- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Milyen egeret válasszak?
- Plazma TV topic
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- HTPC (házimozi PC) topik
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Azonnali processzoros kérdések órája
Hirdetés
-
Gray Zone Warfare - Napokon belül kiderül, hogy mikor indul a korai hozzáférés
gp A jelentések szerint a zárt tesztek sikeresek voltak, hamarosan még többen belevethetik magukat a programba.
-
Érkezőben a Poco M6 4G
ma 5G-s és 4G-s Pro modell már van, hamarosan lesz Poco M6 4G-s alapváltozat is.
-
AMD Radeon undervolt/overclock
lo Minden egy hideg, téli estén kezdődött, mikor rájöttem, hogy már kicsit kevés az RTX2060...
Új hozzászólás Aktív témák
-
jeriko2
tag
"Az egy dolog, hogy meglevo technologiat le tudjak koppintani, viszont azt tovabbfejleszteni mar nem. Ez a bajuk a chipgyartassal is."
Megjegyezném, hogy létezik egy olyan cég, aminek neve TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company), - ami ugyan nem Kínában van, hanem azon a Taiwanon, amit Kína saját tartományának tart, és a világon viszonylag kevés ország van, aki elismeri önálló államként - nos egyike annak a két cégnek a világon (Samsung a másik) aki jelenleg képes 7nm-es gyártásra. Itt gyártják az Apple processzorait, az AMD-ét, és még sorolhatnám - mivel a legnagyobb bérgyártó a világon.
-
Ukrajna nem volt NATO tag.
Demokráciákban meg kell magyarázni a választópolgár anyukának, hogy a fia miért tepsiben jött haza egy Ausztráliában lévő országból. (Én tudom, hogy Ukrajna hol van, de az anyuka baromira nem fogja tudni és érteni az összefüggést.)
Ukrajnában mi értékes van? Nagyjából csak a minket ellátó gáz és olajvezeték ugrik be. Az az olaj ami miatt nem USA-ból veszünk olajat. Németek még kapnak olajat az oroszoktól, de tippre Fehéroroszokon keresztül, szóval tőlünk nyugatabbra mindenkit hidegen hagy mi van a barátság ii kőolajvezetékkel.Tajvanon ezzel szemben szép számmal vannak USA-ba is termelő cégek, szoros együttműködés, gazdagabb ország, jobban tudja indokolni az aktuális vezetőknek miért kell védeni.
Három konfliktusban már kiállt mellette az USA
Gondolom stratégiailag az se hátrány, hogy délről sokkal közelebb van Kínához egy Tajvani előőrs mint Fülöp szigeteken. -
Kínának egyenlőre csak határ menti vitái voltak, nem ment el a világ másik részébe háborúzni. (Igen Tajvan ott van egy köpésre)
Egyszerűen tényleg az a kérdés, hogy mit nyerne egy háborúval? Még ha győzne is, a háború elintézné a Tajvani gazdaságot, (ha mást nem gondolom a tajvaniak semmisítenék meg) termelést, azon kívül meg mi értékes van ott? Emberélet? Föld? Mindkettőből sok van Kínának. Ami értékes az a gazdaság.
Gazdaságot viszont háború nélkül is meg lehet szerezni, elég csak a vállalatok fölött megszerezni a szükséges többségi tulajdont. No kockázat, világ engedi, a célt el lehet vele érni, egy pillanatra se kockáztatod, hogy közben megsemmisül az amiért harcolsz, akkor miért háborúzni?
Nagyon elméletileg 100 dollárból uralhatod a világ legnagyobb vállalatát is:
Alapítasz egy 100$ céget, amibe te befektetsz 51$-t s első döntésed az lesz, hogy egy 200$ cégben kell 100$ részvényt venni. Te még a 1000$-ból 1$-ért veszel még részvényt, így a 200$ cégben meg lesz a többségi tulajdonod.
