennek a funkcionális kívülállásnak az elfelejtése kulcsszerepet játszott, ugyanis ettől válik speciálisan a magyar zsidóság, s hozzátehetjük általában a magyarság tragédiájává.
Kőbányai a kiszántás szóval nevezi meg a magyar zsidóság deportálását, mert a holokauszt, ti. a fizikai megsemmisítés nem ebben az országban zajlott, itt csak összeszedték, kévébe kötötték őket, de el máshol égették. Szomorú párhuzam ez Jézus példabeszédével, hiszen a megsemmisítés módja visszavonhatatlan, s teljes; égetés. Nemcsak a társadalom szövetéből, de az élet biológiai körforgásából is kiszakították őket, sírjukon nem sarjad semmilyen új élet, az áldozatok nyomtalanul füstté váltak.
A narratíva kapcsán Kőbányai azon tűnődik, h a holokauszt az európai/keresztény kultúra végének kezdete volt-e az, amikor az ember szisztematikusan kezdte megsemmisíteni magát, végleg kiradírozva, légneművé téve történelmének egy részét?
"Az aratás idején megmondom az aratóknak: Szedjétek össze először a konkolyt..." Először a konkolyt, s másodszor? Ki ne ismerné az eltüzelt levelek füstjének szagát, ki ne látta volna őszi sétákon a kiskertekben ezt a barbár, mégis szinte össznépi magyar szokást, ahogy a leveleket halmokba gyűjtve elégetik?"S halott-e már a perdülő szirom, / ha hullni kezd? / vagy akkor hal meg, hogyha földet ér?" - kérdezi Radnóti. Vagyis a halál nem hirtelen, egy folyamat/folyamatok része. Bár a beteg még nem tudja, testi tüneteiből egy orvos már megállapítja, h visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a test szöveteiben, s a diagnózisokból már látja, h betegének mennyi ideje van még hátra.
Bár szinte összeegyeztethetetlennek tűnhetnek, Kőbányai szomorú és Böjte végtelenül bizakodó világlátásának van közös metszéspontja. Van szintézis. Böjte azt kéri, h ne legyen hiábavaló élet, Kőbányai, h ne legyen hiábavaló a halál. Nagy hát a tét.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz BomiBoogie #2172 üzenetére
Jó nekem itt is, semmi időm a blogomra. Ráadásul vagy három éve tuti nem írtam rá.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
finest
őstag
válasz BomiBoogie #2174 üzenetére
Most arról megy a pletyka, h mióta volt halott. Ennyiből végül is felfűzhető az ő esete is a fenti hozzászólásomra.
Tudod, mit! Egyszer kidolgozom a fenti szösszenetet és újraindítom a blogot ebben az új témában.[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
old rocker
veterán
A bennünk rejlő és körülöttünk lévő ismeretlenek
Sors bona, nihil aliud (Zrinyi Miklós)
A hosszú évek során arra a tudományosságot mellőző véleményre jutottam, hogy az ember sorsát a saját akarata és a körülötte zajló, akaratától független történések kiszámíthatatlan korrelációja adja. Van, aki az emberi élet bizonyos történéseit Istennek tulajdonítja, van, aki esetleg több istennek.
Én nem igen hiszek az istenekben, viszont van bennem valami pontosan meg nem határozható fatalizmus, azaz hajlamos vagyok hinni a végzetben, amiben talán rejtélyes módon szerepet játszik az egyén pszichés beállítottsága, gondolatisága... Esetleg talán az agyi hullámok kisugárzása? Nem tudom. Csak sokat tűnődő ember vagyok, nem tudós. Az egészet az teszi ennyire rejtélyessé, hogy néha olyan dolgok történnek velünk, körülöttünk, amelyek megcsúfolnak minden logikai összefüggést, s amelyekre legfeljebb azt lehet mondani: a sors furcsa fintora.
Sok ilyen esettel találkoztam életemben; voltak olyanok, amik másokkal történtek, volt, ami velem. A rossz dolgok fájnak, szinte a húsba marva haladnak egyre beljebb a szövetek között egészen addig, amíg a próbára tett elme a racionalitást félredobva úgy érzi, ez az egész olyan mélyre hatolt, hogy lelkünket sebzi, marcangolja szét. Ebből a láthatatlan sebből kitépni pedig csak úgy lehet, hogy életünk egy részét szakítjuk ki magunkból.
