Keresés

Hirdetés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Miklós315

    aktív tag

    The Conjuring: The Devil Made Me Do It

    Sokkal jobb lett, mint a második rész, jobb lett, mint vártam, működőképes, hatásos, nézhető.

    Azt azért bánom, hogy felszínes horror-akció irányba terelték a történetet. Jobban bírtam volna, ha lassú ritmust követ, inkább a nyomozásra (Warrenék) és a tárgyalásra (Arne) helyeződik a hangsúly, és szépen felépítik az "ügyet", folyamatos nyomasztással, ahogy összeáll a kép (a misztikus háttérrel), nem pedig ezzel a kapkodó-rohanó, látványos (bazári) akciózással alibiznének, elpocsékolva ezt az amúgy izgi sztorit.
    Szóval az első rész toronymagasan a legjobb a trilógiából (spinoffok nem érdekelnek), többször nézős, ez meg mondjuk legyen egy egyszeri 6/10.
    Horrorműfajban rengeteg sokkal rosszabb is van, de sajnos ez is csak karcolgatja a mély, zsigeri borzongást...

    #értékelés

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    Nicolas Winding Refn-napok:

    Bronson
    Hardy jól hozza a vadbarmot, de ez sem menti meg az érdektelenségtől: csípem a börtönös filmeket, de ez inkább karakter-központú, és ez a figura max. idegesít. Nem értem, miért kapott filmet...

    Valhalla Rising
    Mire gondolhatott a költő?
    Utólag mondjuk furcsállom, hogy nem 80-as évek zenéje meg sok neon tarkította, de azzal se lett volna sokkal tartalmasabb.

    Drive
    A legjobb filmje - látszik, hogy nem írta, csak rendezte (hozva a néma hőst meg a "neon/zenét").
    A sztori érthető, a karakterek működnek, a hangulat telitalálat, minden klappol.

    Only God Forgives
    A legvacakabb filmje: a sztori két mondatnyi bosszú/becsületdráma, de ezt is úgy szétvágta/flashelte/"szimbolikázta"(?), hogy teljesen túlzó, felesleges művészieskedés lett nyakonöntve pár hektoliter vérrel... De minek?

    The Neon Demon
    Majdnem, de sajnos ebbe is beleírt...
    Kétharmadáig egy tipikus, de stílusos karrier-sztori a naiváról a rideg bizniszben, de a végén a nekrofília + a Báthory-fordulat (és a Keanu-s szál is kilóg)... Olyan mesterkélt lett, mint amiről a csóka magyaráz az étteremben: kár érte.
    Városi vadvilág, avagy az vagy, amit megeszel...

    Refn kb. "Tarantino és Trier szerelemgyereke, aki a 80-as években ragadt": öncélú, giccses művész-vérfürdő.

    #értékelés

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz paatrick #145319 üzenetére

    Én arra tippelek fő okként, hogy rendezni, még inkább látványt vizionálni tud (bár az is önismétlőbe hajlik), de karakterei nincsenek, mert nem tudja megírni őket (felületes és következetlen sablonok), illetve mélyebb probléma lehet az üzenetnélküliség, vagyis, hogy max. annyit akar újra meg újra átadni minden "történettel", hogy az ember erőszakos és az erőszak pusztító. Ezt viszont olyan "túlbonyolított" (sehová se tartó "álmok és szimbólumok") és elnyújtott ürességben (nem tud két órásnál rövidebb filmet csinálni, és rengeteg a funkciótlan üresjárat) tálalja, hogy maximálisan rétegtermékké válik tőle.
    (Zeneileg Cliff Martinez - állandó zeneszerzője - is necces: ritmustalanul tolong minden jelenetben, nincsenek felépítmények, csak totális leuralások... Szintén nem segíti a filmeket, pedig a zenéje jó lenne, ha kontrollálnák, és ügyesen használnák.)
    A Drive érthető, fogyasztható, működőképes, de a többi filmje üres blöffnek hat... Kár érte.

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz mephi666 #145325 üzenetére

    Nekem a fenyves sem jelentett maradandót Goslingtól. Ott is ilyen "néma muki" style, csak nincs körülötte show, ami eladná...

    A Fracture, The Believer, Lars and the Real Girl, Blue Valentine, Drive, Crazy Stupid Love filmjei jöttek be (a Remember the Titans is, csak ott totál mellékszereplő).
    Tud játszani is, de ez az állandó fapofa figura néha tökre nem működik... :)

    gbors:

    A Refn által nyomatott neon látvány+elektro hangzás a The Neon Demonnak nagyon jól tudott állni, itt én sztorivonalban a kevesebb több elvét védeném ezzel a - jól írtad - provokatív hülyeséggel szemben, ami szerintem agyoncsapta az addigiakat (mintha nem tudta/akarta volna normálisan lezárni, hát inkább jókora túlzással "kikerülte" a problémát...)

    A Drive esetében viszont ezt a törést nem látom: szépen, lassan, folyamatosan növelve a feszültséget jutunk el a végéig. Jobb az írás (szerintem).

