- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Két Zen 5-ös dizájnjának mintáit is szállítja már az AMD
- A Colorful "fagyosan kompakt" alkatrészekkel megy elébe a nyárnak
- A Keychron ismét egy űr betöltését vállalta magára az egerek szegmensében
- Az átlagnál vaskosabb ventilátorok kandikáltak ki a Corsair vitorlája mögül
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Kihívás a középkategóriában: teszten a Radeon RX 7600 XT
- Milyen monitort vegyek?
- HP ProLiant MicroServer Gen8
- Milyen TV-t vegyek?
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- 3D nyomtatás
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
Hirdetés
-
VR játék lesz az Batman: Arkham Shadow (Meta Quest 3)
gp Egyelőre csak egy teaser trailert kaptunk a teljes leleplezésre a Summer Game Festen kerül sor.
-
Az üzleti chatbot lehet az új fejőstehén
it Üzleti chatbotot indított az Anthropic, azt reméli, hogy sok pénz folyik majd be a cégektől.
-
Toyota Corolla Touring Sport 2.0 teszt és az autóipar
lo Némi autóipari kitekintés után egy középkategóriás autót mutatok be, ami az észszerűség műhelyében készül.
-
PROHARDVER!
Milyen projektort és kiegészítőket javasoltok házimozi vetítés kialakításához?
Mindenképp olvasd végig ezt az összefoglalót és ha úgy érzed, hogy nem kapod meg a válaszod, akkor tedd fel a kérdésed nyugodtan!
Ami mindenképp fontos lesz tudnunk ahhoz, hogy segítsünk:
- mekkora méretű képet szeretnél vetíteni, illetve milyen távolságból néznéd azt,
- mekkora a szoba,
- van-e korlátozás arra, hogy hol helyeznéd el a projektort (plafonról, vagy asztalról esetleg a szoba másik végéből szeretnél egy polcról vetíteni),
- mennyit szeretnél rá költeni (cég esetén ha kell számla, akkor nettó vagy bruttó árról beszélünk-e?),
Mindenképp szeretném felhívni a figyelmed, hogy ez a topik kifejezetten vászonra való vetítést támogatja, így annak megléte feltétel! Továbbá fontos kihangsúlyoznom, hogy a szoba/terem megfelelően sötétíthető legyen.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ijk
nagyúr
Hozzáfűzve egy szubjekítv vélemény:
Manapság nagy divat a mély feketeszint. Ez az OLED-dekkel jött be, és pár éve a másik divat a HDR. Nem vagyok semmi újításnak, jó dolognak az ellenszólója, de érdekes módon 6-10 éve mindenki baromira elvolt az LCD-k vacak feketéjével (kivéve akinek volt Kuro-ja), jó ha tudtak 1:2000-es kontrasztot. Manapság meg egy csúcsplazma 1:20.000-es kontrasztja is kevés lett hirtelen, miközben mozifilmeknél baromira nincs jelentőségük, legflejebb pár jelenetnél csámcsoghatnak rajta húú de mély a fekete, aztán kiderül hogy rohadtul nincs kalibrálva a kép, sötét részletek kb tökig bele vannak tolva a feketébe, de milyen jó fekete.
Azért mondom hogy divat, mert mindig kitalálnak valami okosságot, és elismerem hogy adhat képileg pluszt, de a tömeghisztéria miatt messze túllépve az ésszerűség határait.／人◕ ‿‿ ◕人＼
-
Mik76
senior tag
Ezzel teljesen egyet ertek. Engem borzasztoan irrital az oledek eltulzott feketeje. Annyira rajatszanak erre a fekete bolonderiara hogy 1 es nulla kozott nem csak a 0 a fekete hanem a 0.1 is es emiatt az egesz kep elvesziti a termeszetes kullemet. Persze aki kiad 1-2 misit egy tv-ert az nem valoszinu hogy ezt valaha is el fogja ismerni.
http://www.imdb.com/name/nm1481844/?ref_=nv_sr_1
-
gyulaipal
tag
Nagyon okosakat írtál, egyetértek, csak pár kiegészítés:
> Használtpiacot most tegyük félre. ... A nagy DMD-s gépek pedig bitang összegekbe kerülnek és itt érkezünk a második problémához.
Ez teljesen igaz, újonnan ezek nagyon drága masinák ... de nem értem miért kell félretenni a használtpiacot?
Aki rendes képet akar nézni, annak sajnos jó gép kell. Így viszont csak két választása van: új vagy használt. Újonnan kevesen tudnak egy ilyet kifizetni, marad a használt ....
> Na most szerintem az emberek úgy 90%-nak a kontraszt határozza meg elsődlegesen a képminőséget.
Pont ez a baj! Az on/off kontraszt leginkább azt mondja meg, hogy mi van a vásznon akkor, amikor nincs rajta kép (azaz mennyire szürke a fekete). Ki a fene találta ki, hogy ez a legfontosabb??? A filmekben (tipikusan) EMBEREKET nézünk, tehát szerintem az a legfontosabb, hogy egy projektor a vászonra olyan minőségben vetítse az emberek képét, hogy el tudjam hinni, hogy az ott egy igazi, élő ember. Ehhez éles kép, pontos színek (különösen bőrszínek) és pontos gamma/RGB együttfutás kell ... meg persze jó ANSI kontraszt is.
Ha már az olcsó, bolti projektor is képes lenne rendes minőségben megjeleníteni egy film cselekményét, akkor a következő "fokozat" lehetne a kontraszt vizslatása. De hát hol vagyunk még ettől?
> És ennek egyszerű az oka, maga a tény hogy az emberi szem natív kontrasztja 1:100 körüli.
Ezzel nem értek egyet, szerintem ennél azért nagyobb a valóságban ez az érték.
Amikor a 2560 pixeles gépet tuningoltam kontrasztra, sok-sok lépcsőben jutottam el a végeredményig (mondjuk 6000:1-ig). Az ANSI kontraszt közben nem változott, csak az on/off kontraszt javult. Minden lépésnél (az utolsónál is) látszott a különbség és NEM csak a sötét jeleneteken.
A másik "ellenpélda" a Quantum esete a tökfekete a moziban v.s. nálunk. Az a gép 700:1 körüli ANSI kontrasztot tud, a tökfekete szobában SOKKAL dinamikusabb volt a képe, mint nálunk a sötétkék moziban. Szerintem nem láttuk volna a különbséget ha az emberi szem ilyen alacsony kontraszttal "beérné". Bár a szem gyakorlottsága is számíthat...
> Mi az ahol a DLP elvérzik? A sötét jelenetek. És nem is csupán a sötét jelenetek, hanem azok a sötét jelenetek amelyek kontrasztja alacsony.
Teljesen igaz. Az LCD viszont akkor vérzik el, ha emberi arc van a képen (és különösen ha az még mozog is). Melyik lesz a kevésbé zavaró? :-)
Halkan mondom, az on/off kontraszt lényegében azt mondja meg, hogy MENNYIRE kell sötétnek és kontraszttalannak lennie egy jelenetnek ahhoz, hogy egy gép elvérezzen rajta. Egy jó DLP-nek a legtöbb olyan jelenet, ahol a bolti gépek már rég elvéreztek, még mindig sima ügy (vér nélkül :-). A valóban sötét jeleneteken persze ezek is elvéreznek, de az ilyen jelenet olyan ritka, hogy százszor inkább vállalom ezt, mint a zsírkrétával sminkelt, "szétkent" fejű, homályos arcú embereket a vásznon ... :-)
> Megkockáztatom, hogy az erős fényerejű jelenetek miatt , hogy 80% fehérnél ne laposodjon el a kép, azaz 1:100 felett maradjon a kontraszt, ez a 200-300 ANSI kontraszt a mérvadó, magyarul ha megvan a 300-as ANSI kontrasztod, öröm és boldogság, 99%-ban innen nem veszed észre a jobb ANSI-t, még ha 1:2000 lenne is.
Az elvvel egyetértek, a számokkal nem ... de simán lehetséges, hogy én tévedek. Az ANSI kontraszttal eddig nem igazán foglalkoztam, nem is mértem. Lehet, hogy meg kellene mérni...
De ha a 700:1-es és az 500:1-es ANSI kontrasztú gép képe szemmel láthatóan különbözik, akkor szerintem ennél érzékenyebb a szem.
> Jóformán az összes jobb vetítő tudja a 200-300-as ANSI-t megfelelő szobában, tehát a csata az on-off kontrasztnál dől el.
Teljesen Igaz, de egy jó DLP (főleg egy kis kontraszt-reszelés után) csak akkor vérzik el, ha már tényleg nagyon sötét egy jelenet. Ekkor a legjobb DLP is elvérzik (megreszelve is). Viszont az ennyire sötét jelenet ritka. Egy "reszelt" kontrasztú 1080p-s F32 pl. elfogadhatóan levetíti a Passengers űrsétás jeleneteit, mivel ott mindig van pár fényes részlet (sisaklámpa, űrhajó oldalán lámpák) a képben, pont ahogy említetted. A kiváló ANSI kontraszt ekkor is fontos ahhoz, hogy a fekete szürkesége ne legyen zavaró. Ha az ANSI gyenge, akkor a sisaklámpa fényét szórná szét a gép a háttérben és ettől ugyanúgy szürke lenne a vászon.