Sokan és sokféleképpen élik meg az élet megpróbáltatásait. Van, aki újra és újra talpra áll, van, aki a legkisebb megrázkódtatástól már mély depresszióba zuhan. A depresszióba zuhant embereket aztán a végtelenül empatikus, racionálisan gondolkozó pszeudohumánok hajlamosak sommás és megkérdőjelezhetetlen verdiktként hülyének, elmebetegnek tekinteni, felsőbbrendűnek vélt csalhatatlanságukban és racionalizmusukban azzal sem törődve, hogy náluk sokkal nagyobb elmék, komoly tudósok a depressziót nem elmebetegségnek, hanem a hangulati élet zavarának tekintik, amelynek olyan biokémiai okai is vannak, mint a szerotonin visszavétel, illetve egyéb neurotranszmitterek (ingerület átvivő anyagok) agyi anyagcsere zavara.
Sokan azt a látszólagos paradoxont sem tudják megérteni, hogy az öngyilkosok jelentős része nem meghalni akar. Éppen ellenkezőleg: nagyon is élni szeretne. Csak nem úgy, ahogy él, mert azt nem tudja elviselni. Van, akiknél a depresszió egy veszteségélmény (pl. haláleset) miatt alakul ki. Van, akik azért lesznek depressziósok, mert nem bírják elviselni az őket körülvevő világ számukra negatív ingereit.
Én fiatal felnőtt fejjel szembesültem először azzal az érzéssel, ami Vonnegut Éj anyánk című regényében zseniálisan valahogy úgy van megfogalmazva: " ... az a tudat bénított meg, hogy nincs miért újra elindulnom, bármerre is vigyen a lábam." Huszonhárom éves voltam, amikor egy autóbalesetben elvesztettem apámat. A szüleim tízéves koromban elváltak, ő nevelt fel. Rettenetesen és kölcsönösen féltettük egymást. Motorral járt majd egy évtizeden keresztül és én örökös frászban voltam, ha késett, hátha valami baleset éri... Amikor megvette azt az autót és elindult arra a végzetes útra, nem voltak megérzéseim. Az ösztöneim cserbenhagytak.
A temetésen néztem a májusi, szinte hallhatóan növekedő zöld füvet, a sarjadó életet és úgy éreztem, feszülő agyam szétrobban ettől az ellentmondástól: körös-körül megy tovább az élet, csak az én apám nincs többé. Ötvennégy éves volt.
Akkor éreztem először azt az érzést: nincs miért tovább. Később persze történtek, és azóta is történnek olyan dolgok, amik miatt úgy érzem: nincs miért folytatni...Mégis, mindig megelőz valaki. Valaki az ismerősök közül, aki már sosem fog többé elindulni. Van, aki saját maga intézte így, van, akire a sors vigyorgott rá szadista mosollyal.
Volt olyan kollégám, aki tipikus "A" típusos depressziós volt, azaz bizonyos élethelyzetekben tudott örülni. Tépelődő, ámde vicces embernek ismerték. Azt is mindenki csak idétlen feketehumornak tudta be, hogy gyakorta mondogatta, még maga is mosolyogva a kijelentésén: „Meglássátok, egyszer felkötöm magam".
Hosszú-hosszú évek múlva aztán egyszer nem viccelt, hanem cselekedett. Senki sem számított rá. Feljebb akarták tuszkolni, olyan vezető beosztásba, amit szerintem ő nem akart, félt elvállalni. Talán ez is hozzájárult a tragédiához, már sosem tudom meg.Aztán jött a nővérem halála. Áttétes, nőgyógyászati rákja volt. Két év alatt eleget láthattam, milyen az igazi emberi szenvedés. Negyvenöt éves volt, amikor mint gyámapára, a tizenhat éves fiát hagyta rám.
Később, már tévésként egy olyan orvost veszítettem el, akiben jóval többet tisztelhettem, mint műsorom állandó riportalanyát. Azok közé az orvosok közé tartozott, akinek a beteg nem egy két lábon járó, megbetegedett szerv volt, hanem egy egész, pszichével bíró ember. A sors fintora az volt, hogy negyvennégy évesen a saját szakterületéhez tartozó rák végzett vele. Többször megsirattam: jó ember volt.
Egy évre rá történt negyvenöt éves kollégám rejtélyes halála. Azért rejtélyes, mert soha nem ivott, nem dohányzott, sovány volt. Viszont egy napból tizennyolc órát dolgozott. Halála napján éppen hajnal háromig montírozott a stúdióban. Hazament azzal, hogy lezuhanyozik, aztán jön vissza folytatni. De ezt a munkát már nem fejezhette be. Öt órakor halva találta a felesége a zuhany alatt.
Néhány évvel ezelőtt fiatal kollégám öngyilkossága rázott meg. Nem sokkal utána értesültem értesültem arról, hogy egy volt kollégám kötötte fel magát. Ha valakiről nem, akkor róla nem tudtam volna ezt elképzelni.
Akkor megrendültem újra és azóta sem tudom, hogyan szelektál a sors.