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145332 üzenetére

    Picasso tudott festeni, de aztán már nem akart... Onnantól istenítik: a civilizáció vége.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145336 üzenetére

    Nem csak a "maradandóról" van szó (pedig van bőven a művészetben ilyen lesajnált "tradicionális"), de magáról az "alkotásról". Létrehozol valamit: persze mit, kinek, mi célból?
    Van egy gondolatod, üzeneted, egy érték, amit megosztanál? Vagy kifejezetten magadnak készíted (felmerül a művészeti megítélés problematikája: hogyan és minek ítéljünk valamit...)?
    A lényeg, hogy Picasso (meg mások) "radikális új szemlélete" maximum annyit jelent, hogy lázadjunk (akármiért, akármi ellen). Ez lehet hasznos a dialektika szerint (fejlődéshez vezethet: ld. kereszténység vs. iszlám, előbbiből a modern világ sarjadt, utóbbi betokosodott, leragadt egy ponton), de művészi érték szempontjából én nettó bullshitnek tekintem (krikszkrakszok, melyek max. az "összevisszaságukban bulis színkavalkád" miatt jópofának hathatnak). Totális relativizmus (kinek mit jelent, ha egyáltalán), onnan meg szkepszis ("ez csak zagyvaság"), vagyis legvégül öncélú "szemetelésbe" torkollhat ("zaj").

    Ezt átültetve a filmekre (konkrétan Refn-re):
    A Bronson (előtte voltak még szerzői filmjei, azokat nem láttam) a zabolázhatatlan erőszakról szól. A karakter egy szinten stagnál, totál elvesztettük, sosem lesz belőle normális ember. Akkora szélsőség, hogy önmagában nem tudunk mit kezdeni vele, de társadalmi általánosságban sem, mert ez egy szűk bug a rendszerben: erre van a börtön, a villamosszék...

    Valhalla Rising. A főhős egy vérgőzös harcos, nem tudjuk honnan jött, nem tudjuk kicsoda, nem fejlődik semmit, van egy sajátságos (nem kifejtett) etikája (kit öl meg, kit nem), végül meghal.
    A film nyitánya az a mondat, hogy "Kezdetben csak az ember volt és a természet, aztán jött a kereszténység és elűzte a pogányokat" (tartalmi idézet, nem pontos).
    A film címe Valhalla, ami az északi germán harcosok túlvilág-mennyországaként érthető (harc közben bátran meghalt harcosokat a valkűrök felviszik oda, ahol lakomák és harcok váltják egymást újra meg újra). Tehát eleve a "természet" itt nem utalhat a környezetre, mert a korai ember jellemzője mindig is valamiféle babonás transzcendenciára való hajlam volt, a Valhalla meg konkrétan kifejtett (mitologikus) hitrendszer része (prototeológia/protoantropológia). Ergo az "emberi természet" képbe kerülhetne, ekkor a kereszténység valami fejlődést, többletet jelentene a darabos/töredezett elgondolás-narratívához képest. A film alapján ez nem derül ki, mert mindenki ugyanolyan galád és meghalnak mind egy szálig. Nincs semmi különbség egyik világnézet között sem. De ez nincs kifejtve, csak nem látunk semmit, minimalista jövés-menést mészárszékkel. Tudjuk be annak, hogy Refn szkeptikus/depis...

    Drive. Ezt nem írta, csak rendezte, lehet hogy felkérték, stb. Mindenesetre az erőszakra való hajlam és a pusztítás/pusztulás itt is sarokpont. Ez sem egy happy endre kifutó történet.
    Ezen hasonlóságoktól eltekintve én beékelt darabnak tekintem (nem szerzői filmje, hanem "bérmunka").

    Only God Forgives. Ismét transzcendens téma, (az egy) Isten már címszereplő, továbbléptünk a mitológiáról. Bűn, bűnhődés, megbocsátás, kegyelem... gondolnánk.
    A szereplőkről a következőket tudjuk meg: Gosling és bátyja alvilági bizniszt visznek, a báty egy szadista rohadék, Goslingnak van egy (Mikkelsenhez hasonló) sajátos etikája (gyilkos, de a maga rendje szerint), az anyjuk egy tipikusan rossz szülő/rossz ember/rossz taktikus (mindenképp péklapátért kiált), a rendőr szeret énekelni és közben naivan csodálkozik, ha a döntései "nem várt" következménnyel járnak.
    Gosling nem fejlődik, stagnál. Az "etikája" következetlen (a rendőr feleségét hagyja megölni, majd megmenti a gyereket, miközben 1. ekkor még nem tud a saját anyjáról sem, 2. korábban a bátyja gyilkosát is elengedte...). A viszonyai (anyjához, "szeretőjéhez", a rendőrhöz) kusza (irracionális, céltalan) és stagnáló.
    A rendőr ráuszítja a bátyra az apát, majd számonkéri, hogy miért ölte meg... irracionális. Ezen túl stagnál a karakter. Megy és öl, mert ez a forgatókönyv (rá vadásznak, hát vadászik).
    A két főszereplő viszonya egy totál semmitmondó büntetésbe torkollik (a kézlevágás) - mit old meg Gosling szemszögéből, mit old meg a rendőr szemszögéből, jutnak valahonnan valahová a karakterek? Semmit nem mozdulnak.
    Az ember embernek farkasa és a bűn bűnt követ narratíva kívánja alátámasztani az Isteni kiváltságot, miszerint az ember nem, csak Ő képes megbocsátani a sok rosszat, amit egymással tesznek az emberek? Nos, ha nem ismerjük a keresztény tanítást, akkor igaz is lehetne, ergo Refn téved vagy tudatosan tagad/hazudik.
    Mi célból? Mi az üzenete, szándéka? Nem tudjuk meg...

