Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Recon666

    Közösségépítő

    válasz HummeRC #20 üzenetére

    Ezt még nem igen olvastad. Legalábbis ebben a formában. :P
    Tudom. :)

    Satyricon: Képek jöhetnek! :R

    [ Szerkesztve ]

  • dchard

    veterán

    válasz HummeRC #20 üzenetére

    " az RBMK-1000-es és a grafit fékezésű reaktorok általában nem csak a grafitrudak mozgatásával és a reaktortér gázösszetételével voltak szabályozhatók, hanem a reaktorban keresztülfutó vízcsöveken áramoltatott víz mennyiségével is."

    A kötőszavak kivételével minden tévedés.

    A graft fékezésű azt jelenti, hogy a maghasadás során keletkező gyors neutronokat fékezni kell, mivel a lassú netronok sokkal nagyobb valószínűséggel hasítanak újabb atommagokat. Tehát ezzel nem lassítjuk, hanem épp ellenkezőleg: fokozzuk a láncreakciót. Ezért is félrevezető ez a kifejezés, nem is használja a szakma. A helyes kifejezés: grafit moderátoros.

    A szabályozó rudaknak nagy neutron elnyel képességű anyagból kell készülniük. A működés elvének teljes meg nem értése és persze a sajtó hibás szóhasználata az, hogy a többség azt gondolja: grafitból vannak/voltak a szabályozó rudak. Ezek anyaga a valóságban bór-acél aminek nagy a neutron lenyelő képessége.

    A reaktortér gázösszetételével kapcsolatos állításod is butaság, meg a vizes is. Előbbi egyszerűen nem létezik, a másodiknál pedig a víz moderátorként viselkedik, megint csak fokozva a reaktivitást. A szabályozó rudakon kívül a hűtőközegen oldott bórsav koncentrációjánaka változtatásával lehet finoman szabályozni a reaktorok teljesítményét. A napi használat során is ezt a módszert használják és NEM a szabályozó rudakat.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz HummeRC #71 üzenetére

    A gőzdobokban lévő víz mennyiségének szabályozása és pontos beállítása mindig is nehézkes volt az RBMK reaktoroknál, önmagában nem is ez okozta a problémát.

    Viszont ezt a gázos részt kifejthetnéd bővebben, mert nem találtam erről semmit: pontosan mit változtatnak és hogyan a reaktor gázösszetételén? Hova juttatnak be és mit? Az RBMK fűtőelemek ugyan fel vannak töltve és ezt ellenőrzik is, de ezek a szabályozás szempontjából érdektelenek. A víz átfolyási sebességének és a nyomásnak nyilván van jelentőssége, hiszen ezzel a kettővel jelentősen megvltoztatható a reaktor hőteljesítménye. Ezzel csak az a probléma, hogy jelentősen képes elszakadni a hőteljesítmény a reaktor valódi állapotától. Például a kísérletet megelőző néhány percben a hőteljesítmény közel nulla volt, de ez nem jelentette azt, hogy a reaktor a szó klasszikus értelmében leállított állapotban lett volna. További problémát okozott, hogy a műszerezettség jellegéből fakadóan az RBMK reaktorok alsó harmadában nehezen mérhetőek az olyan fontos paraméterek mint a neutron fluxus vagy a hőmérsklet vagy a nyomás, ezért fordulhatott elő az, hogy nem vették idejében észre mit műveltek.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • dchard

    veterán

    válasz HummeRC #109 üzenetére

    Már majdnem írni akartom, hogy ugye nem az eleve gáz hűtésű kísérleti reaktorokra gondolsz, mert az ugye nem számít, de persze nyilván nem...

    Szóval kezdjük az elején, forrással: Teszerakt Sci-fi klub... Ettől még lehetne igaz amit írnak, csak egyszerűen nem az.nézzük miért:

    "a reaktormagot körülvevő gázkeverékek összetételének a változtatása révén"

    Milyen gázkeverék? Semmi ilyesmi nincs egy vízforralásos rekatorban. Egyedül a fűtőelem pálcák vannak gázzal feltöltve aminek a keverékét nem lehet és nem is akarják megváltoztatni, nincs szabályozási jelentőssége.

    "Végül a víz. Ha fokozzák a reaktoron áthajtott vízmennyiséget a reaktort “lelassítják”, mivel a víz is elnyeli a neutronokat és minél több van belőle, annál kevesebb atom hasad szét."

    Nem igaz. A könnyű és a nehéz víz is moderátorként viselkedik, lassítják és nem elnyelik a neutronokat, ergó növelik a reaktivitást. Emellett persze hűtik a reaktort, de ez a nukleáris folyamatokra nincs hatással. Persze ha egy reaktor túlmelegedik, akkor nyilván növelni kell a rajta áthajtott víz mennyiségét de nem azért mert elnyeli a neutronokat, hanem pusztán az egyszerű tény miatt, hogy jó hűtőközeg és nagy mennyiségű hő elszállítására képes. A megfelelő vízmennyiség megválasztása azért fontos, hogy jó minőségű nagy mennyiségű gőzt lehessen előállítani, hiszen ez hajtja a turbinákat és közvetve befolyásolja az erőmű hatásfokát. Nyilván a reaktor hűtése és a megfelelő minőségű gőz előállítása egyformán fontos: nem termelhetünk több gőzt, ha a folyamat közben elégtelen a hűtés és károsodnak a berendezések.

    Tanulság: megfelelő tudományos forrásból kell tájékozódni.

    Dchard

    A kitárulkozó idegenektől mindig elfog a hányinger. [Cornelius]

  • Rive

    veterán

    válasz HummeRC #124 üzenetére

    A reaktorokban a kontainment belsejét és az érzékeny, üzem közben nem vagy nehezen megközelithető kritikus részeket inert atmoszférával szokás a korróziótól, gyulladástól védeni. Tipikus pl. száraz nitrogén atmoszféra alkalmazása. Ennek a reaktor szabályozási folyamataihoz nincs köze.

    Az RBMK tipus esetén a gyúlékony grafittest védelme érdekében a teljes mag védőgázban úszik, de csak ennyiről van szó, nem többről.

    Illetve ha találsz valamit az nagyon érdekelne engem is, mert még csak hasonlóról se hallottam, sehol.

    [ Szerkesztve ]

    /// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!

  • sh4d0w

    nagyúr

    LOGOUT blog (1)

    válasz HummeRC #20 üzenetére

    Azért ismerős, mert néhány sor egy az egyben a Paksi Atomerőmű honlapján található írásból származik.

    https://www.coreinfinity.tech

Új hozzászólás Aktív témák