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
moonlight115
tag
[link] Egyelőre ennyit tudok hozzáfűzni értékes hozzászólásaitokhoz. Ez nem kapcsolódik a témához, de...mégis: [link]
Ma 16.05-től az ATV-n Könyvjelző, Ungvári Tamás interjúja többek közt Popper Gáborral, aki könyvet írt Képzeld, apu címmel:
" "Nem lettem pszichológus. Így is terhes volt gyakran a név, a híres ember fiának lenni, nagyon szerettem volna önmagam, Popper Gábor lenni. Félre ne értsd: mindig nagyon büszke voltam apura, és az vagyok ma is." Őszinte vallomás ez, amely végighúzódik a könyvön. Az olvasó megismerheti egy nem mindennapi család életét, sorsát, apa és fiú intimitásokat sem nélkülöző kapcsolatát."
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2178 üzenetére
Van egy interjú valahol Popper Péterrel, amiben a fiához fűződő kapcsolatáról beszélt. Furcsa volt, mert az jött le belőle, h nem tudta jól kezelni ezt a kapcsolatot, s csalódott kicsit magában és a fiában is, mert túl sokat várt tőle.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
moonlight115
tag
Igen, azt én is hallottam, rádióinterjú volt, talán az utolsó? Rákeresek.
eddig ezt találtam[ Szerkesztve ]
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2180 üzenetére
Igen, én is rádióinterjúra emlékszem, persze most nem találom.
Nyilván ez az, kár, h nem lehet beletekerni, legalábbis Firefox alatt.
[ Szerkesztve ]
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
moonlight115
tag
Én bele tudok tekerni Chrome alatt.
Kb. a közepétől beszél a fiáról. Hát igen, attól, hogy valaki bölcs, ráadásul pszichológus, még neki is lehetnek gondjai. Sőt. De egész jól tudta kezelni, szerintem. A fia könyvére kíváncsi vagyok, előbb-utóbb elolvasom."Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
moonlight115
tag
válasz old rocker #2177 üzenetére
A sors furcsa fintora...
És a szerencse. Olvastam, hogy Napóleon, mielőtt kinevezett volna valakit a hadseregében (marsallnak?) megkérdezte, szerencsés-e az illető. De lehet, hogy Zrínyi volt? Az idézet kapcsán elbizonytalanodtam...
Az élethez egy jó nagy adag szerencse is kell, akárhova születik is az ember."Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
finest
őstag
válasz moonlight115 #2183 üzenetére
Jól emlékszel, Napóleon volt. De ehhez a "szerencse dolga az élet" megállapításhoz hamar eljut egy katona.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
old rocker
veterán
Most abszolút nincs időm ennek utána nézni, de szerintem - a jelmondat logikáját követve - Zrínyi kérdezhetett ilyeneket. Napóleonhoz a "minden katona a tarsolyában hordozza a marsallbotját" kötődik.
Furcsa, hogy Wagram után egyre kevésbé alkalmazta ezt abban a tekintetben, hogy a háborúkban mindinkább belefáradó, kiégett marsalljait nem cserélte le. Talán valami megtört benne, amikor az asperni ütközetben (1809) elvesztette talán legtehetségesebb marsallját és barátját, Lannest (Montebello hercegét). Lannes mindkét lábát ágyúgolyó vitte el, amikor hadtesténél a visszavonulást fedezte. Napóleon - meglepő módon, hiszen hozzászokhatott a halálhoz - sírásba tört ki, amikor a hordágyon megpillantotta barátját. "Rögtön tudtam, hogy Lannes halott, (értsd: vége van) mert úgy zúgolódott velem, mint haldokló a jóistennel". Lannes keserű szavakkal illette a császárt, kérte, hagyja abba az esztelen háborúzást: "Talán lehetsz nagyobb, de népszerűbb már sosem." - Napóleon ezekben az időkben volt hatalma csúcsán. Másnap, (?) amikor Lannes meghalt, Rusztem, a mameluk feljegyezte, még ebédbél is belepotyogtak könnyei a levesbe.