    The Neon Demon. Újabb transzcendens téma, immáron a démon vizslatása.
    A főhős nem főhős, csak eszköz, akiről semmit nem tudunk meg, és bár úgy látszik, mintha lenne karakterfejlődése, sehová sem jut, miközben következetlen a karakterívvel (beleolvadna a bizniszbe, de mégsem teszi: jelenetről jelenetre mintha alakulna, de mégis ugyanolyan marad). A mellékszereplőkről sem tudunk meg semmit (egyik leszbi, másik műtteti magát, harmadik még jellegtelenebb: fél, hogy nem lesz helye ott - ettől mindegyik modell fél, tök átlag), és nem is haladnak sehonnan sehová.
    A történet szerint a vidéki kislány nagyvárosi dívává válhat, csak épp ez nem történik meg, mert megeszik a konkurens/sértődött mellékszereplők.
    A profi fotós csak a fotózásnak él, a divattervező egoista szónoklatok mellett kukán ül... Semmit nem tesznek hozzá tartalmilag, csak időhúzás.
    Keanu szála: totál zsákutca, kérdéses zárlattal: nem tudjuk, mi történik, kivel, hogyan, stb. Elvarratlan felesleges töltelék.
    A démon? A divatvilág illuzórikus húsdarálója? A hírnév egója, a magamutogatás kevélysége, az irigység, a hazugság, a szenvtelenség...? Látványos felsorolásnál nem jut mélyebbre/messzebbre a film. A vége meg legfeljebb azt engedi kihámozni, hogy ha lepaktálsz az ördöggel, mindig az ördög fog nyerni az alkun... de ez sem igaz, amennyiben a sminkes és a mű-lány "halála" mellett ott a "félős" sikere, újra reflektorfénybe kerül... Akkor mit akart mondani a film? Ez a karakter semmivel nem különbözött a többi gyilkostól...

    Ha van kapocs Refn szerzői filmjei közt, az a totális nihil: az ember bűnös és az ember elkárhozik, nincs remény, nincs kiút, nincs semmi.
    Ehhez "elemzi" (sic!) az embert (Valhalla), Istent (Only...), és az ördögöt (...Demon). Úgy, hogy semmit nem tudunk meg semmiről.
    Mindezt többnyire giccsebe burkolt audiovizualitással tálalja.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz proci985 #145337 üzenetére

    Érdekes: a személyes perspektíva nem jelentkezhet egy képen? Hány fotós hány képet lő "ugyanarról", mégis igyekeznek a "saját valóságukat" megörökíteni általuk.
    A festők ennél szabadabbak is... Nem gondolom, hogy maga a "fotorealizmus" lenne a végcél (minden esetben), talán csak eszköz, de a személy, az alkotó pillanata/technikája, stb. ott lesz benne.

    A BR249-ről már hosszan értekeztem :B

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz RetepNyaraB #145341 üzenetére

    Általában a modernről/posztmodernről szóló ítéletem a fenti: nem sokra tartom (konkrét kivételek akadnak, mikor valóban elborult játékkal valami izgalmas koncepciót - érthető alkotást - hoz létre (az "új nézőpont")). De leginkább azt érzem a vonulaton, amit a Mű szerző nélkül-ben (a tudjuk melyik részben): se ötlet, se gondolat csak kényszerű erőlködés...

    Az ember mindvégig valamit meg kívánt fogalmazni - és legtöbbször a dekonstrukcióval is ez volt a helyzet -, de a modernitástól a (szekularizált, felvilágosodott) ember már a semmit ragozza...
    Erre tökéletesen jó példa az A torinói ló c film.
    A filmes eszközök, a filozófia és a teológia (valamint az antropológiájuk következtetése) ismerete, tartalma, alkalmazása zseniálisan jelenik meg többrétegű, többjelentésű, egymást erősítő rétegekben, mely ábrázolja az embertelen embert (puszta állat), az Istentelen embert a világban (Nietzsche: Isten halott), a teremtés végét (Apokalipszis), és a poklot (az Istentől elválasztottság maximája a Végítéletet követően), melyek közt a "létező ember" életösztöne mindig állandó ("Enni köll.").
    A "lét ereje" - melynek forrását tagadhatjuk, de az utolsó szó nem a miénk: hiszen ahhoz korlátozott az élettartamunk, tudásunk, episztemológiánk.

    Refn mit kíván közölni? Mi a tárgy, a tartalom, az érték? Több kétórás filmje sem ad választ, mert kusza erőlködés, mint Picasso "zseniális" képei...

    #145342 eeXaa:
    1. Én vagyok a befogadó, nekem kell megbirkóznom a "művel" (nyilván magamból fogok kiindulni).
    2. Ugyanakkor a mű képesnek kell, hogy hasson - amennyiben 'tud' formálni engem, mint befogadót (Refn nem tud). Tanítani, új megközelítéstét adnia egy már ismert nézőpontnak, stb...
    3. Az 1. és 2. együtt hat az emberre élete során.

    Még nem láttam azt a filmet.

    Kíváncsi lennék neked mit jelent Refn valamelyik (vagy több) filmje. Mit látsz benne - nem audiovizuálisan, mert azt hagyjuk meg "döntetlennek", hanem - gondolatiságban (tartalom szerint)?

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145344 üzenetére

    Majd ránézek arra a minisorira...

    Azért vagy szórakoztasson/szépelegjen, vagy üzenjen, vagy a kettő együtt. Amikor már az is felmerül, hogy haszontalan és értéktelen is lehet és ez így oké, ott "furcsa világ" van...

    Experience.
    De milyen élmény, tapasztalás: mint egy "trip", ahol az "anyagot" a film szolgáltatja?
    És nyersz tőle valamit vagy csak eltelik általa az idő?

