- Igencsak szerény méretekkel rendelkezik az Aetina Xe HPG architektúrás VGA-ja
- Miniképernyős, VIA-s Epomaker billentyűzet jött a kábelmentes szegmensbe
- Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
- A középkorra és a pokolra is gondolt az új AMD Software
- Új gyártástechnológiai útitervvel állt elő a TSMC
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- TCL LCD és LED TV-k
- Apple notebookok
- AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
- Projektor topic
- Rendkívül ütőképesnek tűnik az újragondolt Apple tv
- Milyen RAM-ot vegyek?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Gaming notebook topik
Hirdetés
-
Rossz üzlet az EV-kölcsönzés
it Küszködik az EV-kölcsönzés miatt a Hertz Global, még több EV-t adnak el.
-
Különösen rendezett beltér hozható össze a Cooler Master új házában
ph A 49,73 literes térfogatú, látszólag jól szellőző modell tárt karokkal várja a konnektoraikat rejtő ASUS és MSI alaplapokat.
-
Lenovo Essential Wireless Combo
lo Lehet-e egy billentyűzet karcsú, elegáns és különleges? A Lenovo bebizonyította, hogy igen, de bosszantó is :)
Új hozzászólás Aktív témák
-
Recon666
Közösségépítő
Mivel a szabályzórudak visszaillesztése 18-20 másodpercig tartott, a rudak üreges végei és a hűtővíz ideiglenes eltávolítása miatt a scram növelni kezdte a reakció mértékét.
A túlzott energiakibocsátás a szabályzórudak deformálódását eredményezte.Több helyen így van leírva.
-
senior tag
Abban igazad van, hogy csak a hegyük volt a rudaknak grafitból, ez elírás volt a részemről. Természetesen azt is tudom, hogy a késve bekapcsolt vészleállító mechanizmus miatt a grafithegyű bóracél rudak már nem tudtak a helyükre csúszni a vetemedés miatt és a grafit felgyorsította a reakciót.
Viszont a reaktortér gázösszetételének változtatása és az azzal való finom szabályozás tény. Ha nem tudsz róla, az nem az én hiányosságom. A víz nyomásának és mennyiségének változtatása szintén tény. Ugyanis a nyomás, a mennyiség és a keringetési sebesség hatására változik a gőzképződési hajlam, amitől változik az elnyelési reakció is... Számtalan szakanyag leírja. Bár nem vagyok atomfizikus, azért ennyit még meg lehet érteni. Persze lehet hibás fordítás is, de kétlem, hogy a legtöbb szakanyagot hibásan fordítanák.
Te magad is írtad, hogy a gőzdobokat túltöltötték vízzel. Igen. Mivel a gőzképződés megugrott, a folyamat felgyorsult, nem volt elég ideje a gőznek lecsapódni, így plusz víz betáplálásával próbálták stabilizálni a folyamatot. Mint utóbb kiderült, a gőzdobkezelő személyzet és a reaktorvezérlő teremben lévő személyzet nem kommunikált megfelelően egymással, így jelen esetben kvázi egymás ellen dolgoztak.
-
Korrektor
Nem az a kérdés, hogy kell-e nekünk az atom vagy nem, hanem az, hogy szeretnénk-e ilyen életszínvonalon élni, vagy sem. Ha nem kell légkondi, nem kell tömegközlekedés, nem kell ipar, csak maximum 10 wattos energiatakarékos körték meg pici LED-es monitorok meg kis teljesítményű netbook-ok, akkor valóban nem kell atom, más esetben viszont nincs jobb alternatíva momentán."
A probléma abban van, hogy nem egyértelmű az életszínvonal megítésése. Vannak helyek, pl. az Egyesült Államok, ahol európai szemmel hihetetlen lakossági pazarlás van, az energiafogyasztás kb. háromszorosa az európainak. Ha ott azt mondod, hogy csökkentsék ezt a mi szintünkre, akkor ott ez az emberek számára szörnyű csapásként jelenik meg.
Azt remélem te is érzed, hogy nem szerencsés összemosni a tömegközlekedést a légkondival... főleg, hogy a légkondicionálás nagyrészt kihagyható, ha már az építkezés céltudatos és megfelelő minőségű.