A modern (oda-vissza játszós, azaz reflektív, pl. D-ILA, SXRD) LCD egyértelmű kontraszt előnyben van, az talán sosem vérzik el a sötét jelenetekben, de mégsem érzem, hogy akkorákat tudnának ezek "villantani" a vásznon, mint egy jó DLP ... bár a Sony 870 (9 millióért) már elég közel volt hozzá. A "villantáson" azokat a pillanatokat értem, amikor a kép olyan jól néz ki, hogy az ember szinte nem is hisz a szemének, elindul a bizsergés a gerinc mentén ... szerintem mindenki érti mire gondolok. Ezekhez persze jó film és jó projektor (és jó környezet) is kell, de talán pont ezekért a pillanatokért érdemes egyáltalán vetíteni (de ez nagyon szubjektív, tehát ez a magánvéleményem). Azt viszont látom, hogy egy komoly DLP rendszeresen "villant" a vásznon ... és az olcsó gépek ezt nem tudják utánozni.
Az is egyértelmű, hogy a "villantások" NEM az on/off kontraszttal vannak kapcsolatban: a Quantum ipari változatában nagyobb a lencse-írisze, így annak "csak" 2500-3000:1 körüli az on/off kontrasztja, mégis ugyanolyan gyakran és ugyanakkorákat "villant".
Ezek alapján azt gondolom, hogy a lényeg a vetített kép minősége, nem a kontraszt. Ha a kép életszerű, éles, pontos és dögös, akkor az on/off kontraszt jelentősége relatíve kicsi (persze egy minimumot, mondjuk a 2000-2500:1-et azért el kell érnie a NATÍV kontrasztnak, különben a kép lapos lesz már közepesen fényes jelenetekben is). Van otthon 600:1 kontrasztú gépem is, na, az egy igazi tragédia (Vivitek Qumi). Mondjuk elrettentő példának tökéletes ... :-)
Egyetértek tehát abban, hogy az ANSI kontraszt a lényeg a legtöbb esetben, de a konkrét számokat én valamivel nagyobbra tippelem ... de persze tévedhetek is.
> Viszont a filmek nagy része 10% ADL alatt van, ahol nagyon is számít az on-off kontraszt. Jóformán az összes jobb vetítő tudja a 200-300-as ANSI-t megfelelő szobában, tehát a csata az on-off kontrasztnál dől el.
Én úgy fogalmaznék, hogy a kettő szorosan összefügg. A dolog fizikája nagyon egyszerű, ide kívánkozik:
A háttér szürkeségét KÉT paraméter alakítja ki (pl. DLP esetén):
- a mikrotükrök peremén szórt fény (ez folyamatosan jelen van és a mennyisége ÁLLANDÓ (persze ha a megvilágítás intenzitása állandó). Ezt jellemzi az on/off kontraszt.
- a lencsék felületén, a polírozási hibákon, az üveganyagban és a lencse peremén szórt fény - ez viszont csak akkor van jelen, ha a képben tartalom van (nem csak fekete) tehát (elsősorban) "világosabb" jelenetek esetén. Ezt jellemzi az ANSI kontraszt.
Az on/off kontraszt tehát egy ÁLLANDÓ szürkeséget ad a háttérnek, az ANSI kontraszt pedig ezt DINAMIKUSAN tovább rontja (jobban rontja ha a kép világosabb).
Amint egy pici tartalom is van a képben, az ANSi kontraszt is szerepet kap. Ekkor a két kontraszt EGYÜTT határozza meg a szürkeség mértékét.
A baba-Barco ultra-magas ANSI kontrasztja tehát legalább annyira meghatározza a sötét (de nem teljesen fekete) jelenetek során a vásznon látottakat, mint az on/off kontraszt.
Egy JVC bődületesen jó feketét vetít akkor, ha a kép tökfekete. Amint azonban tartalom is van a képben, a relatíve gyenge ANSI kontraszt "dolgozni" kezd és (mondjuk) 3% ADL felett már annyi fényt szór szét az optika (a valóságban a polárszűrők) a vásznon, hogy a szürke már szürkébb lesz, mint pl. a baba-Barco esetén (ahol a fekete háttér szürkébb, de az optika azon már keveset ront).
Bármelyik LCD-t és DLP-t is hasonlítjuk össze, ha az LCD natív kontrasztja a jobb (és a DLP ANSI kontrasztban nyer) akkor mindig lesz egy olyan ADL ami felett a DLP vetít feketébb feketét, alatta pedig az LCD.
A lent linkelt cikkben látható statisztika azt mutatja, hogy a filmek sokkal sötétebbek, mint azt eddig gondoltuk volna, így ez a határérték hiába látszik relatíve kicsinek (mondjuk 5% ADL), ha a valóságban sok film sok képkockája lesz ilyen pici megvilágítás alatt.
Ha a DLP kontrasztja jobb, a fenti "határérték" lejjebb vándorol a szürkeskálán (adott LCD-hez képest). Ha az ANSI kontrasztot javítjuk, akkor is valamivel lejjebb vándorol a határérték. E két paraméter javításával a DLP hátránya csökken ... de adott ADL alatt a kontraszt-versenyt mindig a JVC fogja megnyerni. Ha tényleg a kontraszt lenne a lényeg, az összes DLP mehetne a kukába.
Szerintem azonban nagyon nem a kontraszt a lényeg. A kontrasztot azért favorizálja ennyire az ipar, mert könnyen kommunikálható a tudatlan vevők felé. Nagyobb szám, jobb vetítő, ezt mindenki érti. Az átlagos vevő még az ANSI kontrasztról sem hallott, nekik ez a hozzáállás "bejöhet", de a profik ezen csak nevetnek. Ha nem így lenne, nem egy (mérve) 2200:1 kontrasztú DLP-t tettek volna a "világ legjobb házimozi bemutatószobájába".
> Legtöbb felhasználónak a kontraszt az elsődleges meghatározó képminőségileg, természetesen ha más képi jellemző nem lóg ki nagyon lefelé.
Ez az igazi baj! Pedagógiai eszközökkel el kellene érni, hogy ehelyett:
a kép természetességét (színek, élesség, RGB tracking, gamma, dinamika) tekintsük a lényegnek és az ilyen kép vetítésére alkalmas projektorokat favorizáljuk (HA a kontraszt amúgy nem lóg ki nagyon lefelé).
Én olyan helyzetekben, amikor nagyon vakarom a fejem és nem értek valamit, megpróbálom megnézni a "profik" háza táját. Nehéz nem észrevenni, hogy a csúcsgépek esetén (nagyon) nem az on/off kontrasztra "gyúrnak" a legkomolyabb gyártók. Viszont az ANSI kontrasztja a nagymozis gépeknek is magas. A Sony (nagy)mozis gépei is "csak" 4000:1 körüli on/off kontraszttal vetítenek ... ez szerintem valamit mutat ....
> 1:10.000-es on-off kontraszt és 1:200 ANSI a bőven kiváló kategória, ha neked ezt az olvasottak alapján sikerült kihozni DLP-ből, és a felhasználó nem szivárványérzékeny akkor a seggét verheti a plafonba örömében
Én 6000:1 on/off és 500:1 ANSI kontrasztot mondanék, de alapvetően egyetértek. E felett a kontraszt jelentősége minimálissá válik egyéb képi paraméterekhez képest. Ezt elérni egy 0,95"-es 1080p DLP chip-pel sima ügy, kb. tökmindegy, hogy ki gyártotta a gépet.
-
gyulaipal
tag
> Manapság meg egy csúcsplazma 1:20.000-es kontrasztja is kevés lett hirtelen, miközben mozifilmeknél baromira nincs jelentőségük, legflejebb pár jelenetnél csámcsoghatnak rajta húú de mély a fekete, aztán kiderül hogy rohadtul nincs kalibrálva a kép, sötét részletek kb tökig bele vannak tolva a feketébe, de milyen jó fekete.
Tudtommal a JVC sok gépe is ezt csinálja, azaz ott is "beletolják" a feketébe a sötét részleteket. A tesztekben ezt az "árnyékban részletek" vizsgálásával próbálják leírni ... több-kevesebb sikerrel. Ebben a tesztben a JVC-k nem is szoktak jól szerepelni ... tudtommal.
A gond az, hogy ha a sötét tartományban a gamma tracking szar (tökmindegy, hogy direkt csinálták ilyenre, mert valami barom kitalálta, hogy ha csukódik a fekete, akkor kevésbé látja az ember szarnak a kontrasztot ... ami szerintem teljes csacskaság) szóval így hiába adunk rá "brightness"-t, NEM a sötét részletek jelennek meg a képben, hanem a fekete lesz szürke. Az olcsó DLP-k is pont ezt csinálják, azaz vagy fekete van a képben, vagy sötét részletek, de a kettő egyszerre soha. De rég nem láttam ilyen projektort ... mivel egyetlen komolyabb gép sem csinál ilyet. De legalább van még egy dolog amivel szívni lehet ha gagyit vesz az ember ... :-)
Az is vicces, hogy a tesztekben csak (mondjuk) 10% felett mérik a gammát. Ez azért nagyon logikus, mert a szar gép gammája mondjuk 3% alatt lesz szar és ezzel a kép ki is van nyírva. Akkor most a tények feltárása vagy elfedése a teszt célja???
Azt viszont sok filmben észrevettem, hogy a fekete részek nem igazán feketék, hanem szürkék. Ilyen esetben segíthet ez a "beletolás" dolog ... de szerintem akkor is butaság ezt betenni egy gépbe, főleg kikapcsolhatatlanul, mivel ezzel a jó minőségű filmek képét is tönkreteszik ... a szar meg úgyis szar marad.
Ha az OLED tévék is ezt csinálják, akkor olyat sem veszek ... nem mintha ennek fennált volna a "veszélye".
HDR-ben a pixelek abszolút fényessége van tárolva, ha ott nem a valós fényességgel jeleníti meg őket a gép, az szerintem megbocsáthatatlan (kivéve a nagyon fényes részeket, ott nincs más megoldás, mint az EOTF "ellaposítása" ... de nyilván a fekete környékén nem ezért van elcseszve a szürkeskála, hanem az emberi idiotizmus miatt).