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz gbors #145347 üzenetére

    Na, ezért sajnálom, amikor eeXaa sosem ír konkrétumot...

    Szóval köszi gbors, mert így - "Az nem volt nagyon bemutatva, mitől ment le a bosszú ennyire ősprimitívbe, de aligha lehet kételkedni abban, hogy sok emberben benne van" - ívkapocs lehet a film kimenetele és a többi film erőszak-központúsága közt: a korai harcos erőszak-élménye, a modern alvilág erőszak-élménye, de még a "legbékésebb" divatvilág is csak ugyanazt az erőszak-élményt fedi a smink stb. révén...
    A konkrét film lezárása akkor legyen kipipálva, (így már értem, hogy miért gyilkosságra fut ki.(Mondjuk a recepciós-szál továbbra is kérdőjeles, mert nem látunk/tudunk semmi biztosat, valamint a nekrofilia/Báthory-módszer öncélú trollkodásnak hat.)
    A gondom maradt: három 2 órás - ez 6 óra játékidő - (elég furán tálalt) alkotásból ennyi hámozható ki? Az ember erőszakos...? (Spanyolviasz? Mitől "zseniális"?)

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz gbors #145350 üzenetére

    Ez a szem számodra mit jelent (felőlem akármi is lehetett volna, nem "üzent" semmit, hogy pont az - a tett maga meg már önismétlő, szóval nekem kapufa lett)?

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz gbors #145352 üzenetére

    Hmm, hát izé, oké. (Nem tudok mit kezdeni ezzel a filmmel) :D

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz proci985 #145355 üzenetére

    Értem én, hogy fejlődés, meg hogy meg kell lelni a határt, de - hacsak nem tépett be - feltűnően, láthatóan a határ túloldalára került pl. "Picachu" is. (Nem tudom komolyan venni ezt az irányzatot) :B
    El Greco még oke, Bosch már nem annyira, stb.
    Filmben Greenaway egy ilyen Picassós "furaszerzet", de Refnt is öncélúnak tartom (márcsak az önismétlés okán is).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz lezso6 #145357 üzenetére

    Elsőre mekkora marhaság, de kontextusban nyerhet jelentést - itt meg konkrétan szájbarágós a kontextus-értelmezés...

    A The Square pl. tök jól reflektál, parodizál, használ posztmodern absztraktokat, vegyítve-összvonva azt különféle dimenziókkal: mindenféle kritikák, tematikák, mélyebb - közölni szándékolt - igazságok felfedése céljából... Közel sem kell a furcsának "értelmetlennek, haszontalannak" lennie, sőt.
    És itt mindegy is, hogy festmény (pl. Guernica) vagy szobor/egyéb installáció vagy akár film a konkrét hordozó.

    #145360
    +1

    A "fehér négyzet fehér alapon" számomra az a pont, amikor már a falat is áttöri (nem csak eléri kutatva) a "jószándék" és hülyére vesz mindent és mindenkit (jogban ugyanez fellelhető mozzanat).

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz lezso6 #145362 üzenetére

    Erről kutatások kellenének (nem ideologikus, hanem objektív kutató szemlélettel), hogy vajon hányan képesek a semmire reagálni és hányan konzumcsordabeliek (akik "bele kell látni valamit, mert elvárás/sznobság" alapon "értékelik" a semmit).

    De érdekes megközelítés: vajon náluk (az első csoport, akikben kivált valami tényleges reakciót) mitől lehet, hogy arra reagálnak, amire a - feltételezem - többség nem...?
    Az eszképizmust a lázadás keretében már érintettem, de ha nem tud konstruktív mederbe csatornázódni, akkor a "itt hagyták ezt a táskát vagy műalkotás?", illetve a Lord of Chaos pusztító kifejletébe torkollik a probléma...

    Azért nem véletlen az sem, hogy a "hét szabad művészet" keretében oktatási anyag volt évszázadokon át az alkotás (azt megelőzően szintén művészet-tanulmányok - mester mellett - zajlottak), s valami szabályrendszer korlátozta a relativizmust: pl. akár a matematika (arányok, stb.) a szobrászat/festészet/zene/líra vonalon is...

    #145363 proci985:
    Nem. Nos, élőben a technika lehet valós érv, de túl a technikán mit nyújt a szemlélő befogadónak? Mondjuk, hogy akármit (szubjektív, opcionális), de amikor nem is technika, hanem csak egy A4-es papír van kitéve ("piros alapon piros"), nos, azért az még csak nem is egy "Zima Blue", ahol megint csak van kontextus - noha feltűnő, hogy a filmen belül elsőre a befogadók is a "mi ez? azért inkább értékeljük, hátha" problémába futottak bele, majd feltárul a valódi dráma és jelentéstartalom a film nézői előtt - de nem a filmen belüli átlag befogadók előtt...
    Szóval nehéz ez.

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz proci985 #145367 üzenetére

    Az a rész kiemelkedik az antológiából: sajátos stílus, gondolatiság, rétegzett közlésmód, szépen végigvitt ívben elmondva.

    Dekonstrukció: A gyűrűk ura/Werckmeister harmóniák, stb. is a zene felől közelít (eleve két művészeti ág ötvözése) a teremtés/rend tematikájához.
    A tudatos diszharmóniára törekvés pedig valamiféle irigység indukálta haragos pusztításba csap át.
    Festészet/film esetében is fel merem vetni, hogy sokan nem adni, feltölteni akarnak, hanem összezavarni, rombolni (negatív hatást elérni). Ennek eszköze lehet az üres/katyvasz-narratívájú krikszkraksz/film/ricsaj...