-
senior tag
Többek között itt is írják: [link]
A reaktor lelassítása viszont bonyolult eljárás, amit három lépésben lehet elérni. Először is betolnak néhány bórrúdat a grafitmagba. Másodszor, bizonyos mértékű finomabb szabályozás is lehetséges a reaktormagot körülvevő gázkeverékek összetételének a változtatása révén. A gázok egy része ugyanúgy elnyeli a neutronokat, mint a bór, a reakció tehát lelassítható, ha ezeknek a gázoknak a mennyisége nő a keverékben. Végül a víz. Ha fokozzák a reaktoron áthajtott vízmennyiséget a reaktort “lelassítják”, mivel a víz is elnyeli a neutronokat és minél több van belőle, annál kevesebb atom hasad szét.#108: Ne csapjunk át személyeskedésbe. Egy dolog az elmélet és megint más a valóság. Egyelőre még nem terveztem félre semmit, de egy komplett megvalósíthatósági tanulmány minden szempontját nem itt fogok kifejteni.
[ Szerkesztve ]
-
tisn
addikt
Fukushima is csak azt bizonyítja, hogy 40-50 éves erőműveket nem kell tovább üzemeltetni, egyszerűen újat kell építeni helyettük és ellenőrzött körülmények között leszerelni az elavult teknikát. Az egész buta zöld lobbi ennek árt a leginkább, mert nem kapcsolják le őket hanem kitolják az üzemidejüket, mivel ugye új erőművet vagy legalább 2-3 új blokkot nem lehet építeni mert fúj atom. Már régen a kivitelezésnél kéne tartanunk legalább két 4. generációs 1000Mwattos blokkal, ehhez képest még terv sincs, megállapodás a pártok között meg pláne nincs, pedig enélkül nem fog menni egy ekkora volmenű beruházás....
Ennyi tevedest par mondatban (ha gondolod kifejthetem hosszabban is, bar inkabb sok olvasast javasolnek az atomdelej beruhazas koltsegekrol, meg a pax2 teller/levai projektek, meg a maviros jovofejlesztos anyagokbol.)
A partok egyetertenek pax2 temajaban. (Tan zodlompiek nem.)
Es mondj mar legyszi egy kereskedelmi forgalomban letezo gen 4-es reaktortipustKizarolag gen3+-osok kozul fogunk valasztani (bar valaki feldobta a gen2-es cpr1000-est is).
[ Szerkesztve ]
-
Rive
veterán
Az amerikai úriember remélem nem Gundersen. Elég rég diszkvalifikálva lett, ~ akkor, amikor belehallucinálta a négyes üzemanyagpakolóját a pihimedencébe.
Működő dízellel is csak néhány nappal lehetett volna elodázni azt ami így is bekövetkezett...
Működő dizel esetén ~ úgy nézett volna ki az üzemmenet, hogy az RCIC és HPCI szinten tartja a vizszintet a toruszból, a túlnyomást pedig rendszeresen kieresztik a kéményen, azaz a levegőbe eresztett gőz az 'ultimate heatsink'.
Az egyes az IC-vel némileg gyakoribb töltést igényelt volna az elején, de az is megoldható probléma, tekintve hogy az IC eleve alacsony nyomású találmány. Már, ha van energia legalább ki-be kapcsolni, leolvasni a vizszintjét, effélék.
Arról nem beszélve, hogy utólag kiderült: az 1-es blokk az összes japó híreszteléssel ellentétben már a földrengéskor megsérült...
Nomost erről már elég sok hiresztelést hallottam, de bizonyitó erejű forrást még sehol. Ugyanakkor az események klf. modelljei szerinte az egyes meglehetős pontosan úgy viselkedett, mint ami nem sérült.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
varga.tamas
tag
Igen, jól mondja a tagtárs!
A reaktor helyes működéséhez egy elég kényes egyensúlyt kell fenntartani. Itt az volt a probléma, hogy amikor a szivattyúkat leválasztották az elektromos hálózatról (átállni backup vonalra a turbinák által termelt áramra), akkor a helytelenül megválasztott víz/gőz arány miatt a turbinák teljesítménye leesett, nem volt elegendő áram a szivattyúkat üzemeltetni. A reaktorban fokozódott a reakció, friss víz nem jutott be, a szabályzórudak beragadtak...stb. Tehát itt több, egyenként is kritikus hiba folytán történt a robbanás.
A cikkbe azt is beleirtam volna, hogy az erőmű tűzoltóságát értesítették a tűzről (robbanásról nem tudtak) és a szerencsétlenek abban a tudatban mentek oda, hogy a reaktor sértetlen. A következő - napban az összes tűzoltó meghalt a sugármérgezésben.
Sokáig a sugárzás mértékével sem voltak tisztában, mivel a reaktorcsarnokban elhelyezett sugármérőkhöz nem fértek hozzá, a kézi dózismérők méréshatára túl kicsi volt + a megfelelő méréshatárú "udvari" műszert hibásnak gondolták a túl nagy eredmény miatt. Ellenőrizni eszköz hiányában nem tudták.127.0.0.1 SWEET 127.0.0.1
-
vodkaboy22
addikt
Azért ez nem igaz 2000 fokos tűzre is van megfelelő tűzpajzs, és a graffit tűzben sem vagyok biztos, hogy 2000-fokos, no de ennek nem nézek utána.
Lényeg, abban viszont nagyon is egyetértek, hogy túl sok az a baromira hűlyeséget zagyváló anyag a neten amire sokan alapoznak.
Ez egy tévhit sokan azt hiszik csak azért mert fent van a neten, fent van a wikipedia-n valami az úgy is van...
NO COMMENT...
Wikipedia annyi lódító baromsággal van tele, hogy fogom a fejem amikor az egyetemi diákok egyes irományaiban visszaköszön a wiki-s szarság...
NET-et tanuljátok már meg megfelelően kezelni...
Adok egy tanácsot ami nem tudományos szakcikk vagy nem olyan ember állította össze akinek a neve előtt dr szerepel és ezt a címet nem bölcsész karon szerezte hanem mérnöki, doktori karon azt fentartásokkal kezeljétek!
Favorit "mérvadó újságíró által írt cikkecske" csernobillal kapcsolatban:
Csernobil csak azért nem robbant eddig fel mint egy nukleáris bomba, mert a szarkofág megvédte ettől....Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
vodkaboy22
addikt
Kerámia Már akkor is volt és akkor is lehetett volna használni, igaz nehéz de ez egy erőműnél csak komolyabb tervezést igényel, ami nem lehetne probléma.
Most már viszont vannak csodább kompozit kerámia anyagok kis súlyjal. No de mind1 ezen nem akarok vitatkozni.
Másik tűzbiztos anyag lehetett volna tűzbiztos anyagból a teteje, ha a fellépő nyomás különbséget nem bírná, ami bárhogy is nézzük komoly probléma volt. Ha a fellépő nyomás a reaktorból a több tonnás olom reaktor tetőt fel tudta emelni akkor a reaktor felett lehetett volna tűzbíró anyag is sajnos megsérült volna.
Igen sajnos az atomerőműveket kéne fejleszteni nem tiltani újjak építését és nem lett volna fukushima sem.Villamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
vodkaboy22
addikt
IGAZ!
Viszont annak is elkéne jutnia pár ember agyáig, hogy a tenyésztő reaktor nem a sátán ajándéka és nem csupán atombomba készítésre való... Olyan erőműveké a jővő ahol 4 termelő 1GW-os reaktorra jut egyből mellettük 1 tenyésztő reaktor is így a tórium egyetlen hátránya is ki lenne küszöbölve!
És igen ez a jövő ha elfogadják, ha nem.Ha nem akkor itt az ideje visszafejlődni a sötét középkorba mivel 2100-ra nem lesz lakható a bolygó...Kerámia megfelelő tervezéssel sokat kibír nem csak hőt lásd 1960-as évek hőpajzs űrtechnikából. Nem mondom, hogy a legolcsobb dolog de megvalósítható.
Mostmár vannak sokkal jobb dolgok is persze 2012-t írunkVillamos- és Gépészmérnök - Blog-omban audio felszerelések és saját készítésű elektroncsöves erősítők.
-
Rive
veterán
-
félisten
Nezzuk csak.
Van egy emberunk, aki reaktormernok, meg istentudja milyen iskolat ki nem jart meg, de mindent, ami az atomeromuvekkel kapcsolatos(ezt elmondta a videoban), ott dolgozik a mai napig is es sokszor jart a szarkofagban is.
Meg vagy Te. Fogalmam sincs van-e kepzettseget ezzel kapcsolatban. Azt mar irtad, hogy sosem jartal ott.
A kettotok velemenye meroben ellentetes egymassal.
Szerinted kinek a velemenye hihetobb es all kozelebb a valosaghoz?
[ Szerkesztve ]
-
Deller2010
tag
Nem azt mondtam, hogy Tvrtko az etalon az oknyomozó újságírásban, vagy hogy kevésbé lenne csak szenzáció hajhász. De más magyar újságíró kollégákkal ellentétben járt a helyszínen és a riportjaiban érdekes embereket szólaltatott meg.
Félelemre pedig biztosan volt ok*, s van még most** is! Azt ne hazudja nekem senki, hogy a robbanáskor és az azt követő hónapokban - amíg be nem fedték valamilyen szinten a reaktort - a fűtőanyagnak "csak" a 3% került a légtérbe és persze ennek jelentős része Ukrajnából és Fehéroroszországból nem jutott ki, amikor a franciák, a svédek, a finnek, a románok és persze a magyarországi műszerek is észlelték/mérték a megnövekedett háttérsugárzást.
Lehet, hogy nem egy nagy méretű felhő ért el minket, hanem több kisebb, de hogy ide is jutott belőle, nem is kevés, az egészen biztos.
Persze, ha nem olyan lett volna a politikai helyzet, ha nem olyan emberek ülnek bizonyos pozíciókban, akkor ma többet és biztosabbat tudnánk. De ukrajnában a mai napig ködösítenek a témában - 2011-ben az ukrán eü miniszter szerint országában kisebb a háttérsugárzás, a radioaktív sugárveszély/fertőzöttség, mint 1986 áprilisa előtt: **miközben a szarkofág falán több helyen komoly lyukak tátonganak és fogalmuk sincs (na, nem mintha érdekelné őket) arról, hogy pontosan mennyi sugárzó fűtőanyag és milyen állapotok uralkodnak a veszélyes állapotban lévő betonkoporsó alatt![ Szerkesztve ]
| regular IT guy |
-
korcsi
veterán
"mert a beléptetésnél ott is kilengett a műszer mutatója, amikor valaki munkába érkezett a bejárathoz." Pakson csak kifele menet van felületi szennyezettség mérés, és szerintem ez régen is így volt. Amúgy ha igaz a történet, és kifele menet jelzett be a kapu az is kérdéseket vethetett fel, de egy dokumentum filmben láttam hogy finneknél állítólag így derült fény a balesetre, de lehet városi legenda az egész.
Amúgy nukleáris szennyezés kapcsán még "majak" érdekes téma.
(#465) vodkaboy22 : ???
[ Szerkesztve ]
referencia 5700(XT) plexi ARGB-s blokk eladó!
-
Deller2010
tag
-
félisten
Ezt most csak hasrautesre talaltam:
Mindemellett a fűtőanyag-maradék mintegy 300 kilowattra becsült hőkiválasztását figyelembe véve e műszaki projekt megvalósításánál meg kell oldani az omladék tömegének a levegő keringtetésével történő hűtése természetes folyamata megőrzésének problémáját [...].
A legkevésbé tanulmányozott a reaktor déli-délkeleti irányú részlege, melynek határán 142 Celsius fok hőmérsékletet mértek, ami hőveszélyt jelent, mivel kiégőben van a beton.
Persze ez fuggetlen a videotol.
-
-
Rive
veterán
Inkább ne bányászd elő.
A fűtőelemekben az, ami a reaktorokba kell, lényegében nem ég ki az idő múlásával. A reaktorokban üzem közben átalakul, leginkább könyebb elemekké, majd amikor leállítják a reaktort, megintcsak stabil. A reaktorok ciklusidejének semmi olyan oksági köze nincs a remanens hőhöz, mint amit felvázoltál.
A remanens hő a reaktor üzeme közben keletkező bomlástermékek és más felaktiválódott vagy átalakult radioaktív elemek spontán bomlásának következménye, nincs köze moderátor jelenlétéhez, moderátorral vagy nélküle is ugyanolyan, közelítőleg exponenciális tempóban csökken. (A recriticality nem ide tartozik.)
A remanens hő önmagában (fajlagos) teljesítményt jelent. Ahhoz, hogy teljesítmény jellegű mérőszámból a hőmérsékletre lehessen következtetni, szükség van a cucc fizikai elhelyezkedésének, hőszállítási viszonyainak ismeretére.
Pl. nagy mennyiségű, rossz hővezető cucc, ami csak relative kis felületen tud csak hőt leadni, alacsony felületi hőmérséklete ellenére is nagyon fel tud melegedni középen, alacsony fajlagos hőteljesítmény mellett is.
Ez a helyzet a Csernobili masszával is. Az elhíresült elefántláb (aktuális körülmények függvényében) felületén ~ 25-35 fokos jelenleg. Tekintve, hogy relative kis tömegű, viszonylag nagy felületű, rossz hővezető kupacról van szó, ez úgy 50-60 fokot jelenthet belül.
Csernobilban az ominózus elefántlábnál jóval nagyobb egybefüggő kupacok is vannak. 100+ fokos belső hőmérséklet még inkább alsó becslés.
Megbocsáss, de komoly fizikai alapok hiányoznak nálad ahhoz, hogy erről egyáltalán vitázni lehessen.
/// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!