Ha egy OLED így van beállítva, nem csoda, hogy az zavarja a szemet. Ha meg nem is lehet máshogy beállítani, akkor azt én tuti nem veszem meg soha...
-
gyulaipal
tag
OK, egy tuningolt kontrasztú baba-Barco-ra vonatkozó BECSÜLT görbét berajzoltam a JVC görbéjébe, megpróbálom feltölteni (ha sikerül, látni fogjuk, ha nem, akkor nem :-). Nyilván ez csak egy becslés, mivel a linkelt Vivitek DLP mért görbéje kb. egyenes volt, ezt is annak rajzoltam, de MINDEN ami a két végpont között van, az szigorúan becslésnek tekintendő, NEM konkrét mérés eredményének.
A végpontok viszont (a műszereink mérési pontosságán belül) valósak, az on/off kontrasztot én mértem (de persze az minden "megreszelt" gépen más lesz, mivel a kontraszt reszelésekor az adott vászonméretre szükséges fénymennyiséghez szoktam választani az objektívbe épített írisz méretét).
Az ANSI-t Balagee mérte 700:1-nek, ebben a tesztben:
Namost attól függően, hogy a sárga vonal mennyit torzít (azaz hogy mennyire kellene görbének lennie a valóságban) szóval valahol 3-5% között lehet a metszéspont a JVC görbéjével. Ez alapján pedig át kell írni a számokat az amúgy nagyon helyes mondatodban, ami arra vonatkozik, hogy melyik tartományban jobb a DLP és hol jobb a JVC.
A Baba-Barco esetén (a nagy chip és az extra kis fényszórású fluorit optika, valamint a "cseles" TIR-prizmás optikai rendszer miatt) KIZÁRÓLAG (valahol) 3-5% ADL alatt lesz a JVC kontrasztja (műszerrel mérhetően) jobb (ott viszont a nullához közeledve már nem is kevéssel lesz jobb, ez is tény). Kb. 3-5% felett azonban a nagy chip-es DLP mindenhol (és egészen keményel) "elveri" a JVC-t kontraszban, tényszerűen és mérhetően.
Namost ezek a mérési eredmények már kezdenek egészen jól összecsengeni azzal, amit az ember a szemével lát (az pedig szerintem jó hír, ha egy mérés nem mond ellent a tapasztalati tényeknek).
Viszont ez azt is jelenti, hogy ha a filmek ADL-jének a mediánja valóban 5% körüli, akkor NAGYON NEM mindegy, hogy az a bizonyos metszéspont 3%-nál, vagy 5%-nál van. Az előbbi esetben a vetítési idő nagyobb részében a DLP kontrasztja lesz a jobb, ha viszont 5%-nál van a metszéspont, akkor a filmek képeinek a FELÉT a JVC vetíti kontrasztosabban (és "csak" a másik felét a DLP).
Szerintem az eleve nagy öröm, ha a képkockák FELÉBEN elver egy DLP egy JVC-t. Az viszont még nagyobb öröm, hogy (szerintem) igazából nem az számít, hogy mikor van műszerrel mérhető különbség, hanem igazából az számít, hogy mikor LÁTJA az emberi szem a különbséget.
A képkockák felében a JVC kontrasztja gyengébb ... és meg vagyok gyűződve róla, hogy ez MINDIG látszik is a képen. Ez csak egy vélemény, de erősen hiszem, hogy valóban így van (mivel én azt gondolom, hogy folyamatosan látom az LCD-k "lapos" képét ... bár ezt akár képzelhetem is ... szóval igazából egy A-B vakteszt kellene a dolog matematikai értelemben való eldöntéséhez).
A DLP "botlásai" azonban (szerintem) NEM mindig látszanak, ott több, az emberi látás tulajdonságai által diktált paraméternek kell "összejátszani" ahhoz, hogy a gép valóban "kiessen a szerepéből".
Mondom a legnyilvánvalóbb dolgokat:
- A különböző ADL melletti kontrasztok méréséhez használt tesztábrákon a fényes területek elhelyezkedése köszönő viszonyban sincs a filmekben levő képeken látottakkal. Egyszer egy "huszonmilliós" (és persze lézeres) Sony gépet néztünk, ahol a fehér vonalakat ábrázoló tesztábrán kb. a fény fele nem kevéssel (centikkel) a vonalak mellé érkezett meg a vászonra, kb. minden "fénybúrában" úszott, akkora volt a gép fényszórása. De kb. 5 centire a fehér vonalaktól már egész fekete volt a vászon, így pl. egy ANSI-kontraszt tesztábra vetítése SEMMIT nem mutatott a problémából ... ami ennek ellenére teljesen tönkretette a képet. A mérések sem mutatnak mindent...
- SENKI nem állította azt, hogy egy 5% alatti ADL-re mért képben egyáltalán kell lennie bármilyen fekete területnek ... márpedig egy "rendesebb" DLP csakis itt "bukik el"! Ha mindenhol részletek vannak a képben, a szem nehezebben érzékeli az on/off kontraszt gyengeségét, hiába alacsony az ADL. Pont ezért vetítek én egy nagyobb, fehér, körbemaszkolatlan felületre, hogy lássam pl. a fekete csíkokat a 21:9-es kép felett- és alatt. Egy rendes kontrasztú DLP esetén ezek a szürke csíkok csak az extrém sötét jelenetek során látszanak, ez annyira nem számít szerintem, hogy nem is igazán látom értelmét a vetített felület körüli fekete keretnek ...
- A véges on/off kontraszt a "tökfekete" képrészleteken is csak akkor látszik (szemmel) ha ezek közelében nincsen egy-egy fényesebb képrészlet, ami elvakítaná a szemet. Pl. a Passengers űrsétája egész jól néz ki egy rendes DLP-vel, hiába alacsony az ADL, ha a képen szét vannak szórva fényes lámpák (űrruhán, űrhajó oldalán) amelyek "elvakítják" a nézőt. Ezzel szemben a Harry Potter 7 (hírhedt) "varázslós-vonulós" jelenetében egyetlen fényes pixel sincs a képben, így ott minden DLP elbukik ... de hát az ennyire sötét jelenetek azért igen ritkák a filmekben.
Az tehát, hogy az ADL egy adott képben kicsi, még egyáltalán NEM garantálja azt, hogy az on/off kontraszt szemmel látható problémát okoz. Emiatt még ha 5%-nál metszenek is a kontraszt-görbék, akkor is (valószínűleg) jóval 50% alatt van azon képkockák száma, ahol a DLP kontrasztja az emberi szemmel látható módon "belesül" az adott kép vetítésébe. Persze a jelenetek közötti fekete vágóképekbe minden DLP belesül, ezt hülyeség lenne tagadni. De amikor "hasznos" tartalom van a képben, akkor ez a "belesülés" igen ritka ... és minél jobb a DLP on/off kontrasztja, annál ritkább.
A 6000:1 körüli kontraszt mellett én már olyan látom "csuklani" a DLP-t még a sötét jelenetek során is, hogy ezt én már simán elfogadom, különösen a kép egyéb paramétereinek a fényében. Pont a hétvégén néztük meg a Harry Potter első részét a 12 éves gyerekkel, ebben a filmben tényszerűen többször "besült" a DLP on/off kontrasztja, de az élmény így is nagyon tetszett (persze ez lehet elfogultság is).
Az viszont elég nyilvánvaló, hogy ha a képbe berajzolnánk egy új, 0,47"-es 4K (bolti) DLP kontraszt-görbéjét, az elég szánalmasan mutatna, hiszen kb. mindenhol 1000:1 alatt futna a görbe. Vicces...
> Egyszerűen nem létezik komoly 0.95"-os DMD-s DLP projektor amit polcon megtalálsz újonnan.
Ez igaz, de ezek a gépek egy (egész komoly) autó árába kerülnek, nem is fogy sok belőlük, nem várható el, hogy ilyeneket a cégek a polcon tartsanak, ehhez horror összeget kellene befektetniük és lehet, hogy a gépet soha nem tudnák végül eladni.
De az is igaz, hogy ha az átlagember akár csak a pénz megkeresésére fordított energia 1%-át befektetné a megkeresett pénz hatékony elkölrésének előkészítésébe (tájékozódás, pár konkurrens termék kipróbálása, elméleti háttér értő olvasása, stb.) akkor sokkal kevesebb vásárlás "menne félre". A legtöbben a milliós készülékeket is úgy veszik meg, hogy fogalmuk sincs arról, hogy igazából mit vesznek. Bemennek a boltba, a "témához nagyon jól értő" eladótól megkérdezik, hogy "melyik a legdrágább tévéjük", oszt' ha kifutja a pénzükből, megveszik. A szépen csilligó gombok egy készülék előlapján, a szép készülékház ... és hasonló dolgok alapján dönteken a legtöbben. Mivel ez nem fog változni, az olcsó gyártók soha nem is lesznek rákényszerítve arra, hogy minőséget gyártsanak, így nem hiszem, hogy valaha is lesz olyan termék ami olcsó és mégis jó. Ha másért nem, azért nem lesz ilyen, mert akkor a prémium termékektől venné el a gyártó a piacot, az meg nagyon NEM az üzleti érdeke. Az egyetlen gyakorlati lehetőség egy ultra-drága gépet megvenni használtan (és olcsón). A komoly gépek jelenlegi, igen nevetséges használtpiaci árai mellett én nehezen találok olyan kifogást, ami indokolhatná, hogy gyenge képet nézzek ...