    A mű dekonstrukciója még csak-csak lehet egyfajta szükséglépés is, amennyiben megmerevedik, eltávolodik, kiüresedik a forma és elvesztődik az értelmezési tartomány (tartalom), és így újra meg kell lelni azt, ehhez pedig "boncolgatni" kezdik (kifordítják, fonákját veszik, fogást keresnek rajta...). Viszont ez megújulást, új alkotási hullámot generál, nem marad meg a "semminél" (amivel nem lehet mit kezdeni, max poénnak venni/ignorálni).
    A művész dekonstrukcióját vagy a tévút végállomásának, vagy a keresés mélyebbre jutását (létfilozófia) jelentheti. A Zima Blue esetében az utóbbi, de pl. a menstruáló nő "festményei"/a vizeletbe áztatott feszület az előbbi kategóriára utalnak...

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz proci985 #145370 üzenetére

    "hamis felosztas"
    Kifutottam a szerk. időből, így nem vacakoltam vele, de beugrott a The House That Jack Built - ami ugye Trier ars poeticájának összegzése kéne, hogy legyen (ha hihetünk neki).
    Szerintem tök jól hozza a mesterkélt (művészi) kivitelezést (bár szabályosabb, érthetőbb formanyelvvel, mint mondjuk a Picasso-féle absztraktok), mely semmit nem ad, de elvesz (és eközben összefoglalja a többi - előző - hasonszőrű etapot is: dicsekszik). Mítoszt, harmóniát, reményt, bármit, mindent kikezd - hit/rend (birodalom), intimitás (nimfó), életkedv (melankólia), helyette meg nem tudok mit felidézni...
    /Talán így korrektebb és érthetőbb a példa./

    A szabadság (lehet, de van-e értelme) és a szabadosság (tökmindegy, van-e értelme, vagy hogy lehet-e, akkor is megteszem) közt van különbség...
    A művészet terén éppúgy, mint az orvoslás, jog, hétköznapok, stb. terén.

    "a muvesz, a mu es a befogado harmasanak az egyuttallasa"
    Ebben egyetértek - nem árt, ha létre tud jönni a kapcsolat.

    #145369 Mik76:
    "Nem feltetlenul sznobizmus ha olyasmi is elgondolkodtat ami mast nem."
    Ezért vettem külön azt, hogy "valami hat valakire (miközben általában nem hat - ez számomra az érdekesebb)" és hogy "kényszert érez hazudni valami hatást (sznobizmus?)".

    "Nem is hiszem hogy letezik olyan mualkotas ami mindenkit egyforman er el."
    Ezt én is kizárom.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz proci985 #145372 üzenetére

    Az amatőrség még hagyján: a dogma is igyekezett minimalizálni a keretet, de a természetesség hajszolása végett ("fotorealisztikusság"), hovatovább volt/van(?) a színháznak is olyan formája, hogy kimegy az utcára és bevonja a gyanútlan járókelőket, "színésszé" téve a real time - improvizatív - előadásban... Filmben - ha igaz, hogy így készült - az Under the Skin pl. ezt a hagyományt követte (mégis volt narratív tartalma).

    A Saloval - és Pasolinivel - a túlzott szadizmus/erőszak/szex eszközként alkalmazása a gond (megterhelő), de ahogy írod is, van oka, üzenete a filmnek. Ahogy a Clockwork Orange is tök világos tartalommal bír (kritikát fogalmaz meg, és kérdéseket vet fel).
    Egyébként Tarantino is brutális, csak ő "bárgyú" (ponyva) szinten szórakoztatva, túlzott/parodisztikus megközelítéssel hentel (ez azért elveszi az élét - röhögsz rajta).
    Refnnél én se szórakozni se drámázni nem tudok: két szék közül a pad alá... (Erre írtam, hogy öncélúnak érzem.)

    A Guernicánál konkrétan működik az absztrakt kifordulás/torzítás: ez tudja a tartalmat képileg megfogalmazni (itt nincs is választás) - ezért hoztam pozitív példának korábban.
    De pl. egy ilyen vagy egy ilyen mit akar tőlem? :F :D

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz BabMester #145376 üzenetére

    "Furcsa, hogy mindenki élteti a filmet, miközben amiről szól azt sokkal jobban és mélyebben megcsinálta már évekkel ezelőtt az Éjjeli féreg"
    Azért ezt kifejthetnéd, hogy szerinted miről szól egyik és másik film, miért jobb az egyik a másiknál ennek vonatkozásában (ábrázolás/fel- és kidolgozás)...

    Hogy ne legyen provokatív felhangja: szerintem a Nightcrawler egy max. szociopata (gátlástalan) hajlamokkal bíró suttyó karrierjét helyezi fókuszba, és közben felvillant valamit a média hasonszőrű gátlástalan élősködéséből.
    A Joker meg egy pszichopata (beteg, sérült elméjű) ember nyomorán keresztül tágabb társadalmi panorámaképet próbál ábrázolni (emberek-emberek; emberek-mentálhigiéné/szociális ellátórendszer; emberek-showbiznisz; emberek-politika-gazdaság viszonyait is megvillantja - én pont ezek felületességét kértem számon anno a filmen: nem tud mélyre ásni, inkább egy felszínesen, de jól összehegesztett körképpel fókuszál a "hősalak" drámájára, amit kivetíthetünk egyetemes következmény szintjére).

