Új hozzászólás Aktív témák

• #7 Abu85 HÁZIGAZDA #06658560 #5

  Új Válasz 2012-08-29 18:06:54 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Abu85

  HÁZIGAZDA

  válasz #06658560 #5 üzenetére

  Még mindig nem világos, hogy miért integrál mindenki. A fizika törvényei felülírhatatlanok. Lehet velük vívni, de úgyis a fizika nyer. Amennyire ismert Moore törvénye annyira ismeretlen a Dennard Scaling. Moore törvénye jó, mert gyártástechnológiánként több tranyót tudsz egységnyi helyre bepakolni. A Dennard Scaling biztosítja azt, hogy a tranyók bekapcsolásához szükséges energia csökken, így jellemző volt régebben, hogy egy ugyanakkora lapka 180 és 130 nm-en is ugyanannyi fogyasztott, holott a nyilván utóbbiban több tranyó volt. Ebben az időben szépen emelgettük is az órajelet, jöttek a gyorsabb cuccok, de a gyártástechnológia csökkenése folyamán valami történt. A Dennard Scaling, ami a teljesítmény növelését biztosította egyszerűen egyre kevésbé volt érzékelhető. A tranyók bekapcsolásához szükséges energia nem csökkent olyan mértékben, mint azt a szabály kimondta, de eközben Moore törvénye működött. Ez a híres Prescott Pentium 4-en látszott. Iszonyatos fogyasztása volt, és ez abból eredt, hogy az Intel a Dennard Scalingra alapozta a fejlesztést, ami a gyakorlatban már nem működött úgy, mint régebben. Közben kijött a Cell radikálisan új felépítéssel, ami lesokkolta a világot. Következmény a homogén többmagos éra. Mivel Moore törvénye működik, így a tranyókat lehet szépen pakolgatni, az egyetlen kikötés az volt, hogy mostantól ezeknek nem szabad egyszerre bekapcsolva lenniük. Elkezdtük növelni a magok számát, és gyorsulgattunk tovább. De megint történt valami. A Dennard Scaling minden gyártástechnológiai váltással egyre kevésbé volt a tetten érhető gyakorlatban. Ezért ragadtunk 4 magnál le. Most már a magok számát is úgy lehet emelni, ha a fogyasztás nő, vagy ha ez nem opció, akkor Pollack szabályát kell bevetni, vagyis egyszerűbb magokat kell tervezni. Ezzel az egy szálon leadott teljesítmény csökken, de a throughput teljesítmény nő. A gyártók azonban rájöttek, hogy ez nem a legjobb út, mert az egy szálú teljesítmény kivégzése nem lenne célszerű, és a processzorokat sem éppen a throughput teljesítményre optimalizálják, hiszen késleltetésre érzékeny magokról van szó. Megint előkerült a Cell, mint referencia. Az baromira jól működött a fogyasztás és a throughput teljesítmény tekintetében. Pedig a Sony egyedül annyit csinált, hogy egy késleltetésre, és több throughput terhelésre optimalizált magot rakott a rendszerbe. Itt merült fel a heterogén többmagos lapkák ötlete. Anélkül is skálázható a lapka, hogy ki kellene végezni az egy szálú tempót. Egyszerűen kell a chipbe pár késleltetésre optimalizált mag, ami az egy szálon futó és a task parallel feladatokat végzi, a data parallel feldolgozásban pedig a GPU-k a királyok, hát integrálni kell őket. Itt tartunk most. A Dennard Scaling megfeneklett, de a heterogén érával nyerünk úgy 8 évet, és hátha akkora lesz valami új technológia a CMOS helyére. Ellenben a heterogén éra szintén gyerekcipő. Megoldották a gyártók a fizikai integrációt, de rendszerszintű kellene. Megoldás meg kell osztani a CPU és a GPU között a rendszermemóriát és a címtérnek közösnek kell lennie. Ilyenkor a GPU tényleg egy igazi co-processzorra lehet a CPU-nak. A programozásra kell egy virtuális ISA és egy erre épülő infrastruktúra. Ilyen vISA az NV PTX, és az AMD, ARM, ImgTec, TI, MediaTek által támogatott HSAIL. Utóbbi gyártófüggetlen. Valszeg ennél nyíltabb megoldás nem lesz erre, így a HSA megfelel a célnak. Johan Andersson fel is szólította a cégeket a SIGGRAPH-on, hogy támogassák a HSA-t, mert egy vISA-ra fog programot írni (gyaníthatóan más is), és nem arra, amelyik zárt. Kell még egy olyan fejlesztés a GPU-nak, hogy képes legyen a CPU-tól függetlenül feladatott indítani, így teljes rendszerek függetleníthetők a CPU-tól és csak a GPU-t igénybe véve futtathatók. Ezekre pedig a hardver oldalán szükséges a gyorsabb memória, amire a die stacking a legjobb megoldás.
  Szóval ez egy logikus evolúció minden cég részéről. Egyszerűen reakció a problémákra. A piac változik, az igények változnak és ezzel változnak a termékek.

  Senki sem dől be a hivatalos szóvivőnek, de mindenki hisz egy meg nem nevezett forrásnak.

Új hozzászólás Aktív témák