[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
> Ahogy írtam múltkor is, a DLP on-off-ja a kis dinamikájú részeken vérzik el, és ahogy előzőleg írtam, régebbi filmeknél elvétve találkoztam ilyen képekkel, az utóbbi időben szaporodtak valamiért meg.
Szerintem a HDR miatt szaporodtak meg az ilyen jelenetek. Egy valóban nagy kontrasztra képes (nyilván OLED) tévén nagyon jól nézhet ki egy ilyen jelenet még akkor is, ha a dinamikája amúgy nem nagy. A Harry Potter 7 varázslós jelenete már egy DPI HighLite Cine260 HC-n is igen pazar volt ... de mondjuk az is igaz, hogy abban a gépben van (szerintem) a világ legjobb dinamikus írisze.
A fentiek azt is jelentik, hogy lassan értelme lehet elgondolkozni egy dinamikus írisz építésén pl. a nagyobb Barco gépekbe (azokban eleve van motoros belső írisz, annak lamelláira pl. polárszűrőket téve fokozatosan besötétíthető lenne a kép az írisz mozgatásával). Ennek eddig kb. semmi értelme nem lett volna, mivel a "hagyományos" filmek kb. minden képkockájában volt (legalább) pár fehér pixel, így csak ezek fényerejének a "levágásával" tudta volna a dinamikus írisz javítani a feketét (ezzel viszont "odavágtuk" volna a képi dinamikát, hiszen pont ezek a kicsi, de fényes részek adják a kép "dögösségét"). Szerintem ezért voltak eddig ilyen ritkák a valóban jó, dinamikus íriszes gépek. De hát a HDR itt van, ez is tény.
Ha viszont arra gondolok, hogy milyen jó a képe most is egy ilyen gépnek (annak ellenére, hogy valószínűleg igazad van a halmazelméleti dologban és a JVC valóban jobb "átlagos" kontrasztot vetít az "átlagos" film sötét jeleneteiben, főleg ha ezek ADL-je még annál is kisebb, mint amire eddig gondoltunk) szóval ha arra gondolok, hogy milyen jó a kép most is, akkor elmegy a kedvem az egésztől.
Tökéletes vetítő nincs, de ezek a nagygépek szerintem így is hihetetlen jók, feltéve persze, hogy ha nem kimondottan az on/off kontrasztra, hanem az "általános képminőségre" koncentrálunk. A használtpiaci árak annyira lent vannak a béka feneke alatt, hogy az ár/minőség hányados, amit az ilyen olcsón megvett (eredetileg sokmilliós) csúcsgépek adnak, az egészen rendkívüli. Lehet, hogy csak egyszerűen élvezni kellene azt, hogy ilyen jó gépeket használhatunk ennyi pénzért és nem kellene állandóan a (további) "reszelésükön" gondolkodni ... vagy azon, hogy tényleg van pár jelenet, ahol a JVC jobb ...
Persze ha a HDR esetleg annyira "befut", hogy az átlagos filmek játékidejének a felében mondjuk 1% alatt lesz az ADL, akkor ezt a dolgot majd újra kell gondolni. De ma még annyira ritkák ezek az extrém sötét jelenetek, hogy szerintem nem érdemes miattuk idegeskedni...
-
gyulaipal
tag
Hát az a Runco is egy elég jó gép, vicces, hogy ennyi pénzért eladta valaki... mondom én, miközben én is adok el igen jó gépeket kb. ennyiért ... néha. De hát sokkal jobb ez, mint amikor pár éve csak álmodoztunk a hasonló kategóriás gépekről, de esély sem volt őket kifizetni... ugye?
-
péjé
őstag
A felbontást sztem azért vették előre mert a vetítőknél olcsóbban megoldható mint pl. a HDR ....ha egyáltalán majd egyszer lesz olyan tömeggyártásba kerülő megoldás ami képes lesz ezt rendesen megjeleníteni. Nem tartom elképzelhetetlennek hogy 5-10 múlva a lézeres gépek jobban elterjednek és majd azok lesznek a leendő gépeink de egyelőre a Projectiondesign (baba Barco) képe bőven elég még sok évig nem beszélve arról hogy ez a gép 10-15 év múlva is fog vetíteni (lehet hogy csak a gyerekszobában már) szemben a most futó menő lcd/d-ila, stb gépekkel.
HDR tartalom 1080p-ben nem ördöngősség, egyre több ilyen release jelenik meg így egy DCI-t jól tudó géppel máris előre lehet lépni. A felbontás valójában azért nem annyira fontos nekem mert soha nem fogok közvetlenül a 230cm széles vásznam elé leülni, a fullhd nézési távolsága annyira kényelmes és praktikus hogy eszembe se jut feladni, persze ez egyénfüggő.
Ez a Sim2 duo meg tényleg mindent visz a leírás alapján, Paliból meg kinézem hogy épít kispénzből egyet magának...:-) -
gyulaipal
tag
> Egyébként Palival egyetértek WQXGA mindent vinne 4k forrással, anamorf lencsével.
Öööö ... lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam. Ez a 2560 pixeles Barco egy 1,5x-ös nyújtású (nagymozis, hatalmas) anamorf optikával nem egy elméleti dolog, hanem ez itt van nálam és működik ... tesztüzemben legalábbis.
Magyarul 1600 függőleges pixelen jelenik meg a 4K forrásból származó 21:9-es kép, függőleges átméretezés nélkül (4 megapixel a vásznon és ez NATÍV felbontás). A vízszintes felbontás persze csak 2560 pixel, de ez sokkal több a vásznon nézve, mint így ide leírva.
Mondjuk ez a hengerlencsés anamorf optika (ISCO) egy nagy kalap szar abból a szempontból, hogy nincsenek rendesen kipolírozva az optikai felületek, de mondjuk az is igaz, hogy olyan éles és színmentes vele a kép, hogy a dolog megbocsátható. Gyakorlati jelentősége nyilván nincs a dolognak, csak hát tízmillióért (vagy tudja a fene mennyi volt egy ilyen, de egész más liga ez is mint a házimozis anamorf optikák, megemelni alig bírom szegényt) szóval amennyibe ez került újonnan, azért a pénzért én már adtam volna a felületeknek még pár óra polírt ...
A dolog fő előnye, hogy így a tüköralagút teljes magasságú lehet a gépben, így sokkal több fény jut be a nagyobb "bejáraton". És persze én NEM veszítek fényerőt a minimumra tekert zoom miatt, mivel a gépben a két írisz (lencse, megvilágítás) függetlenül mozgatható (ez az egyik átalakítás) így az effektíve kisebbnek látszó lencse-írisz méretét a szervomotorral tudom növelni, tehát a gép működése optikai értelemben optimális marad minden zoom állásban. Ezért okos dolog a két FÜGGETLENÜL mozgatható írisz és ezért nem értem, hogy gyárilag miért nem így van megcsinálva a gép ... de hát sok dolgot nem értek én...
Az egyetlen gond, hogy a Windows 7 viszont NEM támogatja a téglalap alakú pixeleket, így a Windows elég hülyén néz ki 1,5x-ösre nyújtva. De hát az úgyis csak arra kell, hogy elindítsam a filmet, az meg azután elég jó...
-
gyulaipal
tag
Igen, pontosan ez a "csodája" a 3 chip-es DLP-nek, hogy több, mint dupla fényerő mellett hozza a legjobb 1 chip-es gépek egyéb képi paramétereit. Ez nagy királyság ... kár, hogy csak 720p felbontással lehet emberi áron ilyen gépet venni. De ez is brutál jó képet vetít, hiába "csak" 720p a felbontás, minden más paraméter maximálisan dögös. Ha nagyon nagy szög alatt látod a vásznat, akkor a kicsi felbontás valódi probléma, de a legtöbben olyan messze ülnek, hogy valószínűleg észre sem vennék a 720p v.s. 1080p differenciáját. Az egyéb képi paraméterekben a különbség viszont kiveri az ember szemét, szó szerint. Nem hülyeség ez a "jobb pixel" irányvonal amit az UHD kapcsán kitaláltak, de valamiért kb. senki nem ismeri fel, hogy ez az elv ugyanúgy alkalmazható a tégebbi, kisebb felbontású 3 chip-es DLP gépek esetén is, mivel ezeknek nem olyan sok a pixele darabszámra, de ennél "jobb" pixelei ma sincsenek egyetlen gépnek sem. Ezzel a géppel "töksima" ügy lenne natív DCI-P3 színtérben vetíteni egy átlagnál nagyobb vászonra, rendes kontraszt mellett és így is lenne elég fényerő.
Nem baj, ha azoknak nem kellenek az ilyen gépek, akiknek pedig ezek teljesen jók lennének (főleg ennyi pénzért, mivel 200eFt alatt akarja eladni ezt a gépet is a tulaj) szóval ha nekik nem kell ilyen, akkor én örülök neki! Ők meg nézzék csak a "4K"-s bolti (műanyag, pici chip-es) gépeket ... :-)
-
gyulaipal
tag
Egyetértek, pontosan ezt kellett volna tennie a DLP gyártóknak. Egy gond van csak: nem igazán volt rá okuk, hogy ezt megtegyék. Ha a sok birka nem rohanna a boltba félmilláért 0,47'-es '4K' és másfél közelében 0,67"-es DLP gépeket venni (amelyek a chip méretén kívül még további problémákkal is küzdenek) akkor nyilván már régen kijöttek volna az Általad említett géptípusok. De addig minek?