    A Nightcrawler sokkal szűkebb tematikát ragad meg, a Joker sokkal egyetemesebb, szimbolikusabb. Forgatókönyvileg pedig utóbbi precízebb, magasabb szinten képes kifejteni szándékát (ide-oda kötődnek a mozaikok, összeáll a (sokkal) többrétegű(bb) puzzle és mindezt a - nem szükséges - képregény-dimenzióra is vonatkozóan).

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz Bad Pritt #145383 üzenetére

    Fleck elmebeteg (még a képregényben is evidens, hogy labilis személyiség, aztán teljesen elszáll - a kiváltó okok vagy homályban vagy eltérő részletek mellett, de hasonló mozzanatra mutatnak), de mondjuk, hogy ez mindegy, mert ez önálló (előzmény)film.
    Minden értelmezés (1. lineáris történet- és karakterív vagy 2. az elmében kavargó szilánkok puzzle) szerint kezelés alatt áll.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz BabMester #145385 üzenetére

    "Mindkettő egy mentális sérült lealacsonyodásárol szól, amihez a megromlott társadalom asszisztál."
    A N. esetében talán a társadalom szenvtelenségére/közönyösségére nagyobb hangsúly kerül (nincs igazán kapcsolata, csak egy-két önző, nemtörődöm alakkal, senki nem foglalkozik a másikkal, max. használják, megtűrik egymást), a J esetében viszont a társadalom aktív romboló erejére nagyobb hangsúly kerül a közönyösség megtartása mellett (pl. a szivatások, megalázások révén továbblépünk a magányból az "inkább a magány" felé...).
    Számomra így jött le a két film.
    (Nem gondolom, hogy a J. üres lenne, inkább működőképes vázlat, kérdéssor, mely jó gondolkodási/beszélgetés-alap; ha már, akkor a N. inkább ad kevesebbet: egy antipatikus figura tombolásában a többi figura önzési mezői közt - ennyiben kb. kimerül, mert hiányzik (pont) a szimbolikája és "konkréttá szűkíti" a tartalmat. Nem teljesen, de a feljelentésen, elkerülésen túl pl. mit tudsz kezdeni vele?)

    #145386 Yodamest:
    "a Nightcrawler azáltal, hogy egy kimondott archetípust fog meg...nekem mélyebb és karakteresebb tudott lenni"
    Nekem pont fordítva működik.
    Erről is szólt a korábbi "mit nyújthat a művészi alkotás" diskurzus - másból mást válhat ki.

    #145387 Bad Pritt:
    Jó, hát egyszerűsítettem, hogy a hangsúlyeltolódás kijöjjön: "egyik nem "akar" a társadalmi normák szerint élni (pl. nem empatikus, tök önző, stb.), másik nem is tud, pedig akarna". Nyilván szakmailag nem pontos, de nincs is diplomám elmekórtanból. :)

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz Yodamest #145412 üzenetére

    Ez a "szokások-élmények függvénye" jogos lehetne, de egy 'beszélgetés' ezt előhozza, és hopp, máris megvan, hogy a 20/10-es masterpiece főhőse meleg vagy a 0/10-es gagyiban nyitva volt az ablak (bocsi, akit érint, de kellett példa :R ), stb. figyelmetlenségek, no meg maga a kifejtés (mert ugye, ha erre szándék sincs... másik bocsi :R ), akkor irrelevánssá válik a dolog...

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145342 üzenetére

    "a Too old to die young-ot láttad? szerintem a legjobb összefoglalása Refn géniuszának, ill. hogy mit várhatunk még tőle"

    Megnéztem (aztqrvadelassssssúúúúúéshosszúvolt).

    Előrevetítem ezt a korábbi konklúziómat Refnnel kapcsolatban:
    "Ha van kapocs Refn szerzői filmjei közt, az a totális nihil" (#145339 Miklós315)
    Nos, ez egy ponton ki is mondatik a soriban... :)

    Szóval a nagyjátékfilmjeihez képest a sorozatban végre ki tudja mondani, mit is akar, más kérdés, hogy ez konkrétan szereplői monológok formájában szájbarágósra sikerül.
    Totál "kisstílű" megoldásnak gondolom egy olyan alkotótól, akiről ezt írtad: "Refn minden munkája meg kb akkora esemény a filmiparban mint Picasso volt a festészetben" és "radikális új szemlélet kell az igazi nagysághoz". Ha radikális, absztrakt szimbolizmussal "vádolod", akkor miért a legalapvetőbb, totál lapos, "tradicionális", stílustalan megoldással fedi fel a megoldást? (Megjegyzem, ezen megoldókulcsok nélkül - a sorozat története, karakterei, víziói, stb. alapján - ugyanúgy nem derülne ki, mit akart mondani, mint a filmjei esetében...)

    A filmjei ehhez képest mint a trailerek során felvillanó pillanatok, melyekből nem derül ki, hogy mi lesz majd maga a film (itt: gondolatiság).
    Ergo a sorozat által megértettem, mit akar(t) körüljárni, megfogalmazni, de ezzel együtt nem változott a véleményem, sőt, aláhúzta azt.
    (A sorozat-elemzést - ergo az érvelést - itt nem fejtem ki, merthogy az másik topikba való, ott meg nincs előzménye, stb. ennek, így most csak bemondásra...)
    Kusza, zavaros részletekkel dolgozik, alapvetően dualista világfelfogást vázol, ami a De Civitate Dei-re fog rátelepedni, miközben szinkretista konstrukcióban tálalja a már csontig rágott bölcsességeket, és mindezt a "svájci óramű" helyett inkább "buheraorosz" konstrukcióban valósítja meg (számtalan önellentmondás).

