Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Huntszy

    tag

    Hiánypótló írás, köszönöm.

    Környezetünkben is látjuk, hogy sajnos mekkora probléma ez. Feleségem első unokatestvére (egy idősek, szinte testvérekként nőttek fel) pár éve végzett mint ovónő és durva, hogy milyen elmaradásokkal küzdenek sok gyerek esetén. De sajnos közeli barát családjában konkrét rossz példa is van gyerekre akiről mesélik, hogy mennyire nem odafigyelve nevelik, és még el sem jutott az iskolás korig.

    Arról meg, hogy mennyire fontos az első évek meg az ovi csak egy román mondás jut eszembe miszerint "cei şapte ani de-acasă". Magyarul "7 év otthon". Előszeretettel dobálóznak ezzel arrafelé, főleg a problémás/"elmaradott" gyerekek esetén. Nem tudok nem egyet érteni vele. Egy gyerek fejlődésének, személyiségének alapjai kerülnek lerakásra ekkor. Persze nem kevésbé fontos a további évek sem, de ha nincs megfelelő alap akkor arra baromi nehéz lesz később (akár szülőnek, akár a felcseperedett emberkének) építeni bármit.

    Mint említed elvárjuk a gyerektől, hogy tanuljon mikor suliba kerül. Honnan tudja szerencsétlen, hogy hogyan kell azt csinálni?
    Ha nem csinált 6-7 évig semmi a gyerek ami fejlesztő aztán beesik szeptemberben a pad mögé, leraknak elé egy füzetet meg a kezébe egy tollat akkor honnan kéne tudnia, hogy hogyan kell "tanulni". Az is egy kézség amit tanulni, fejleszteni kell, hogy később épülhessen rá minden más. Kicsit paradox de meg kell tanulni tanulni, hogy később tudj tanulni. Ha otthon nem ügyelnek erre és oviból is olyat fog ki a csemete ahol ezzel nem foglalkoznak ott később nagy bajok lesznek, ahogy telik az idő pedig csak egyre nagyobb lesz a lemaradás és egy idő után esély sem lesz a felzárkózásra csak a küzdelem megy a kihullás ellen.

  • Huntszy

    tag

    válasz Kisgépkezelő #39 üzenetére

    Ez messze vezet. Régi problémája a közoktatásnak, hogy nem tud mit kezdeni az átlagtól eltérőkkel. Ez mindkét irányba igaz.
    Aki lemarad, leszakad annak a hátránya csak évről évre nő mert ha bármi miatt nem tanult meg rendesen összeadni, szorozni akkor nem fog állni az osztály miatta mikor már a henger felületét kéne venni.
    Ugyan így ha már tudod amit tanítanak akkor nem fognak neked külön tanulnivalót adni és szétunod magad ami szintén hátrányos ("jobb" esetben talán amíg az osztály megold 3 feladatot te kapsz 12-t de az se igazán köt le mert nem újat tanulsz csak szétismétled ugyan azt).
    Ehhez nem kell oviban megtanulni olvasni/írni. Elég az ha van érzéked valamihez. Jómagam az osztályátlagnál jobban vágtam a programozást anno pedig nem tanultam előre, ugyan úgy középsuli első évében, szeptemberben találkoztam a dologgal először mint mindenki. Novemberre megvolt a teljes évre az anyag a fejemben, utána júniusig csak malmoztam órákon. Később magam kerestem versenyeket amin indulhatnék a tárgyból de egyik szaktanárom (volt több is később) sem vállalt, hogy felkészítene rá így a fél sulit fel kellett túrnom mire egy tanár elvállalta, hogy "felkészít". Elkérte nekem a gépterem kulcsát d.u h tudjak gyakorolni mert koliban nem volt lehetőségem gép elé kerülni (nem engedte meg a családi budhet a laptopot).

    Az ilyen esetekkel sajnos a jelenlegi közoktatás nem tud igazán mit kezdeni. Nagy szerencsével ki lehet fogni olyan pedagógusokat akik foglalkoznak az emberrel (akár mert nehézségei/lemaradásai vannak, akár mert megvan a tehetsége hozzá és többet is ki tudna hozni magából mint a tananyagi minimum). Ha nincs szerencse akkor meg marad a remény, hogy a szülők otthon felismerik a problémát és van lehetőségük arra, hogy megoldják (magántanár, másik suli stb.).

  • Huntszy

    tag

    válasz muszurkefal #40 üzenetére

    Témához: szerencsémre édesanyám védőnő, ezért eléggé képben volt a meghatározó első évekről. Meg amikor én óvodás korú voltam, akkor még voltak tényleg szakemberek, pedig kis falusi óvodába jártam. All hail Nyuszi csoport!

    Demagóg szerintem. Régen is voltak szar pedagógusok és ma is vannak jók. Ismerek olyat akinek közelébe se kellett volna kerülnie gyerekekhez mégis már vagy 40 éve tolja és szüleim is csak rosszat tudtak róla mesélni (anno is ilyen volt). Ismerek nagyon lelkes, tehetséges fiatal ovónőt és tanárt is akik esetében biztos vagyok, hogy jó kézben vannak a gyerekek.

    Az másik kérdés, hogy gyerek nem lett kevesebb de a pedagógusi szakma ki van véreztetve így nem jó pedagógust egyre nehezebb találni hanem simán pedagógust. Ez a régenmindenjobbvót a legelcsépeltebb hülyeség ami létezik szvsz.

    [ Szerkesztve ]

  • Huntszy

    tag

    válasz nevemfel #43 üzenetére

    Ezt értem de erre akkor sem az a megoldás, hogy szándékosan visszatartom a gyerekem, hogy nehogy fősodron kívüli legyen.

    Legalábbis az alábbi sorokból:
    "Nem tudom. Nem vagyok benne egészen biztos, hogy jó dolog "beelőzni" az iskolát az ilyen dolgokkal." Én azt olvasom ki, hogy az sem jó ha az átlagnál többet foglalkozol a gyerekkel, ezért többet fog tudni mint a többiek és akkor nem lehet majd vele mit kezdeni.

    Előbb vágnám le a fél karomat mintsem, hogy tudatosan visszafogjam a gyerekem azért, hogy "az átlaggal" együtt haladhasson.

  • Huntszy

    tag

    válasz UnA #92 üzenetére

    Nem csak a pedagógus kap ennyit hanem mindenki aki közfoglalkoztatott és nem a patkó alakú üléssorban ül.

    Szűk családban rokon 3 éve kezdett kardiológus rezidensként, a fizetése alig volt több mint feleségem bolti eladói fizetése. Persze tudott pályázni ösztöndíjra amit minden rezidens meg is kap, csakhogy az nem fizetés hanem ösztöndíj ezért egy csomó feltétele van: pl végig kell csinálnod, ha nem teszed le a szakvizsgát vagy elköltözöl külföldre akkor 1 összegben ki kell fizetned az összes ösztöndíjat amit kaptál, maximum egy évet csúszhatsz a rezidens képzéssel (ergó gyerekvállalást felejtsd el amíg nincs meg a szakvizsgát az pedig 6 év egyetem után további minimum 3-4 év) stb stb stb. Nemhiába azok a rezidensek akik többedik generációs orvosok (értsd. anyu, apu stb is az) nem igényelik az ösztöndíjjat, megvannak a havi nettó 180-ból mert úgyis tápolják őket otthonról és nem éri meg a kötelezettségeket. Aki viszont nincs ilyen helyzetben annak be kell vállalnia, hogy ha nem akar éhenhalni akkor el kell adnia a lelkét az intézménynek.

    Persze ha mindent összeadunk amit kapnak akkor többet keres rezidensként mint egy bolti eladó, de mivel a nagy része nem munkabér hanem ilyen olyan címszó alatti juttatás ezért mindent is hozzákötnek.

    Ez van ma, tök mindegy mivel foglalkozol csak ne legyen közöd az államhoz. Tök mindegy, hogy mivel foglalkozol, ha az állam foglalkoztat akkor sok jóra nem lehet számítani.

  • Huntszy

    tag

    válasz UnA #95 üzenetére

    30-40 éves időszakot tekintve a dokik is jól keresnek. Ettől még dögöljön éhen aki nem 30 éve kezdte a szakmát. Nem a siker kulcsa.

  • Huntszy

    tag

    válasz Karenina22 #105 üzenetére

    "semmiféle gyakorolni valót ne adjunk, mert ők erre nem érnek rá, tanítsák meg az iskolában"

    És nem elég, hogy azon kívül, hogy megcsinálta nem hajlandő többet foglalkozni a gyerekkel, még ki is mondja, sőt mi több ezt gondolja normálisnak, ezt követeli meg?

    Bicskanyitogató.

    Aztán gondolom majd 4-5 év múlva jön a sírás, hogy nem lehet a kölyköt kirobbantani a Fortnite elől, indulatkezelés gondjai vannak, nincs társasági élete és amúgy segghülye aztán mikor az 5. előléptetését ünnepli egy céges bulin mert csudijól megy a karrier akkor arról panaszkodik, hogy a mai fiatalokkal mennyire nem lehet bírni és az ő mostmár tini gyereke is milyen link.
    Bicskanyitogató (hogy mást ne mondjak mert nem akarok a fejemre egy bannt).

Új hozzászólás Aktív témák