Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Reggie0

    félisten

    válasz hankpoke #11 üzenetére

    A rontgen mar elegge regi dolog, kb. 100 eve ismert, igy ez ido alatt elegge sok karos hatasat volt ido felfedezni. Raadasul a monitorok elegge alacsony feszultsegen mukodnek, ami lagy rontgen sugarzas tartomanyaba esik. Azert lagy, mert nem kepes melyre hatolni az anyagokban. Akkor mar inkabb jobban lehet felni az elektronsugarzastol, amit kibocsajt.

    Hat nemigazan bomlanak a molekulat 42 foknal, hanem a molekulak kozotti kotesek, amik a komplexebb egysegekben, mint pl. a feherjek, es a kemiai reakciokban jatszanak szerepet. Raadasul a szovetek termikus viselkedeset baromi jol meg lehet figyelni, igy nagyon sok empirikus tapasztalat all rendelkezesre, ami alapjan megallapithato, hogy mekkora termikus terheles eri az egyes szoveteket adott radiohullam mellett. Pont ez az a resz, amirol szinen nagyon sok adat van es ismert a hatasmechanizmus, tehat nem kell attol felni, hogy meglepetes er. Ezert nem jo pelda az uj vegyszerek, mert azok friss megjeleneskor esely sincs hosszutavu eredmenyek alapjan ertekelni.

    [ Szerkesztve ]

  • Reggie0

    félisten

    válasz hankpoke #14 üzenetére

    Hat, nem tudok senkirol a kornyezetemben, akinek baja lett volna tole, pedig vagy 8-10 orakat elotte ultunk. Persze ez nem azt jelenti nincs hatasa, csak nem nagy a valoszinusege.

    Mondok egy példát, hogy értsd mire gondolok. Adott egy mechanikus rendszer, ami jelen esetben mondjuk az agyszövet/szaporító szervek atomjai.
    Ezt a mechanikus rendszert elkezdjük nagyon kis intenzitással több GHz-en rezegtetni. Mi történik? Semmi biztosan nem, mert a szövetek melegszenek. Miért melegszenek? Azért mert az atomokat cibáljuk/csavarjuk ide-oda, ami teljesen analóg a vasdrót hajlításával, ami ettől felmelegszik. Mi történik, ha sokat hajlítgatom a vasdrótot?

    Szerencsere a kemia nem igy mukodik, a kotesek mar nem klasszikus fizikaval leirhatoak. A kemiai kotesek energiaja a radiofrekvencias tartomanyban levo fotonoknal joval nagyobb energiat kepviselnek, igy azt nem tudjak befolyasolni. Az RF is csak a molekularezgesek es mozgasok energiajat tudja fedezni, de meg annak is az also szele, igazabol ez is a tavolabbi infravoros tartomanyhoz tartozik, ami vagy 3 nagysagrenddel nagyobb frekvencia es energia. Pont ezert melegiti igazan nehezen a mikrohullamu suto az anyagokat, mert az elnyeles elegge gyengusz.

    [ Szerkesztve ]

Új hozzászólás Aktív témák