    Akit érdekel Refn, annak érdemes megnéznie (többször) a filmjeit/sorozatát (sok kereszthivatkozás van), és érdemes utánaolvasni, miket használ, mikre utal, miből merít, stb., egyébként viszont egy közepes bűvésznek tekintem: nagy füst (Refn-design), kicsi láng (nem tudja átadni, amit akar, és az sem hibátlan, amit át akar adni).

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145427 üzenetére

    "gondolom azért érdemes volt végignézni."
    Nem. De tankönyvet sem feltétlenül azért olvasol el, hogy szórakozz, vagy mittudomén, hanem, hogy legyen mi alapján ítéletet alkotni - ahogy írtam, a sorozat némely (4., 9.) részében kapunk megoldókulcsot, így ez megerősítette az eredeti intuitív ítéletet.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145435 üzenetére

    A torinói ló, 12 dühös ember, Network (1976), A misszió, El hoyo, A suttogó, Ádám almái, Amerikai história-X, Birdman, Császárok klubja, Joyeux Noel, Incendies, Forrest Gump, Million Dollar Baby, Calvary, Kontroll, Mátrix, Blade Runner (1982), Tyrannosaur, Land of the Blind;
    Westworld (1. évad, többi kuka), The Young Pope, The Wire, The Leftovers

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145438 üzenetére

    A hagyományos, régimódi nem negatívum.
    A hatásvadász és arcbatolós, művészkedős indoklásért kiált (de azt mindig kerülöd)...
    A giccses egyrészt véleményes lehet, másrészt működőképes lehet.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145440 üzenetére

    "maradi, (szakember szemlélet) ujítani képtelen, jól bevált módszerek"
    az öncélú progressziót alá tudod támasztani (erre utal a fogalmazásod, "csak az új a jó", ami nem új, az "másolás.(lopás)"), hogy miért megkövetelendő, annak függvényében, hogy a "jól bevált" működhet adott esetben (tehát nincs szükség újítgatásra annál az adott filmnél)?

    "hatásvadász = díjnyerés és pénzcsinálás az elsödleges mozgatórugó"
    Melyikre gondolsz (a Mátrixot feltételezem, de amúgy)?
    A működőképes (érzést, hangulatot, gondolatot átadni képes) jelleg önmagában rossz? (Vagy csak a feltételezés, miszerint a működőképes-->tömegeknek érthető/tetszetős-->profitábilis burkoltan elítélő volta teszi rosszá?)

    "Müvészkedös = a szini-film suliban tanultaktól való el nem szakadás.... Bizonyos elemek technikák stílusok ismételgetése a múltból amik akkoriban valódi újításnak számítottak."
    Ld.: "maradi", "újítani képtelen" = "jól bevált módszerek" alkalmazása.
    Csak a "naiv, intuitív, újító" alkotás pozitív?

    "Arcbatolósra...töménytelen agyatlan akció, cgi orgia."
    Öncélúság és értelmetlenség "csakalátvány"-nak alárendelve és túltolva... (Khm, Refn.)
    ("Arcbatolós" alatt azt hittem szájbarágósra gondolsz, azaz félreérthetetlen, leegyszerűsített/kontextusában meghatározott dekódolással bíró elemekkel operáló filmre...)

    "Mátrix. Persze annó frissnek tünt meg, senki sem csinált hasonlót, utólag visszanézve viszont könnyen látható miröl beszélek."
    Ez a legszebb :D Anno új volt, működött, de évekkel később elavult, lejárt, "sz.rszemétf.s". Nincs több kérdésem ;]
    /Filozófiailag mással máshol már körbejártam a progresszió tárgykörét, de ő sem tudta megérvelni. "Kell, mert csak, és jó, mert aztmondom." (Hát nem.)
    Öncélú, a végtelenbe tartó érv nélküli elvárás, melynek definitív meghatározása a 'régivel való szembeállítása' (ergo nincs önmagában való értéke - lehetne, csak ezt máig nem kaptam meg egyik delegált kultuszkövetőjétől sem, én meg nem érvelek más helyett...)./

    10 db őőőőőőőőőő és 10 db űűűűűűűűűű :R

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145447 üzenetére

    "...csakis az új, öncélúnak, forradalminak van igazi jelentősége."
    Jelentősége van, de hogy kizárólagos és feltétlenül pozitív, azt nem tudom elfogadni.

    "kifejezetten akció, látványelemekre gondoltam"
    Értem.

    "a mátrix tindédzser fejjel volt jó 99- ben, azóta felnőttem"
    És aztán? Felnőttként is működhet (nem kötelező - én is másképp látok filmeket, pl. Holt költők, Ösztön, Harcosok klubja), ez önmagában még kevés (itt jön az érvelős rész...)