A másik gond szerintem az, hogy a D-ILA (illetve a Sony hasonló megoldása) olyan szintű problémákkal küzd pl. élesség és mozgásmegjelenítés és az ANSI kontraszt tekintetében, hogy ahhoz képest még a manapság boltban kapható DLP-k is versenyképesek. Vagy azért mert egy fokkal élesebb képet vetítenek, vagy egyszerűen azért, mert a vevők annyira nem nézik a vászonra vetített képet (azaz a 4K és a színes katalógusok bűvöletében élnek) hogy kb. bármi van a boltban, amire valaki ráragasztotta a "4K" matricát, azt veszik, mint a cukrot. Márpedig ha a vevők nem kényszerítik ki, hogy legyenek normális DLP-k a boltokban, akkor ki?
És akkor még nem is beszéltünk a 4K valódi szükségességéről! Nyilván a 4K tévék az ablakon kidobott pénz legjobb példái (kb. senki nem nézi őket olyan közelről, hogy lássa a FullHD-hoz képest a több pixel hatását) de az átlagos házimoziban valóban pont 4K felbontás kell? Nem lett volna elég pl. 1440p felbontásra "ugrani"? Az kb. a hazai IMAX mozi felbontása. Az tényleg nem elég egy 2-3m széles vásznon?
Szánalmas amit a DLP ipar jelenleg művel de sajnos ez egyértelműen a vevők hibája. Pont mint pl. az Intel processzorok: azok évi 3-4%-ot fejlődtek akkor, amikor az AMD nem tudott ütőképes konkurrens termékkel megjelenni a piacon. Azután megjelent a Ryzen ... és minő furcsaság, azóta az Intel procik is sokszoros sebességgel fejlődnek, szaporodik bennük a magok száma ... de miért NEM történt ez meg akkoriban, amikor nem volt piaci ellenfél?
Szerencse, hogy mindig vannak jó DLP-k ... csak persze nem a boltokban, hanem a használtpiacon. Nevetséges, hogy a 10 éves komoly gépek szénné tudják alázni az új, bolti gépeket, de hát ez van, ezt kell szeretni. Talán az még nevetségesebb, hogy aki most adott el egy nagyon komoly DLP-t az rohan a boltba fele akkora chip-es gépet venni és nagyon is elégedett az új géppel. Mondjuk ha vak az ember, akkor ez természetes ... de akkor minek kellett neki első körben olyan jó projektor? Ja, bocs, tudom: ugyanazért amiért a 4K tévé is nagyon kell... :-)
VIcces, hogy a világ legjobb projektorai vastag pénztárcájú, hozzá nem értők kezében vannak az első pár évben ... de az élet más területein is kb. ez a helyzet. A legjobb sportkocsik a kimutatások szerint garázsokban rohadnak évtizedekig, mert a tulaj megveszi őket kb. 78. autónak és azután soha nem indítja be őket. Vicces...
-
gyulaipal
tag
Hej, most ellent fogok mondani, De hát ez a fórum lényege, nem?
> Meg kellene nézni már egy újabb JVC-t, ha nem is dlp élességu, de állítólag sokat fejlődtek.
Tudtomon kívül a "legnagyobb középső" fiam (17 éves, aki már egy ideje egy Barco F32-vel vetítget a szobájában és elég komolyan veszi a gyerek a vetítést ... mondhatjuk, hogy apja fia :-) szóval a kölyök "titokban" elment megnézni valami 10 milliós JVC-t. Hónapokkal később (pár napja) merte csak bevallani nekem a dolgot (pedig amúgy engem is érdekelt volna a gép).
A kölyök ezt a "kilengést" akkor vallotta be, amikor a "full fekete" moziban a 12K:1 és a 6K:1 kontrasztú Barco-kat hasonlítottuk össze. Én még az elején azt mondtam, hogy egy JVC valószínűleg a 12K-s DLP-t is durván agyonverné pl. az űrsétás jelenetben, erre a kölyök (teljes meglepetésemre) azt mondta, hogy ő már látta ezt egy 10 millás JVC-n és szerinte annak a képe "ultra-fos" volt ahhoz képest, amit (mindkét tesztelt) DLP vetített (a tökfekete moziban).
A kölyök szeme egyébként jól működik (sok vetített képet látott már, minden eddig itt járt projektort megmutattam neki) ... szóval én adok a véleményére. Ha a kölyök azt monda, hogy a (10 millás) JVC egy kalap szar, akkor elég valószínűnek tartom, hogy tényleg az. Mivel a Sony 870-et is látta és az viszont tetszett neki, talán a Sony tényleg jobb gépeket épít ebben a kategóriában? Viszont az is igaz, hogy a Sony natív kontrasztja csak töredéke a JVC-nek, szóval lehet, hogy a JVC egyszerűen a képminőséget áldozza be a "feleslegesen jó" on/off kontraszt kedvéért? De hát ha a vevők megveszik, akkor nem jól teszi?
> Jó hogy vannak remek régi dlp-k, de dinamikus kontrasztot nem lehet utólag beléjük faragni,
Dehogynem lehet! Az elektromérnök barátommal (aki a házilag épített XPR rendszer elektronikáját tervezte és építette) egyszer már majdnem építettünk ilyet. Annak az oka, hogy ezt végül mégsem építettük meg, nem technológiai jellegű, hanem egyszerűen nem érzem, hogy ez a dolog megérné a macerát. Annyira ritka az olyan jelenet a filmekben, ahol a dinamikus írisznek értelme van (azaz ahol nincs fényes pixel a képben) hogy ezért szerintem nem éri meg a dolog. Nyilván a komolyabb gyártók véleménye is ugyanez, ezért ilyen ritka a dinamikus írisz a komolyabb gépekben.
> led vagy lézer fényforrást sem
Erre is biztosan van megoldás, csak még nem tudom, hogy mi az! Két lehetőség van függőben és még nem dőlt el a dolog.
A vicces az, hogy a LED (de különösen a lézer) fényforrást a gépbe betenni teljesen sima ügy lenne. Itt NINCS nyitott technológiai kérdés.
Viszont "KIKAPCSOLNI" a gép eredeti UHP lámpáját (persze úgy, hogy közben a gép továbbra is vetítsen) ... na, AZ már valódi probléma! Ha ezt sikerülne megoldani, akkor azonnal bármilyen fényforrás mehetne kb. bármelyik gépbe. De ez sokkal nehezebb ügy, mint amilyennek látszik. A projektor a lámpavezérlővel (ballaszt) folyamatosan "beszélget" (lényegében) RS232-n. A ballaszt pontosan tudja (a lámpa elektródái között folyó áramot mérve) hogy a lámpa világít-e. Ha a lámpa kialszik, akkor a ballaszt ezt "megmondja" a gépnek amikor az legközelebb "megkérdezi" a lámpa "hogylétét" (márpedig másodpercenként többször is "megkérdezi"). Ha a lámpa kialszik, a ballaszt ezt "elpofázza" a gépnek és a gép azonnal elveszi a képet a DMD-ről ... hogy csípné meg a kakas! :-)
Igazából két lehetőség van ennek a problémának a megoldására ... de még egyikkel sem foglalkoztunk komolyabban:
1.) Tudtommal a modern lámpavezérlőkhöz bevezetett UART protokollon történő "digitális beszélgetés" előtt is volt élet, azaz az analóg lámpavezérlők is szépen működtek. A modern gépek már nem így működnek... sajnos ... de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne őket "rábírni" a "régi" működésre. Ha ez sikerül, nyertünk.
Remény van, mivel a komolyabb (ipari) projektorok a "the show must go on" elv alapján vannak megtervezve. Ha elolvassuk az UART protokoll leírását, rájövünk, hogy MINDEN mai ballaszt is képes "analóg" módon működni, sőt, minden ballaszt így indul el, miután áramot kap. A ballaszt attól "áll át" a modern (UART alapú) működésre, hogy megkapja az "enable communication" parancsot a digitális csatornán. Amíg ezt nem kapja meg, mindegyik sima analóg módon működik. Emiatt a gépből kiszerelt ballasztot sima ügy beindítani, csak tápfeszültség kell neki és az egyik lábára pár volt feszültséget kell adni, már gyújtja is be a lámpát.
Az ötlet az, hogy hasonló, "analóg" működésre bírjiuk a projektort is ... ha erre egyáltalán képes. Ehhez meg kell akadályozni, hogy a projektor sikeresen kommunikáljon a ballaszttal UART protokollon, mert valószínűleg a gép is attól áll át a "modern" működésre, hogy a ballaszt nyugtázza az "enable communication" parancsot. Ha a ballaszt nem válaszol ugyan, de közben "logikai 1" jelszintre állítja azt az adatvonalat, amelyik az analóg világban az "ég a lámpa" jelet vitte, akkor a gép azt hiheti, hogy egy öreg, analóg, még nem UART kompatibilis ballaszt van benne, amivel beszélgetni ugyan nem lehet, de már sikeresen be is gyújtotta a lámpát, tehát lehet(ne) vetíteni. Ha ez így történik, akkor valószínű, hogy a gép elindul és vetít, akkor pedig nagy királyok leszünk, mert innentől BÁRMELYIK projektor LED/Lézer üzemre való átállítása gyerekjáték lesz. Ha viszont a gép nem hajlandó "analógnak látszó" ballaszttal vetíteni (ami meglepne, mivel ez ellentmondanak a "show must go on" elvnek, hiszen simán előfordulhat, hogy csak a gyári ballaszt kommunikációt végző részével van valami gond, vagy pl. egy kábel elszakadt az adatvonalon, de amúgy a ballaszt szépen működik és a lámpa be van gyújtva, tehát lehetne vetíteni). Ahogy én ezeknek a komoly projektoroknak a tervezési elveit látom (kb. bármit ki lehet belőlük szedni, ugyanúgy működnek tovább :-) szóval engem meglepne, ha NEM lennének képesek analóg ballaszttal vetíteni (igazából már minden nálam járt ballasztot betettem egy-két Barco-ba, az extrém példa az a kisgép, amelyik jelenleg is egy kínai színpadi lámpa ballasztjával vetít ... és a legnagyobb vicc az, hogy még a VIDI lámpavezérlés is működik a színházi lámpa (?) ballaszttal, szóval tuti, hogy az a valóságban egy modern projektor ballaszt, amit töredék áron eladnak színpadi lámpába is (és még így is keres rajta a kínai gyártó).
Összefoglalva: ha a modern gépek hajlandóak analóg ballaszttal működni, akkor kb. egy drót elvágása (és egy másik dróttal való összeforrasztása) után vetíthetnénk bármilyen fényforrással. Ha viszont a gépek nem hajlandóak erre, akkor sokkal macerásabb lesz a dolog. Megoldás azonban ekkor is BIZTOSAN van: építünk egy "műballasztot". Először "kihallgatjuk" a gép beszélgetését a "valódi" ballaszttal a köztük levő adatvonalat "megcsapolva" (ez valószínűleg néhány parancs az induláskor, amikor a gép felprogramozza a ballasztot, kiválasztja a szükséges VIDI hullámformát, stb.) ezután viszont a gép már csak az "ég a lámpa?" kérdést ismételgeti, amire a ballaszt mindig azt válaszolja, hogy "igen". Ezután lehet építeni (és felprogramozni) egy kis áramkört, amit a ballaszt helyére betéve mindig ugyanazt válaszolja a gép kérdéseire, amit egy igazi ballaszt is válaszolni szokott. A gép azt fogja hinni, hogy egy UART-os ballaszttal beszélget és mivel az mindig azt mondja majd, hogy a lámpa világít, a gép szépen vetít majd akármilyen fényforrással. Csak hát ehhez kell egy profi elektromérnök, ehhez én nagyon kevés vagyok, így reménykedem benne, hogy az egyszerűbb megoldás is működni fog. Mivel a "műballasztos" megoldás 100% biztosan működne, az már most eldőlt, hogy a LED/Lézer fényforrás használata lehetséges. Már csak az a kérdés, hogy az egyszerűbb vagy a nehezebb úton jutunk el a célhoz ... illetve az, hogy van-e értelme ennek egyáltalán? Nincs jobb megoldás?
A LED/lézer fényforrás tipikus fényereje töredéke az UHP lámpának. Nyilván senki nem gondolja azt, hogy a százmilliós RGB lézeres nagy Barco-k profi lézereit fogjuk használni, ami lézer meg olcsón távolkeletről beszerezhető ("kulcstartó kategória") az tipikusan kicsi teljesítményű. De minek kell egyáltalán a lézer? Ha a hosszú élettartam a cél, azt a pici (100W körüli) UHP lámpák is simán tudják, bagóért (12000 óra élettartam sima ügy ezeknek, tehát egyetlen lámpacserével megvan a lézer 20000 óra körüli élettartama). Ha a nagyobb színtér a cél, akkor csak az UHP lámpa vörösével van igazi gond, de egy vörös LED segítségével lehetne plusz vöröset juttatni a gépbe és máris sima ügy lenne a DCI színtér. Mivel ennél nagyobb színterű film (szinte) nincs (mozifilmeket nézünk) ezért szerintem nincs igazán szükség a lézerre. Nem mondom, ha lennének izmos és olcsó, hosszú élettartamú lézerek, akkor más lenne a helyzet, de olyat szerintem mi (olcsón biztosan) nem tudunk szerezni.
A lézer+foszfor fényforrás alapszínei általában nem sokkal jobban szaturáltak mint az UHP lámpa alapszínei, így ennek is inkább csak a jó fényereje meg a hosszú élettartama csábító.
Nem kétséges, hogy el fog jönni az idő, amikor érdemes lesz LED vagy lézer fényforrást tenni egy ilyen komolyabb DLP-be, de jelenleg annyira olcsó (és jól működik) az UHP lámpa, hogy most még csak speciális alkalmazások esetén látnám ennek a valódi értelmét (pl. nálunk a hálószobában ez tök jó lenne, mert a gép nem fűtené be a szobát, viszont ha sikerül 100W környékére levinni a ballaszt teljesítményét és pici lámpát tenni a gépbe, akkor sokkal egyszerűbben meg van oldva a feladat).
> Arra sem epithetunk tömegesen hogy majd valaki (te) atalakitod a használt, kiszort barco-k fenyutjat házimozira.
Most arra az évi 2-3 emberkére gondolsz, aki egyáltalán felfogja ezeknek a gépeknek a csodáját? Nos, ennyi "átalakítási kapacitásom" még nekem is van ... sajnos. Nyilván ha "hirtelen" az átlagos házimozis a valóságos paraméterek alapján választana projektort, akkor már más lenne a helyzet, de ez nem fog megtörténni... :-(
GyP
-
gyulaipal
tag
> Egy vélemény mindig szubjektív, nyilván masik véglet a parameterek alapján látatlanban véleményt mondani, ezért is néznék meg egyszer egy JVC-t.
Igen, ezért voltam én is mérges, hogy a kölyök nem vitt magával JVC-t nézni. De hát ezt már buktam.
Viszont a kölyök véleményére adok, szóval valószínűsítem, hogy tényleg szar a képe a JVC-nek. Vagy talán egy Barco F32-höz szokott szem számára az ... meg kellene nézni.
> A LED Általad említett előnyei tények, de ezeket sajnos NEM lehet házilag reprodukálni. Amit meg lehet csinálni, az az, hogy az UHP lámpa helyett a LED-ek világítanak (a színkerék IR szenzora által a gépnek adott szinkronjel alapján digitális időzítő áramkörökkel "kapcsolgatjuk" a LED-eket). Így megkapjuk a LED egyes előnyeit:
- kis áramfogyasztás,
- kis hőkibocsátás
- hosszú élettartam
- halk (is lehet pl. vízhűtéssel)
- nem robbanViszont:
- a színkereket csak részben tudjuk elhagyni (bár igazából ennek csak a szinkronjele kell nekünk, ezt is lehetne "emulálni" pl. egy digitális áramkörrel)
- a LED fényerejét házilag nem lenne egyszerű vezérelni, max. egy dinamikus írisz kivitelezhető (mozgó alkatrész, zaj)
- mivel az alapszínek időtartama nem változik, a szivárvány sajnos megmaradAbban viszont igazad van, hogy a fentiek egyike sem probléma egy gyártó számára, ezeket csak nekünk lenne nehéz a garázsban megoldani.
Jelen pillanatban, ha nagyon fejleszteni akarnék, valami nagyobb (0,95"-es) chip-ekkel épített régebbi 1080p 3 chip-es DLP gépet vennék és lézeresíteném. Itt nincs gond az időzítéssel, nincs színkerék, szinte minden foton hasznosul, stb. Olcsóbb lézerekkel is be lehetne "lapátolni" annyi fényt a tüköralagútba, hogy jó fényerővel vetítsen és brutál kontraszttal (a lézerek egész kicsi szögben világíthatnak) így pici íriszeken is simán átjutna a fény, durva natív kontraszt mellett (már amennyire ez számít).
De sajnos mindennek az első lépése azt megoldani, hogy a gép vetítsen UHP lámpa (és esetleg ballaszt) nélkül. Enélkül mindez csak álmodozás...
-
gyulaipal
tag
A LED nem csak a sufniban zsákutca, hanem mindenhol.
Sokan nem értették, hogy miért álltak le a fejlesztésével, pedig ha értjük az optikai alapokat, akkor nyilvánvaló a dolog: azért, mert a LED nem jó fényforrás. Nagy felületen világít és a világ minden irányába. Ehhez képest az UHP lámpa esetén egy köbmilliméteres térfogatban keletkezik többtízezer lumen, az sima ügy összefókuszálni és még csak nem is lesz nagyon nagy a fény szöge. Az UHP lámpa emiatt sokkal jobb fényforrás egy projektornak, csak persze az élettartama rövidebb és a spektruma gyengébb. De borzalmas nagy a fényintenzitása, amit csak a lézer tud utánozni, de azzal meg tiszta pötty a kép.
Persze a LED akkor jó, ha kevés áramból kell fényt csinálni, hiszen 100W alatt nincs UHP lámpa, úgyhogy ekkor csak a LED marad. De nincs is jó kontrasztja a LED-es gépeknek, kivéve a nagyon profikat, de azokban meg nagy és drága a DMD chip.
Azon gondolkozom, hogy az Infocus 777-et kellene LED-esre alakítani ... de ahhoz kéne valami izmos, fehér LED...
-
gyulaipal
tag
Jó a kérdés, de sajnos nem lehet.
Itt nem akarom elkövetni azt a hibát, amit az AVX-en elkövettem, azaz hogy a matematikai alapokig leírom a gépek működésének az optikai alapjait (ez kb. senkit nem érdekel) de a lényeg, hogy van egy mennyiség, ami a iegfontosabb paramétere egy fényforrásnak: az "etendue". Ez azt mondja meg, hogy mekkora felületen és mekkora kúpszög alatt tud a fényforrás átvilágítani. Az etendue a felület és a szög szorzata. Nyilván minél kisebb a felület és minél kisebb a szög, annál jobb a fényforrás, tehát a kicsi etendue a jó vetítő fényforrás ismérve.
Az UHP lámpa mindenfelé világít, de baromi pici felületből, így a foncsorral kb. 30 fokos kúpszöggel ráfókuszálható a fénye egy pár milliméteres foltra. Csak nemrég tudta utolérni (majd lehagyni) azonos fényerő mellett a lézer-foszfor fényforrás az UHP lámpát, ezért maradt meg az UHP fényforrás a mai napig, a nagyon drága gépekben is.
Az etendue egy annyira mély fizikai gyökerekkel rendelkező mennyiség, hogy megmaradási tétel is van rá: egy optikai rendszeren belül a legjobb esetben megmarad, de soha nem csökken. Ez bizonyított tény.
A LED valódi problémája a szar etendue. Sokkal nagyobb a világító felülete, mint az UHP lámpa esetén, de (közel) ugyanúgy "mindenfelé" világít. A fénye emiatt sehogyan sem fókuszálható rá pici felületre, pici szög alatt. Ha pici felületre fókuszáljuk, nagy szög alatt érkezik meg a fény (mivel az etendue-t csökkenteni nem lehet) ezért a gép nem fogja tudni hasznosítani a fényét (a mikrotükrök 12 fokos billenési szöge miatt csak az optikai tengelyhez képest 12 foknál kisebb szögű sugarak hasznosulhatnak egy DLP projektorban, kivétel az új, XPR-es (fos) chip-ek, ott 17 fokra növelték a billenési szöget, de a chip még így is egy kalap kaki, mivel a felülete sokkal kisebb).
Találtam egyébként egy másik LED-et, amin a chip "bruttó" mérete 5x5mm helyett 3,45x3,45mm. A katalógus azt írja, hogy ez a ma (kereskedelemben) létező legnagyobb fénysűrűségű (azaz legkisebb felületen világító) LED. Ráadásul 10W teljesítménynél 1150lumen az elméleti fényereje, tehát picit fényesebb is mint az első körben rendelt LED. Ha szerencsénk van és a világító felület valóban kisebb (valószínűleg így van, de majd kiderül a gyakorlatban) akkor ez elég durva különbség lehet.
Hogy érthető legyen: ha mondjuk 30 százalékkal kisebb ennek a világító felülete, akkor ennyiszer nagyobb optikai nagyítással tudjuk a fényét (a kb.5mm magas) tüköralagút bejáratára fókuszálni. Ez viszont felületben négyzetes változás, tehát közel 70 százalék plusz fénysűrűség is lehet, mivel nagyobb nagyítás mellett kisebb szögben érkeznek meg a sugarak, tehát több éri majd el 12 foknál kisebb szöggel a DMD felületét, tehát sokkal több hasznosul a LED fényéből. A másik dolog, hogy ekkor lenne hely egy második LED-et betenni az első mellé és annak a fényét is ráfókuszálni a tüköralagút bejáratára. Eléggé meglepődnék, ha ez a (bruttó) 3,5mm-es LED ne lenne alkalmas (esetleg duplázva) a hálószobai gépben fényforrásnak. De hát ott pici lesz a kép, ennek a fényerőnek még legalább a 4-5x-öse kellene a "rendes" házimozis használathoz. Meglátjuk...
-
Morph76
aktív tag
Az uhp izzóknák a legnagyobb ellensége a ki-be kapcsolgatás. A legjobb neki az volna, ha folyamatosan mehetne. nézhetsz vele sorozatokat is, de 20-30 percet jobb ha pihen egy izzó kikapcsolás után. De majd Pali megledesít mindent!
Ha túl sokat van kapcsolgatva egy izzó elfáradhat még az elért üzemidő előtt is.[ Szerkesztve ]
-
gyulaipal
tag
Morph jól beszél, az UHP lámpa élettartama annál hosszabb, minél többet hagyják menni egyhuzamban. A begyújtás illetve a felmelegedés-lehűlés ciklus nem tesz jót a lámpának, csökkenti az élettartamot.
Egyébként ma már egy UHP lámpa nem olyan drága, szóval ettől még nyugodtan lehet 1-1 órákra, azaz egy sorozatrész megnézésére bekapcsolni, de azért 5-10 percekre nem tanácsos. Ha egy projektort szakaszosan használnak, akkor abba nem ideális fényforrás az UHP lámpa. Ma már mozizáshoz sem, de az olcsóságát és az egyszerűségét figyelembe véve még mindig elég jól teszi a dolgát...
A LED-es zseblámpák fényesek, de azokban nem 4mm2 a LED világító felülete. Nem a fényerő a lényeg, hanem a világító rész felületi fényessége. Ha ez kicsi, akkor több fényforrás fénye összeadható, ha nem kicsi, akkor megette a fene.
-
gyulaipal
tag
> ha egyszer lesz rá keretem lehet hogy szerzek egy 1.16-os fix lencsét és egy WQHD Barco-t.
Nekem volt ilyen gépem "Graphics" színkerékkel. Az kegyetlen. Abban csak kb. 20% plusz fényerőt ad a pici fehér szegmens, így a színek fényerejének az összege közel van a fehérszinthez. Élegem legjobb projektora volt az a gép. Csak azért adtam el, mert KÉT darab F32 még ennél is jobb lesz (számításaim szerint) ... de szerintem ezt már említettem. Vagy nem?
A terv most az, hogy két darab 1920*1200 pixel felbontású F32-vel egymás mellé vetítek, azaz optikailag összeillesztem a képüket. Így effektíve egy 2880*1200 pixel felbontású (most jön a "durva" rész) és 1,4" (körüli) chip-méretű DLP képi paramétereit kell kapni. Feltéve, hogy a dolog működni fog ...
Tudtomal nincs olyan házimozis DLP, amiben 0,95"-nél nagyobb chip lenne. A két géppel együtt viszont egy jóval nagyobb chip-nek megfelelő, azaz "durva" képet kell kapnunk ... ami számításaim szerint azonos fényerő mellett több, mint dupla kontrasztot jelent a 0,95"-es chip-hez képest (azonos képszélesség és felületi fényesség mellett).
Meg persze nagyobb felbontást is jelent ez a dolog, hiszen 2880 pixel dolgozik majd. És a kép is nagyon éles lesz, hiszen egy (ja, bocs, KETTŐ) 10 mikronos billenőtükrökkel működő chip képét látjuk majd a vásznon. Ha ez a dolog működik, akkor UHD forrásból abszolút példátlan képminőség lesz az eredmény ... ha meg nem, akkor legalább megpróbáltam. De szerintem működni fog ... hiszen a profik is használnak ilyen többprojektoros rendszereket.
> LED-es projektor még nem volt kezed alatt? Esetleg onnan még ellesni pár dolgot.
A gyárilag LED-es gépekben Luminus Devices LED-ek szoktak lenni. Ezek már akkor léteztek, amikor a "komoly LED-es projektor" egy valós lehetőség volt, így kb. minden gyártó ezeket használta akkoriban. Ezek világító felületének a képe "egyenesen" a DMD felületére leképezhető, így működtek az általam "belülről" látott gépek, azaz nem volt bennük sem színkerék, sem tüköralagút. Ezeket azonban nem lenne egyszerű "kihagyni" az utólagos "LED-esítéskor".
Azóta sajnos lecsökkent a DLP chip-ek mérete, így később már csak pici chip-ekből épültek (általában gagyi) LED projektorok, ezekből sok dolgot nem hiszem, hogy tanulni lehetne. Pedig a LED-ek sokat fejlődtek közben, így ha ma fejlesztene pl. a Runco egy LED-es projektort, az kb. mindent agyonverne ... de hát ez már csak álom marad. Ahogy maga a Runco is csak egy emlék már. Sajnos.
Ma már az Osram sokkal jobb LED-eket gyárt mint a Luminus (több, mint 2x nagyobb felületi fényesség) de ezeknek is van egy hátránya: több (2-4db) "pici" chip van egymás mellé téve rajtuk és a világító felületen látszanak az illesztési vonalak (azaz itt nem világít a felülete a LED-nek). Ezek csak tüköralagúttal (vagy más, hasonló hatású fényhomogenizáló eszközzel) használhatóak projektorban (enélkül fekete csíkok lennének a képben). Ez nyilván drágít valamennyit a projektor elkészítésén ... és bizony ha egy, a boltban 1milliós gépnek (mondjuk) 25eFt-ból kell megépülni, akkor egyetlen kis optikai alkatrész is számít. Ha lenne valakinél Osram LED-es gyári gép, azt érdemes lenne megnézni belülről ... de igazából nekünk úgyis van tüköralagút a LED-esítendő gépekben, így a fekete vonalak nekünk nem számítanak.
Fura, de azt érzem, hogy a LED-ekkel kapcsolatban NINCS már (jelentős) tisztázatlan műszaki kérdés. Ha építenénk nekik "kapcsolgató" elektronikát, akkor a mi fényforrásunk is ugyanannyi fént termelne, mint egy profik által épített gépben (hiszen a 16A megengedett áramerősség nekik is ugyanannyi ... bár lehet, hogy ők megvehetik a jobban sikerült LED példányokat).
Ők persze meg tudják szüntetni a szivárványt a LED-ekkel, otthon ez reménytelen, ezen gondolkozni sem érdemes.
Nekünk a tüköralagút egy kis plusz fényveszteséget okoz, ezt kiválthatnánk üvegtesttel, de nem hiszem, hogy a különbség nagy lenne (akkor a gyári, UHP-s gépekben sem lenne tüköralagút, hiszen egyik gyár sem szeretné pazarolni a fényt). Meg amúgy is, az Osram LED-ek fényét muszáj homogenizálni, cserébe többszörös fényerőt termelnek, tehát a használatukkal még így is sokkal több fényerőt nyerünk, mint amennyit a tüköralagúttal veszítünk.
10% veszteséget okoz a színkerék is, de CSAK ezért én nem szedném ki a gépből, mert a kiváltására épített elektronika is elromolhat, tehát nem nőne az üzembiztonság. 10% fényerő-különbség úgysem lényeges.
A TIR prizma fényvesztesége a profik gépeit is terheli (a lens-shift viszont hasznos, NEM hagynám ki) ... szóval hülyén hangzik, de szerintem ezek a "komoly" gépek alapvetően jól meg vannak építve ... és ez LED fényforrással sem változik meg. Más szóval fényesebb LED-es gépet lehetne építeni (pl. egy F12-re alapozva, abban nincs TIR prizma, ezért kevesebb a fényveszteség, fényesebb a kép) de akkor meg a gép elhelyezése lenne nehéz, azért nem használná senki.
Ja, "megoldottam" a Barco fényközösítő rendszerének a veszteségét. Pontosabban: a rendszer által "elpazarolt" fény "helyére" be lehet juttatni plusz fényt, ami kompenzálja a veszteséget. Így végül ugyanakkora fényerőt kapunk, mint amit akkor kapnánk, ha a rendszer az "elméleti" felületre érkező összes fényt hasznosítaná. OK, ez bonyolult, jöjjön egy gyakorlatil példa:
Van 2db négyzet alakú LED-ünk és egy 16:10 projektorunk. A kollimátorokkal a világító felület képét a tüköralagút magasságához illesztjük. Így mondjuk 20% fényt MINDENKÉPPEN elpazarlunk LED-enként (mivel 0,8:1 az oldalaránya a tüköralagút "fél bejáratának"). A hasznosítható fénymennyiség tehát "normál esetben" a LED-ek fényerejének a 80%-a (azaz összesen 1,6x-os fényerő) MÍNUSZ a fényközösítő rendszer vesztesége. A veszteség UHP lámpa esetén kb. 17%, mindkét lámpára egyformán, de LED esetén több lesz, mert több fény megy át a fényfolt szélén és az átlagos szöge is nagyobb a sugaraknak. De még a 17%-kal számova is 1,6*0,83 az kb. 1,33. Magyarul csupán 33% plusz fényerőt nyernénk a második LED használatával ... vagy talán még valamivel kevesebbet, hiszen már ez is felülbecslés.
A "találmány" lényege az, hogy a(z amúgy is elpazarolt) 20% "lelógó" fényfoltból "pótoljuk" a fényközösítő rendszer okozta veszteséget. Ehhez módosítani kell a belépő felületeknél a hőpajzsokat, de LED-del úgysem lesz nagy a hőterhelés, így ez nem gond. Egyszerű geometrikai szimmetria miatt a "lelógó fény" hasznosítása pont kompenzálja az amúgy elveszített fényt, tehát "visszakapjuk" a 80% fényerőt (LED-enként). Magyarul a "dupla" LED használatával mégis 1,6x-os fényerőnk lesz. 60% plusz fényerő kedvéért már nagyon is okos dolog a második LED használata ...
Számításaim szerint a 16:10-es F32-ben ez a módszer két "kicsi" (kb. 2800 lumen-es) Osram (fehér) LED használatával kb. 400 lumen fényerőt eredményezhet ... ha működik. Ez kb. az RGB LED-ekkel elérhető fényerő ... csak fehér LED használatával. Éppen van otthon két ilyen LED, úgyhogy amint időm engedi, kipróbálom a dolgot. Mivel ezek fehér LED-ek, a megoldást nagyon könnyű megépíteni, nem kellenek sem dikroikus tükrök, sem elektronika, csak pár lencse meg egy tápegység (ami áramot ad a LED-eknek). Ez a fényerő már teljesen használható lenne, kb. 250cm képszélességig megkapnák a nagymoziban szabványos (minimálisan ajánlott) felületi fényességet ... és mivel egy ilyen LED kb. 40W áramot eszik, az áramfogyasztás sem lenne nagy. Ráadásul nekem csak kb. 220cm széles képet vetít majd a dupla projektoros rendszer "bal oldali" gépe ... úgyhogy ezzel a megoldással azonnal és egyszerűen "LED-esíthető" lenne a kétgépes rendszer is (és még a felületi-fényesség sem lenne rossz, 13,75 footlambert, ami kb. az ideális fényesség a nagymozis ajánlás szerint). Főleg mivel ez a fényesség csak soktízezer óra után csökken pár százalékot...
Elvben holnap érkezik egy kis "halott" Casio, amiben viszont vannak lézerek ... de a lézer-foszfor fényforrást megépíteni sokkal bonyolultabb, úgyhogy első körben a dupla-LED-es megoldást próbálom ki ... és ha működik, akkor a 17 éves kölyök szobájában végre sem lesz 40 fok "árnyékban" ... úgy értem pár óra projektorozás után... :-)
-
gyulaipal
tag
Ez milyen gép pontosan?
Minden lencsét szét lehet szedni, de néha ez macerás. Egyes típusok esetén ragasztva vannak egyes alkatrészek, na, az komoly szívás... Barco lencséket sokszor szedtem már szét, azokkal nem szokott probléma lenni, de pl. a baba-Barco esetén is van három "kukac-csavar" aminek a feje le van kenve vöröses színű lakkal, azt le kell oldani (nitrohigitó) mielőtt a leghátsó lencsecsoport kiszerelhető lenne.
A nagy-Barco lencsék (EN11, EN13, stb.) esetén simán "kitekerhető" a hátsó lencsecsoport (ha jól emlékszem, de ilyet sem szedtem szét már pár éve).
A DLP-k esetén a TIR prizma felületén is lehet por, szerintem ezt látod üveglemeznek, mivel ennek a felülete valóban sík, viszont ennek a takarításakor nagyon kell vigyázni, hogy nedvesség NE jusson a TIR prizma tagjai közé, mert onnantól megszűnik a teljes belső visszaverődés fizikai jelensége. Batyó ilyet is megoldott már, de jobb nem kísérteni a sorsot... :-)
Viszont minden ilyen szerelést érdemes szűrt, azaz pormentes levegőjű lamináris box-ban csinálni, hogy a végén ne több por legyen a lencsetagokon, mint amennyi a takarítás előtt volt. Ha ilyen nincs, akkor lehet, hogy érdemesebb elvinni valahova, ahol van ilyen ...
-
Morph76
aktív tag
-
Morph76
aktív tag
-
gyulaipal
tag
> Biztos láttad már a Barco LED-es gépeit, azokban milyen LED-ek lehetnek?
Jelentem azok Philips HLD LED-ek (ott is van a fényképük a kép jobb alsó sarkában). Sajnos olyat nekünk nem adnak. De majd lesz olyanunk is pár év múlva, amikor az ezzel épített, gagyi távolkeleti gépeket lehet majd halott állapotban összevásárolgatni Ebay-ről...
A kontraszt szempontjából a legfontosabb paraméterek a chip mérete, a mikrotükrök mérete, a chip tecnológiai fejlettsége (DarkChip besorolás) és ezen kívül van még egy paraméter, amit viszont nem mondanak olyan "hagnosan": nagyon nem mindegy, hogy egy adott példány gyártása hogyan "sikerül". Minél jobban sikerül optikailag a mikrotükrök felülete (és a rajta levő alumínium réteg) annál kevesebb fényt szóródik a felületen, azaz annál jobb lesz a kontraszt.
Elméletileg jobb a kontrasztja az 1080p (0,95") DMD-nek,, de valóban döbbenetesen jól sikerült példány a Morph "kolléga" gépében levő 2560 pixeles chip, ez tényleg hozza (ránézésre) a FullHD gépek esetén megszokott kontrasztot. Nem gondolom azonban már annyira fontos paraméternek az on/off kontrasztot, hogy miatta érdemes lenne lemondani a 2560 pixeles felbontásról az átlagosan sikerült chip-ek esetén sem.
A FullHD feletti felbontásnak van értelme EGYES ESETEKBEN. Pl. ha közel ülünk a vászonhoz és jó nagy a kép látószöge, akkor valóban okos dolog a 2560 pixeles felbontás (persze a natív 4K is az lenne ... ha lenne olyan házimoziban :-). A 4K valódi élvezetéhez azonban már olyan közel kell ülni, hogy az már nekem picit "sok a jóból", úgyhogy én a 2560 pixel esetén érzem úgy, hogy az már "egy életre elég" ... lenne ... ha lenne még olyan gépem. De hát most nincs. Ha nem sikerül végül megcsinálni a kétgépes rendszert akkor majd megint veszek egyet ... de ha az esetleg működik, akkor az mindent verni fog...
Az is jó mondás, hogy a natív 21:9-es géppel nem kell zoom-olgatni. Az egyben azt is jelenti, hogy állandó a kép felületi fényessége (anamorf optikával vagy 40%-ot csökken a felületi fényesség amikor az optika a fény útjában van).
Szerintem örüljünk, hogy a mai világban már elég idióta van ahhoz, hogy kb. bárki vehessen nagyon komoly gépet teljesen elfogadható áron ... hiszen hány évig kellett erre várni ...
Ja, a Barco natív 21:9-es gépeinek automatikus képarány állítása jó dolog, de ez nagyon szépen működik MadVR-rel is, úgyhogy HTPC-vel ma már valóban ekvivalens a 21 9-re "faragott" gép a gyárilag ilyen képarányú gépekkel...
[ Szerkesztve ]
Ha túl sokat van kapcsolgatva egy izzó elfáradhat még az elért üzemidő előtt is.Új hozzászólás Aktív témák
- AMD Ryzen 9 / 7 / 5 7***(X) "Zen 4" (AM5)
- Az NVIDIA szerint a partnereik prémium AI PC-ket kínálnak
- Ukrajnai háború
- WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
- Kormányok / autós szimulátorok topicja
- Helldivers 2 (PC, PS5)
- iPhone topik
- Megjelent az iOS 17.4, minden idők egyik legfontosabb iPhone-frissítése
- gban: Ingyen kellene, de tegnapra
- Autós topik
- További aktív témák...