Ugyanezt eljátszod a 400$ céggel, 800$, 1600... mindegyiknél eljátszod, hogy a alatta lévő cégben te hozod a döntést, hogy mit kell csinálni a felette lévő cégben.
Ahhoz, hogy a 6,5millió dolláros céget irányíts kell 67$, a 600 milliárdos Aplle-höz picit több 84$. (100*2^33=858E9) Ok az elmélet nagyon szép, a gyakorlati megvalósítás problémás, de jól látszik, hogy cégeket egymásra fűzve milyen könnyen lehet uralni hatalmas vállalatokat. Egy pisztolyt nem kapsz ennyiért, akkor minek is háborúzni? -
dabadab
titán
"Azert usa mar alulmaradt jopar elhuzodo haboruban, lasd korea, afganisztan, irak"
Ezek közül egyedül az ötvenes évek elejei koreai háború az, ahol ténylegesen problémái voltak az amerikai hadseregnek a háború megvívásával. Vietnámban, Afganisztánban, Irakban a klasszikus háborúzás elég jól ment nekik, szóba se került, hogy valamiképpen katonailag alulmaradhatnának, ami nem ment, az az, hogy rendes, működő államhatalamat építsenek ki - de ez meg alapvetően nem katonai kérdés.
DRM is theft
-
Szerintem itt senki se vitatja, hogy Kína egyértelműen globális hatalomra tör. Azt se, hogy ez ellen valamit tenni kell, ne mindent ott gyártani, mert ha minden ott készül, akkor egyszer csak azt a kérdést kell feltenni, hogy mit lehet eladni Kínának, ami kell neki, mert még nem gyárt, s lehet érte traktort kapni, hogy legalább búzát lehessen termelni, nemhogy iphoneja legyen a kölyöknek. Ez egy hülye ördögi kör. Először csak nyersanyagot szereztünk tőlük, s adtunk érte nehézipari terméket, aztán a nehézipar is átkerült hozzájuk, mert olcsóbb, aztán a könnyűipar, textil, elektronika, hipp-hopp az lesz, hogy a fejlesztés is ott lesz, s ha téridőgépet nem tudunk építeni nekik amire szükségük van, akkor semmit se tudunk nekik eladni. Egyszer eljön az az idő, hogy nincs hova fejlődni, nincs értékesebb eszköz (téridőgép) amit fel lehetne ajánlani nekik, s akkor kopp lesz.
Belátták, hogy háborúnál vannak olcsóbb s biztonságosabb módszerek. USA is belátta, ők is szeretik, ha diktátor ül egy értékes külföldi ponton. Amit az USA sem szeret, ha azt a diktátort nem tudja megvenni.
Egyiknél a gazdasági hatalom a nyerő, másiknál a célzott katonai.Úgy fogalmaznék, hogy Kínát az tántorítja el Tajvantól, hogy tudja, hogy az ottani tajvani és amerikai haderő miatt katonailag csak egy értéktelenebb és drágább Tajvant tudna megszerezni, mint amit gazdaságilag megtud. Ő is belefuthat egy olyan pofonba, mint amibe az USA fut bele Vietnám óta. Tajvaniak is átmehetnek földalatti ellenállásos harcba, ami ellen csak a népirtás a megoldás. Kína mondjuk meg tudná tenni, politikai berendezkedése megengedi, hogy mindenkit elhurcoljon 10 év gulág munkára, de megint ott tartunk, hogyha a értékes munkaerő Nyugat-Kínában rizs termeszt, ahelyett, hogy Tajvanon mikrochipet gyártana, nem éri meg. A gulágosítás alatt, meg természetesen menne a hidak, gyárak felrobbantása az ellenállás részéről.
#104) dabadab:
Azt belátom, hogy 34 elemű láncot felépíteni lehetetlenség, de azt simán elhiszem, hogy 4-5 elemből álló lánccal el lehet érni. Ok lehet, hogy százmilliók kellenek ahhoz, hogy megvalósítsd, de megoldható. Milyen jók is a hedge fundok, nyugdíjalapok. Szerinted mennyi kell, hogy ezeken keresztül irányíts egy nagyvállalatot? A lényeg, hogy ahhoz, hogy az Applet te irányítsd nem 51% részvény kell tulajdonolnod, hanem ennyire kell tudnod hatni, ami nagyon nagy különbség! -
is-is. Másolással és saját kútfőből. Amíg lehet és van értelme, addig másolnak, amikor felzárkóztak és szabadalmakkal védett külső piacra dolgoznak, ott már saját kútfőből is.
Mindenük megvan hozzá:
-(1)óriási belső piac, amely finanszírozni tud egy ilyen nagyszabású és hosszan tartó fejlesztést.
-(2)erős állami szabályozás, ami garantálni tudja a piacot a fejlesztés számára addig amíg az még a belső piacon sem lenne elég versenyképes és emiatt piacilag alulmaradna az amerikai konkurenssel szemben.
-(3)rengeteg elkölteni való pénz
-(4)tanítható mérnökökstb.
Én nem azt mondom, hogy 2-3 év alatt, még azt sem hogy 5 év alatt, de szerintem 10 éven belül egy intel-amd-apple-arm-mel versenyképes tervező-gyártócégük legyen, az szerintem bőven reális, sőt valószínű.
Kínai x86, elsőre nem is rossz:
https://www.tomshardware.com/news/china-zhaoxin-kx-6000-core-i5-7400,39694.html[ Szerkesztve ]
-
opr
veterán
Magyarorszagon, a kommunizmus alatt vegig voltak kisebb-nagyobb ellenallo csoportok. Tehat a logikad alapjan akkor az oroszok se gyoztek le Magyarorszagot, mert igaz nem regularis formaban, de maradtak ellenallok?
Huh, jo tudni, en hulye meg mar azt hittem, hogy a mai napig annak isszuk a levet, amit itt muveltek az oroszok, meg a sok szervilis csokos magyar."Programozó vagyok. Ez azt jelenti, hogy amit leírok, megtörténik." :D “The only valid measurement of code quality is What-The-F**ks/Minute.” - Robert Martin
-
dabadab
titán
"Pl. afganisztanban a hegyek kozott levo fegyveres csoportokat valahogy sosem sikerult kiuzni."
De nem azért nem sikerült kiűzni, mert mondjuk simán visszaverték voln az amerikaiak támadását (mert nem, ha bármikor harc tört ki, akkor ott egyértelmű volt az amerikai fölény), hanem azért, mert alapvetően nem katonia probléma volt ez: ha az amerikaiak még erősebb expedíciós erőt raktak volna oda, azzal se tudták volna megoldani a problémát.
Éppen emiatt teljesen irreveláns katonai kérdésekben ezt elővenni: egy esetleges Tajvan elleni inváziónál nem lenne az probléma, hogy nem tudják megkülönböztetni a Kínai Néphadsereg hadihajóit a békésen sétáló civilektől.
DRM is theft
Új hozzászólás Aktív témák
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Autós topik
- Politika
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Késik a következő S24 Ultra kamerafrissítés?
- Google Pixel 8 Pro - mestersége(s) az intelligencia
- Redmi Note 12 Pro - nem tolták túl
- Battlefield 2042
- Windows 11
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- 1.250.000 FT helyett 940.000 FT !! MacBook Pro 16" M3 Pro 12CPU / 18GPU / 18GB / 512 SSD
- RTX 2080TI ROG STRIX GAMER PC
- AKCIÓ !! M3 Chip - MacBook Pro 14" 8C CPU / 10C GPU / 8 GB/ 1 TB / Bontatlan / Magyar
- Tidradio td-h3 akkumulátor
- HP ZBook Studio x360:i7 9850H,32GB,512GB,P2000,15.6" UHD 3840x2160 TOUCH 600nit 100%AdobeRGB,HP gari