A lendület, "ágyú tábornok" hiánya pont a sorsdöntő Waterlooi csatában mutatkozott meg. Katonái már nem bíztak Bernadotte és Marmont árulása óta marsalljaikban, a főtisztekben. Ahelyett, hogy fiatal tábornokokkal váltotta volna le marsalljait, (Pl. Gerard-al Grouchyt), Murat Nápolyban duzzogott, a mellőzött Berthier öngyilkos lett, akinek helyére az erre a posztra teljesen alkalmatlan Soult marsallt nevezte ki vezérkari főnöknek; a lovasságot a 60 éves Ney marsallra bízta, aki egyesek szerint úgy viselkedett Waterloonál, mint egy hős, mások szerint, mint egy eszeveszett; de legnagyobb "bűne" az volt, hogy előző nap Blüchleréket hagyta kicsúszni Quatre-Brass-nál. Soult 1 lovas futárt küldött Grouchyhoz a paranccsal, azonnal vonuljon Waterloo irányába, az is lengyel volt és eltévedt; ahogy Napóleon megjegyezte: Egyet? Ejha, uram! Berthier százat küldött volna! No és Gerard tábornok, aki futár nélkül, az erősödő ágyúzást hallva egyre hevesebben követelte Grouchy marsalltól, azonnal vonuljanak az ágyúzás, azaz Waterloo irányába... Grouchy azonban ragaszkodott az eredeti parancshoz és egyébként is, először megebédelt. Miközben az előző napi ütközetben megtizedelt seregű Blüchler sebesülten, lángot, fohagyma és pálinkabűzt lehelve hajszolta csapatait Waterloo irányába. Ahol minden hadászati balfogás ellenére (La Haye, Hougomont major, Ney gyalogsági támogatás nélküli esztelen lovasrohama) késő délután Wellington már így fohászkodott: Adná az isten, hogy mielőbb vagy az éjszaka, vagy a poroszok érjenek ide...
Ennyit tömören a sorsról...[ Szerkesztve ]
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
moonlight115
tag
válasz old rocker #2185 üzenetére
Gondoltam, hogy Napóleon kapcsán lesz egy-két szavad.
Ez érdekes volt!"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
old rocker
veterán
válasz moonlight115 #2186 üzenetére
A Sors kapcsán is lenne néhány szavam, de inkább Napóleonnal példálózok...
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
moonlight115
tag
válasz old rocker #2187 üzenetére
"A Sors mindig győz. Vagy legalábbis úgy tartják. Mert akármi történik is, utólag mindig azt mondják: a Sors akarta, hogy így legyen."
Terry Pratchett"Ducunt volentem fata, nolentem trahunt" - mondta Seneca római sztoikus filozófus, Néró császár nevelője. Vagyis: "Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják." Aki hagyja magát vezetni a végzet által, és aki nem hagyja, mindketten ugyanarra a sorsra jutnak, csak a vonszolódó jól összetöri magát útközben."
Popper Péter[ Szerkesztve ]
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
old rocker
veterán
válasz moonlight115 #2188 üzenetére
Mert halálra rendeltetett, aki csak élt, aki csak remélt, A koldust és herceget elfútta mindet már a szél. Villon
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
moonlight115
tag
válasz old rocker #2189 üzenetére
Világos. Mindmeghalunk
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
old rocker
veterán
válasz moonlight115 #2190 üzenetére
eeegen csak van, aki napjában többször. akkor már nem is olyan mókás
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
finest
őstag
válasz old rocker #2185 üzenetére
Napóleonhoz kötődik, nem Zrínyihez...babonás volt és maga körül csak szerencsés embereket akart látni.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
old rocker
veterán
-
moonlight115
tag
válasz old rocker #2191 üzenetére
Tényleg nem az.
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
BomiBoogie
MODERÁTOR
válasz old rocker #2193 üzenetére
Ez miben nyilvánult meg, nem volt 13. ezred?
-
finest
őstag
válasz BomiBoogie #2195 üzenetére
Nem ült asztalhoz, ha 13-an lettek volna.
“Don’t shoot, I’m Globish.”
-
old rocker
veterán
válasz BomiBoogie #2197 üzenetére
Blüchleré még bizarrabb volt. Időnként azt képzelte, terhes, mégpedig egy elefánttól.
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
-
moonlight115
tag
válasz BomiBoogie #2197 üzenetére
Hát igen.
Nem vagyok babonás, de...3 hónappal ezelőtt a kolláganőm hozott nekem Peruból egy nyakláncot. Nem is nyaklánc, hanem egy fekete zsinóron lógó mintás körlap, valami ilyesmi, csak sárga szín nincs benne:Hordtam 1-2 hétig, aztán egy nap megfeledkeztem róla. Aznap koccantam autóval. Nem lett nagy kár, de mégis, azóta, mint egy talizmánt, minden nap a nyakamba akasztom. Már rettenetesen unom, de nem bírok szabadulni attól az érzéstől, hogy hát, ha nem is hoz szerencsét, de legalább így elkerülhetek valami rosszat, egy balesetet például. Pedig nem is vagyok babonás.
"Holdfényszonátának összedőlt a könyvespolca, mert bétóven sors szimfóniát rakott rá..." /by old rocker/
-
old rocker
veterán
válasz moonlight115 #2199 üzenetére
vagyis végeredményben mégis az vagy.
A windows rendszerű telefonok a microsoftnak köszönhetően lassan az enyészet útjára lépnek
Új hozzászólás Aktív témák
- A fociról könnyedén, egy baráti társaságban
- LEGO klub
- Dell notebook topic
- Crypto Trade
- Építő/felújító topik
- eBay-es kütyük kis pénzért
- Vicces képek
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen