- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Alapértelmezett konfiguráción sok Core CPU-nak lehet stabilitási gondja
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 / 3 5***(X) "Zen 3" (AM4)
- Steam Deck
- Azonnali informatikai kérdések órája
- Milyen monitort vegyek?
- Autóhifi
- AMD GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- Google Chromecast topic
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
Hirdetés
-
Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
ph A vállalat ezért irgalmatlan pénzt fizetne a FIFA-nak, és ezzel rajzolná át az online streaming platformok háborújában a frontvonalakat.
-
Hamarosan indul a SERUM korai hozzáférése PC-n
gp A belső nézetes túlélőjáték premierje május végétől lesz elérhető.
-
Sokat fogyaszt az AI, egyre több az adatközpont, kell az atomenergia
it Az AI-t kiszolgáló adatközpontok olyan nagy energiaigénnyel bírnak, hogy egyre több atomenergiára van szükség.
Új hozzászólás Aktív témák
-
llax
senior tag
Csak nagyjából futottam át a topikon, de néhány érdekes dolgon megakadtam.
Valakik szerint azért jobb a vinyl, mert valamikor azt szokták meg.
Valakik a recsegés, sercegés "báját" vagy éppen átkát hozzák fel mellette/ellene.
Valaki a mélyhangok átvitelét is felvetette...Aki egykori Tesla, Unitra, vagy később megjelenő minihifik lejátszójának és azon pörgő Hungaroton és tsai lemez hangját szokta meg, az jobb ha elfelejti minden "bakeites" emlékét. Aki a múltban lemezt hallott/hallgatott, az jó eséllyel valami olcsó kristály hangszedős készüléken (lehetett azon nagy márkanév is), olcsó tucatlemez hangját hallotta, komolyabb készülékei és lemezei akkor is csak a megszállottabb és pénzesebb hifistáknak voltak.
Jó lejátszó és jó lemez esetén a sercegés nagyrészt felejtős, a magas tartományt nem tűzörej helyettesíti, normális korrektor képes a normális átvitelt visszaállítani így a mélyhangok is meglesznek. A tucatáruként elterjedt lejátszók és lemezek ill. a valódi hifi lejátszók és profi lemezgyárból származó lemezek között kb. olyan a minőségi különbség, mint a 64kbps MP3 és a FLAC között... A CD-vel szerintem a "középkategóriás" lejátszók is simán versenyezhetnek, persze nem műszerekkel mérhető paraméterekben, hanem szubjektív "minőségérzetben". A CD-nél jobb minőségű digitális források esete más téma, azonos masterelést feltételezve már nem csak a műszerek kijelzőin nyomják le az analóg technikát.Nem vagyok a vinyl technika híve, ezeket a fentebbi "emlékek" miatt írtam le, azokból senki ne vonjon le következtetéseket.
-
llax
senior tag
Pedig a SACD sem mai csirke...
Az csekély elterjedtség szerintem a gyártók ill. azok árképzésének a hibája... Mindenáron a prémium kategóriában próbálták tartani, de így kevés emberhez jutott el ilyen lejátszó*, aminek egyenes következménye, hogy a lemezekre sem volt nagy kereslet. Csak kicsit is nyitottak volna a középkategória irányába, tehát az átlag hifistának elfogadható árakkal, a lemezekre is sokkal nagyobb kereslet lett volna.
*Lejátszó alatt a hifi céleszközöket értem, nem egyéb készüléket, ami képes kezelni.
-
llax
senior tag
válasz
DarkByte
#480
üzenetére
44.1kHz 16bit-nél többre semmi szükség nincs ha a célod a zenehallgatás.
Inkább csak határeset. Az alsó határokra itt átvitelben nincs limit de érzékelésben sem (már ha nem tized Hz-ekről beszélünk). Felső határ: addig, amíg meg tudsz különböztetni egy 10kHz körüli szinusz és négyszög jelet, addig átvitelnél kevés a 20kHz felső határ. Az egy dolog, hogy önállóan nem hallod a 20kHz feletti alapharmonikusú hangokat, de mégis érzékeled a 20kHz felé kerülő felharmonikusokat, legalábbis ha bármilyen minimális különbséget érzékelsz egy 11kHz-es szinusz és négyszög jel között, akkor az azt jelenti, hogy minimum egy 22kHz-es harmonikust érzékelned kell. Tehát egyáltalán nem felesleges átvinni. Ebben egyénenként még nagyobb a szórás, mint a szinusszal mért "határfrekvenciában". Minimumként sokkal elfogadhatóbb lenne a 48kHz-es mintavételezés, ami a gyakorlatban is átvinne 22-23kHz-et (24 csak elvi határ).
Ott a 16 bit: amíg ennél eggyel kevesebbet képes vagy észrevenni a gyakorlatban, zenehallgatás közben, addig az is inkább csak az abszolút minimum, nem az optimálisnak tekinthető. Egy dolog, hogy szép elméleti számok jönnek ki dinamikatartományra: ez mindenhol, minden részletében ideális eszközök használatát feltételezné, a mikrofontól a hangszórókig. Kvantálási zajra is vannak szépen kiszámítható és modellezhető elméleti adatok, amit a gyakorlatban a professzionális eszközök is alig tudnak "észlelhetetlenné" tenni 44.1/16 -on. Határeset határeset hátán, ép hallású embereknél nem fedi tökéletesen a hang teljes érzékelésének minden képességét.Ugyanolyan fizikai képtelenség mintha videó rögzítésnél azt mondanád hogy kell az infravörös fény és a röntgen sugarak rögzítése is mert hogy úgy jobb a képe, pedig már a távirányító fényét sem látok a legnagyobb sötétségben sem, pedig az csak épp egy hangya nemi szervvel van a látható tartomány teteje felett.
Az infrát képes vagy érzékelni, csak nem egy távkapcs LED-jének szintjén (bár nagyon közelről még azt is), ráadásul ahogyan távolodsz a látható tartománytól egyre jobban észleled és egyre inkább a bőrödön, mint a szemeddel. De a szokásosnál sokkal erősebb közeli UV jelenlétét is érzékeled, ugyanis hatással van a környezetedben lévő tárgyak látható színére. Ha a videó átvinné, és a megjelenítő leadná legalább a közeli UV és IR tartományokat, ugyan közvetlenül a látványon sokat nem dobna, de javítaná a "természetesség" érzését.
-
llax
senior tag
Sok mindent nem ad vissza, főleg nem alakhelyesen. De ha a 11kHz-es négyszögjel végtelen számú felharmonikusaiból az elsőt (egyben az a legnagyobb amplitúdójú az alaphang után) visszaadja, akkor mindenképp különbözni fog a szinusztól. De ha nem adja vissza az elsőt sem (a 22kHz-et), akkor a négyszög helyett csak egy szinuszt kapsz, tehát nem lesz különbség. Itt már nem a különféle jelalakok apró részleteinek a különbségén van a hangsúly, ebben a frekvencia tartományban (10kHz felett, de igazából lentebb is) az ember nem képes ilyen szinten érzékelni ezeket, de azt, hogy valamennyire különbözik két jelentősen eltérő hang, azt igen.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
A négyszögjel pontossága sokat nem számít. Ha egy 1kHz-es négyszöget átengedsz egy 20kHz-es aluláteresztő szűrőn, már láthatóan torzul a jelalak. Ha ugyanezt egy 10kHz feletti jellel teszed, már csak egy szinuszod marad., de a hallásod is közel így viselkedik, ezért ez nem nagy gond. Annyiban különbözik a hallás, hogy ott nincs hard limit (mint ADC-nél a Shannon-tétel miatt), a felharmonikusok valamilyen szintű észlelésére képes az ember akár 20kHz felett is (ezért képes különbséget észlelni még kicsivel 10kHz felett is két jelentősen különböző jelalak között).
Ráadásul egy olyan frekvencián (ez legyen valami felharmonikusa), amelynek a mintavételi frekvencia nem sokszorosa (2x -es ide kevés) AD-DA konverzió és kapcsolódó szűrések után csak egy, a mintavételezési frekvenciához fázisban kötött szinuszt kapsz, tehát időben is eltolódik az alapharmonikushoz képest, 44.1kHz-es mintavételezésnél mindez még bőven a hallható tartományon belül történik. Ami lehet pl. egy hangszer hangjának egyik felharmonikusa. Onnantól az a hangszer a konverziók után már nem ugyanaz a hangszer...
(#487) bambano :
...és a felharmonikusokat is időben és fázisban helyesen az alaphanghoz képest... Legfeljebb amplitúdóban lesz kevésbé pontos, de az szerintem kisebb hiba.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Ez valahol ellentmond a 492. hozzászólásodnak. Ha nem hallanád a a négyszög felharmonikusait, akkor a négyszög helyett is szinuszt hallanál. Márpedig ha a 11kHz-es szinuszt és négyszöget meg tudod különböztetni, akkor valamilyen módon legalább a 22kHz-es felharmonikus jelenlétét észleled.
"Mivel a szinusz meg a négyszög nem ugyanaz természetes"
Alapharmonikus tekintetében pontosan ugyanaz jel. Ha egy négyszöget átküldesz egy, az frekvenciájának kétszeresénél alacsonyabban vágó aluláteresztő szűrőn, akkor egy szinuszod marad. Tehát ha az emberi hallás is rendelkezne valamilyen 20kHz körüli-alatti hard limittel, akkor 10kHz felett kizárólag az amplitúdót lenne képes megkülönböztetni. Ugyanakkor egy teljesen ép hallású ember akár 12-13kHz körül is képes különbséget tenni két jelentősen eltérő jelalak között, ennek viszont azt kellene bizonyítania, hogy a hallás nem ér véget 20kHz-nél, az előbbi frekvenciák 24-26kHz-es felharmonikusainak jelenlétének érzékelését feltételezi.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Nem hallod meg. A max. átviteli frekvencia fele felett már csak amplitúdóban hallhatsz különbséget. Ha a két jel oszcilloszkóp ernyőjén alakjában (lényegében) nem különbözik, hiszen az alakot meghatározó felharmonikusokat a szűrésnél már elveszítetted, akkor a hangsugárzón sem fognak különbözni, így a füledig el sem juthat a különbség.
-
llax
senior tag
Amibe (és miatt) én konkrétan beszálltam, azt az "elég a 16bit/44,1kHz" megközelítéssel lehetne jellemezni. Amit amúgy igaznak is tartok, amennyiben egyidejűleg egyetlen szinuszjelet kellene átvinni a hallható tartományban. Arra képes, ha nincsenek egyéb feltételek.
De ha megszólal egy rézfúvós vagy egy cintányér (v. de még jó néhány másik hangszer), annak a hangja 16bit/44,1kHz-en átengedve már nem lesz élethű. -
llax
senior tag
Egy hangszer felismerhetősége és hangjának élethű visszaadása között van némi különbség. Fel lehet ismerni a hangszereket egy szovjet Sokol rádión is, pedig ott 3-4kHz felett már semmi nem jön át (már csak a KH adás miatt sem). Az egyszerű oka, hogy egy hangszer hangjának a jelalak mellett még van néhány jellemzője, illetve a pár száz Hz - 1-2kHz közötti alaphangon megszólaló hangszereknél még a felharmonikusokból is kapsz valamennyit (de közel sem mindent, amit élőben hallanál)...
Más a helyzet, ha egy drágán megvásárolt audio lánc hangsugárzóiból szeretnéd úgy hallani egy hangszer hangját, mint ha az melletted szólna - élőben. Egy jobb audio rendszer analóg részei ezt képesek átvinni, még a hangsugárzók is elfogadhatóan megközelíteni, egy ilyen láncban a 16bit/44,1kHz lesz a legszűkebb keresztmetszet.
-
llax
senior tag
A különbség tesztelésénél a forrás ne digitális rendszer legyen, vagy ha mégis, akkor mintavételi frekinél legyen meg a nagyságrendnyi különbség (legjobb egy egyszerű, analóg hanggenerátor, annak közvetlenül kimenetén egy fejhallgató vagy dómsugárzó).
Amúgy én nem tartom fontosnak a négyszög átvitelét ebben a magasságban. Amit fontosnak tartok: amíg az ember képes különbséget észleni, addig a digitális jelben is legyen az meg, hallhatóan. Ez közel sem feltételez alakhelyes átvitelt. Ebből a szempontból a 48kHz-es mintavétel lenne a határeset környékén.
(Csak zárójelben: A még hallható felharmonikusok fázishelyes átviteléhez legalább egy nagyságrendnyi különbség kellene mintavételben, ahhoz a frekvenciához képest, aminek még észlelsz legalább egy felharmonikusát, ennek némi engedményekkel (azaz 110-130 helyett) a 96kHz tenne eleget. De ez "akusztikai élményben" már nem hozna annyit a konyhára a 48kHz-hez képest, mint amit 48kHz hozna a 44,1-hez képest. A 192kHz amolyan "bombabiztos" eset, minden tekintetben jelentősen meghaladja a hallás képességeit, az átlagnál sokkal jobb fülűeknél is.)
-
llax
senior tag
A szkóp ábrán annyi látszik, hogy egy 1kHz körüli jelről a felharmonikusok egy adott frekvenciától hiányoznak. Ha csak a 20kHz felettiek hiányoznak, akkor nincs semmi gond, ugyanazt hallod a hangsugárzóból/fejhallgatóból, mint ha azokat direktben egy "szabályos" négyszögjellel hajtanád meg.
"Nem szép", de nem is problémás.
-
llax
senior tag
Ennél nagyobb az ingadozás. Ha a fogyasztás alacsonyabb a tervezettnél*, akkor magasabb a freki, ha magasabb a fogyasztás akkor csökken a freki. Csak az elmúlt 24 órában a minimuma 49,94Hz, a maximuma 50,08Hz volt, akár néhány perc alatt is képes 0,1Hz változásra. +-0,1Hz az szinte mindennapos, de +-0,2Hz sem mondható rendkívülinek. Itt nyomon követheted, a teljes európai hálózaton egységesen így ingadozik. Ilyen hálózaton a szinkronmotoros lemezjátszó már minimális minőségi igények esetén is felejtős.
* Tervezett az, amire az erőműveket előre beállítják, gyakorlatilag statisztikai adatok alapján. A tényleges fogyasztást pontosan lekövetni nem tudják.
[ Szerkesztve ]
-
llax
senior tag
Egy dolog, hogy mi fér bele, egy másik dolog, hogy mit lehet technikailag megvalósítani. Kvarcvezérlés már 30-35 éve sem volt drága, ha nem kellett rá a "HiFi" felirat. A mai (akár az elmúlt 20-25 év) lehetőségek mellett egyenesen bűn kihagyni. Amatőr körülmények között, igényes kivitelben több ezres tétel, a komplett meghajtás akár 10k++HUF, de nagyüzemi körülmények között gyártva olcsó dologról van szó...
-
llax
senior tag
Az a gond hogy itt nem napi max eltérésről van szó, hanem akár egy zeneszámon belül is simán elmászhat annyit... Napon beül 0,2Hz felett is lehet az eltérés, néhány századot percek alatt is változhat. Itt nem arról irkálok, hogy hallod-e az eltérést, hanem arról, hogy az ingadozás esélyét is távol tarthatná a gyártó, egy komplett (igényesebb) lejátszó árához képest jelentéktelen összegből...
-
llax
senior tag
Az előző hsz.-em fogadd válaszomként az első 2 bekezdésedre.
Utolsóra:
Indirekt hajtás fordulatszám visszacsatolással... Mikrovezérlővel megvalósítva a beavatkozás sebessége is kézben tartható, azaz nincs durva "rángatás". Persze vannak akik ezt már szentségtörésnek tartják, akkor is, ha a jelúthoz semmi köze nincs... -
llax
senior tag
válasz
#40553216
#575
üzenetére
Minél nehezebb mechanikai elemekből, de főleg nehéz tányérból épül fel egy lejátszó, annál kevésbé viselkedik "hangszer" módjára. Nem feltétlenül kellenek extrém nehéz alkatrészek, olyat kevés gyártó (de annál több amatőr) épít. Egy 1,5-2 kilós tányérral szerelt lejátszó is tud jól szólni.
A legfontosabb, hogy a még hallható, illetve lemezen előforduló hangfrekvenciás tartományokban ne legyenek lengései-rezgései a mechanikának (a kart is beleértve!). Az infrahangok (de főleg 10Hz alatt) tartományát akár le is lehetne vágni (a lemezen nem lesz olyan - értelmes mennyiségben semmiképp)... A nagyon sok kilós tányéroknál erre sem lenne szükség (elvileg --- ehhez ugyanis a karnak is 1-2 kilósnak kellene lennie, illetve a lemeznek is tökéletesen síknak). Előnye még a nehéz mechanikának, hogy az kevésbé szed össze a környezetből zajokat, főleg a szub tartományban (lépészaj, szomszéd szoba ajtajának záródása stb..., de ami fontosabb: hangsugárzók). Ilyen mély hangokat sok lemez nem, vagy alig tartalmaz, de a rendszer szépen felerősíti... Egy full műanyag Tesla/Unitra kristály PU-s, maga idejében is legolcsóbb lejátszó egy normálisabb rendszerre kötve már viszonylag kis hangerőnél is gerjed a mély/szub tartományban...
-
llax
senior tag
válasz
#40553216
#577
üzenetére
A környezettől átvehető rezgésektől való elválasztás másik fajtája a lágy felfüggesztés. Szintén amiatt, hogy bármilyen (akár a hangkeltő lánc működése, azaz a zenehallgatás során keletkező) rezgésektől igyekezzenek elválasztani a lemezt és a hangszedőt.
Vagy rosszul gondolom?A lágy felfüggesztés és a nagy tömegek főleg ezt szolgálják. Ugyanakkor a kettőt elfogadható fizikai méretek mellett nem lehet a végtelenségig kombinálni. Egy több kilós tányér mellett már nem lehet akármilyen lágy az a felfüggesztés. Itt a hangszerekkel ellentétben a cél a mechanika (és a lemez "egésze" is!) lehető legteljesebb kizárása a hangkeltésből, ezt minden lehetséges eszközzel próbálják a barázda - tű - PU hármas területére koncentrálni...
Új hozzászólás Aktív témák
ph Az eladott vinyl korongok száma 32 százalékkal nőtt egy év alatt.
- Vicces képek
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kodi és kiegészítői magyar nyelvű online tartalmakhoz (Linux, Windows)
- Vodafone otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Fűnyíró topik
- Témázgatunk, témázgatunk!? ... avagy mutasd az Android homescreened!
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Hálózati / IP kamera
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest