Új hozzászólás Aktív témák

• #20 Bici félisten Sinesol #18

  Új Válasz 2019-05-15 15:35:17 #20

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bici

  félisten

  válasz Sinesol #18 üzenetére

  Elvileg meglátjuk.
  Mindenki nevében remélem, hogy az AMD legalább annyi időt kap, ami alatt úgy megerősödhet, hogy utána is versenyképes maradjon az intellel.
  Ha az intel bedob valamit 2021/22-ben, ami túl nagyon üt, akkor az AMD megint b.) kategóriás lesz és az intel árai méginkább elszállnak.

  Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

• #23 Bici félisten Sinesol #21

  Új Válasz 2019-05-15 16:04:49 #23

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Bici

  félisten

  válasz Sinesol #21 üzenetére

  Szerintem az AMD kasszájának nem elég az a kb. 2 év.

  Eladó régi hardverek: https://hardverapro.hu/apro/sok_regi_kutyu/friss.html

• #31 pengwin addikt Sinesol #30

  Új Válasz 2019-05-16 19:14:31 #31

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  pengwin

  addikt

  válasz Sinesol #30 üzenetére

  plusz igazabol nem is nagyon tortent még ilyesmi a törtenelem folyaman

  Rengeteg társadalmi rendszer omlott össze a történelem folyamán.
  Igen, teljes mértékben, úgy, hogy a társadalmat alkotó népek, civilizációk eltüntek a történelem süllyesztőjében. Csak ezek a civilizációk és gazdasági-társadalmi berendezkedések mai szemmel nézve aprók voltak, így volt másik, amelyik át tudta venni a helyüket.

  Pl. a burmai Irrawady folyó völgyében és a Húsvét-szigeteken az ember által okozott ökológiai katasztrófa miatt omlott össze a helyi civilizáció, de a 21. század szempontjából legrelevánsabb példa talán a Nyugatrómai Birodalom társadalmának és civilizációjának összeomlása.
  Ott a vagyon egyre kevesebb ember kezében összpontosult, nyílt a vagyoni olló. Egyre több munkát végeztek a gazdagok tulajdonában lévő rabszolgák (biorobot), amivel elvették a szabad kisiparosok megélhetését, akik így maguk is alkalmazásba, rabszolgaságba, vagy a gazdagok kitartott politikai bérenceivé váltak. A mezőgazdaságban is ugyanez történt, ott a rabszolgákkal termelő nagybirtokok vették el a polgárok megélhetését. Így a kisemberek egyre kevésbé voltak érdekeltek a társadalmi rend és a civilizáció fenntartásában, amibe végül bele is bukott a nyugatrómai állam. Ebben még közrejátszott a civilizációs ártalmak (olmozott vízvezetékek) és a változó moralitás (kereszténység) miatt leeső születésszám, ami karöltve Észak-Afrika természetes elsivatagosodásával demográfiai katasztrófához vezetett.
  Az így meggyengült állam nem élte túl a népvándorlást, amit javarészt a klímaváltozás és a túlzott népszaporulat idézett elő.

  Erős a párhuzam az akkori és a mai nyugati civilizációs ártalmak, automatizált termelés, demográfiai és vagyoni helyzet között. Tudod, a történelem ismétli önmagát, mert előző alkalommal senki sem méltóztatott odafigyelni.

  A különbség annyi lesz, hogy a mai berendezkedés globális mivolta miatt sokkal nagyobb tehetetlenséggel mozog, emiatt minden változásnak sokkal több idő kell, hogy kifejtse a hatását. Szerintem nagyon is valószinű egy összeomlás, de azt is reálisnak tartom, hogy a jelenlegi rendszer tud hozzá alkalmazkodni, és meg tudja majd állítani a folyamatot.

  Üdv, pengwin

• #34 kelna91 senior tag Sinesol #32

  Új Válasz 2019-05-16 22:24:10 #34

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  kelna91

  senior tag

  válasz Sinesol #32 üzenetére

  Nem.

  Miért ne működhetne egy nagyobb civilizáció úgy, mint egy kisebb?

  Már hogy lenne mindenütt kapitalizmus? Eleve nyugaton sincs mindenhol és mindenhol egyformán kapitalizmus. Éppen most jönnek fel a szocialista, vagy egyenesen kommunista mozgalmak. A nyugat számára a kommunizmus nem a múlt, hanem a szomorú jövő. Kína sem kifejezetten kapitalista. És a gazdasági érdek különben sem az egyetlen ok a háborúra (a gazdasági berendezkedések közti különbségek pedig nem implikálnak érdekütközést).

  Feloldhatatlan feszültségek vannak Amerikán belül, Európán belül, és úgy általában minden modern társadalmon belül. Ez nem a "béke receptje". Mindeközben háborúnak látszó esemény kezd kirajzolódni Venezuelában és Iránban. Hogy pedig csak a szűkebb környezetünket nézzük: a déli szomszédunk és az albánok között bármikor kipattanhat az újabb háború, Koszovóban folyamatos a háborús készültség. A keleti szomszédunknál pedig jelenleg is háborús helyzet van. A nemzetközi helyzet fokozódik!

  Ez nem világvégevárás, csak reális helyzetértékelés. Nem kell fosni sem, csak legyen otthon mindig néhány konzerv meg egy lécelős táska. Ez amúgy elég alapvető polgári készültség, jobb helyeken rendszeresen figyelmeztet is rá a kormányzat.

• #35 pengwin addikt Sinesol #32

  Új Válasz 2019-05-16 22:28:40 #35

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  pengwin

  addikt

  válasz Sinesol #32 üzenetére

  A háború csak üzleti befektetés, semmi más.
  Ameddig van profitábilisabb befektetés, addig abba fektetnek be.
  A modern hadviselés költsége az egekbe emelkedett, a nagyobb méretű háborúk megtérülését pedig kb. eltörölte az atomfegyverek elterjedése. Így pedig nem nehéz jobb helyet találni a pénznek: ha nem háborúba "fektetik", akkor magasabb a "hozama".
  De ha előállnak bizonyos kényszerhelyzetek, akkor hirtelen más lesz a háború "cost-benefit analízise" is: pl. ha ökológiai katasztrófa miatt tényleges kényszer lesz az egyre apadó erőforrások ellenőrzése. És a 21. században ezek közé tartozik a termőföld és az édesvízkészletek is.
  De akár említhetném azt is, hogy a háború hirtelen vonzó opcióvá válik, amint egy demagóg vezetőnek szüksége van egy komolyabb népszerűség-növelésre. Lsd.: Falkland háború, első öbölháború.
  De a riválisnak tekintett országok gyengesége is éppen elég ahhoz, hogy háborúhoz vezessen, pl. az afganisztáni és a második öbölháborút csak a SzU/Oroszország gazdasági csődje miatt engedhette meg magának az USA, egyébként nem lett volna módjuk a szovjetorosz érdekszférához ilyen közel merészkedni. Lásd pl. az ukrajnai és a grúziai konfliktusokat: ott túl közel ment a nyugat az orosz övezethez; annyira, hogy már a gyenge, éppen csak talpraálló Oroszország sem tűrhette el.
  Ezek mind azt mutatják, hogy lehetnek olyan szubjektív és objektív változók, amiknek függvényében igenis vonzó opció lehet a háború még ma is.

  bár ott is sok külső tényező volt, míg ma már gyakorlatilag minden kontrollált
  Azok a külső tényezők már 200 évvel a nyugati birodalom bukása előtt jelentkeztek, de ameddig elég erős maradt a római állam, addig vissza tudta ezeket a külső csapásokat verni. A sebezhetőség akkor jelentkezett, amikor a belső problémák begyűrűzése miatt az állam és társadalom már nem bírt kellő ellenállást kifejteni a külső ellenségeivel szemben.

  Egyetértek, hogy ezek a kisebb civilizációk sebezhetőbbek a mai globálisnál, de ez csak abban nyilvánult meg, hogy rövidebb időre volt szükségük az összeomláshoz. A húsvét-szigeteki civilizáció minden valószinüség szerint 1-2 generáció alatt pusztította el magát, de pl. a burmainak ehhez már lényegesen hosszabb idő kellett, a nyugatrómai birodalom bukása meg tulajdonképpen több, mint 200 évig tartott. Mert a bukáshoz vezető folyamatok már akkor jelentkeztek, holott a birodalom még nagyon is erős volt a 200-as években, látszólag fénykorát élte.

  (#33) kelna91
  Ne keverd össze az ókeresztényeket a modern bigott vallásos emberekkel.
  A mai értelemben vett "Katolikus" egyház nem létezett a 11. századig, és a keresztény egyház intézményrendszere is csak a 300-as évek végén jött létre. De a Római Birodalom lakosságának elég nagy hányada már a 200-as évek végén is keresztény volt, ők az eredeti ókeresztény hit különböző változatait követték, amik nagyon szigorúan álltak hozzá a bűn kérdéséhez. Mai szemmel nézve fanatikusan puritán, már-már aszketikus életet követelt meg az átlag hívektől, pl. szexuális téren is.

  [ Szerkesztve ]

  Üdv, pengwin

Új hozzászólás Aktív témák