    "sztorit ha jól tudom egy az egyben átvették vmi animéból, a film felépítése teljesen tipikus, tele van buzz word-el, mindenféle ezoterikus sz..al. no meg agyatlan akcióval"
    Az alapsztori: "főhőst megtalálja egy ügy (összeesküvés legyőzése), pár új barát és végigjárja a kiválasztottak útját" sablonos, tény. Működőképessé az tesz, hogy képes olyan szövetet építeni a nevek, helyek, karakterek, karakterdinamikák, sorsok, szövegek, események összességéből (mindezt jó ritmusban, hangulattal, designnal), amik - mint egy pók hálója - sok-sok értelmezési tartományt felszabadítva gondolatmenetekhez juttathatják a befogadót.
    Nézheted faék bunyós filmként, nézheted allegóriaként (itt értelmezési mezők egymáshoz való viszonyában is összetetté válik), átláthatod a negyedét, a felét, az egészet (nyilván tök jó kérdés, mennyi az "egész"), működik: koherens. Jól használja tehát a filozófiai, mitológiai, zsidó és keresztény valamint ateista-materialista, politikai, gazdasági, stb. motívumokat, szórakoztató és közlő funkcióját párhuzamosan érvényre juttatva.
    Az első rész megáll önmagában, a trilógia egyben pedig szintén egységet alkot. (Az akciófilm-vonal a második/harmadik résznél laposabbá válik, de nem öli meg a filmet ez sem.)

    "melyik wacsofszki film ami nem szar"
    A Mátrix, mert azt készen lopták (volt per emiatt), az összes többi filmjük gáz.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz Winne #145449 üzenetére

    (A 2009-es Viggo-s Az út-ra gondolsz?)

    Kétszer is megnéztem már, mindkétszer ugyanaz lett a vége a fejemben: nem rossz, de nem tudott elvarázsolni (nem jött be). A végével önmagában nincs különösen bajom, én azzal tudnám megmagyarázni, hogy végig a teljes elembertelenedés és a kitettségtől való rettegés uralta a történetet, így e fordulat maga a remény: vannak még jó emberek, van még jövőkép, lehetőség ebben a világban is.
    Az apa pesszimista világszemlélete így eszközzé olvadt, ami segített idáig eljutni, a fiúnak valami alapokat átadni, szóval erősítő körülmény volt. De ennél többről kell szóljon az élet, és szól is (ezt viszont az apa talán nem is tudta volna meghaladni, így kényszerű is lehet a fordulat).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz BabMester #145458 üzenetére

    "a Gyűrűk ura nem jobb könyvben, hanem több"

    Ez tetszik, mert kb. tényleg így éltem meg. Mindkettő megáll a maga lábán (és jó), de sokkal részletesebb a könyv (több élmény és több adat).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz RetepNyaraB #145472 üzenetére

    Azt megértem, hogy a könyvet teljesebbnek tartod (lévén az), de a hangsúlyt áthelyezném arra, hogy "ha nem ismered - még - a könyvet, akkor önmagában a film magával ragadó, működőképes kaland-fantasy vagy széteső-hiányos-stb. (tehát rossz)?

    Mert én pl. teljesebbnek és többnek érzem a könyvet, de önmagában működőképesnek tartom a filmtrilógiát (hiányérzet is csak kb. abból fakad, hogy a lidércek, entek izgalmasak, még többnek még jobban örültem volna...).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    Krugovi (Circels / Templom a dombon)

    1993, Balkán, háború, egy tragédia; 2005, hat ember szembenézése 1993-mal.
    Lassú, emberközeli dráma, mely a személyeken belüli és a személyek közötti vívódásra épül. Szép és megrázó, mert reális. Tetszett.

    #értékelés

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz RetepNyaraB #145482 üzenetére

    A GyU-t olvastam is, láttam is, a HP-t csak láttam.
    Szerintem egész jó filmek (szét tudnám - ezeket is - cincálni, persze :D de akkor is tetszenek), a könyvek esetében a HP nem igazán izgat már, a GYU esetében még filózok egy újraolvasáson... Bár most a Dűne aktuális :B

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    Klopka (The Trap / A csapda)

    Kemény film, nem egy hollywoodi tündérmese...
    Szerbia-vadkelet a kétezres években: a gyereknek külföldi műtétre van szüksége, az anya nem fogadja el, hogy nincs megoldás, az apa döntéshelyzetbe kerül...
    Feszült és emberközeli dráma sok izgalmas részkérdéssel. Nincs lejárati dátuma. Tetszett.

    #értékelés

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    Personal Shopper (A stylist)

    Művész-horror vagy mi a frász... :F
    Végül nem tudtam eldönteni, hogy Más világ-/Hatodik érzék- vagy Birdman-féle trükkre ment ki a játék, vagy mittudomén mire gondolt a költő...
    Az alaptörténet érdekes lehetne, de a cselekmény zöme dög lapos, a jelenetek jó része töltelék (és ebbe beletartozik a tök felesleges meztelenkedés is, ami semmit nem tett hozzá sztorihoz, csak lóg a levegőben, illetve a vásárlások, stb. is) vagy pedig gagyi (pl. a telefonos üzengetések, agyonvágva, no meg azok az összefüggéstelen szövegek, amiket tolnak... :U).
    Nem lehet eldönteni, hogy valóban van-e kísértet-szál, vagy csak kamu (pl. a főhős "tévképzetéből" eredően), illetve ez aztán összefolyik a gyilkossággal is, ami akkor most egyszerű kitudjami (féltékenység/bosszú/stb.) indíttatású (amire elhangzik utalás) esemény vagy van túlvilági kötődése (ami a jelenetek miatt adná magát...) :F
    Amúgy a film legjobb jelenete a szállodai "szellemkövetés", bár ennek megfejtése sem sikerült a film többi része alapján.
    Azt sem értem, hogy volt-e jelentősége ennek a celeb-személyi-shoppingolós alapnak, és az ezzel összefüggő "világ bemutatásának", mint valami szimbólumnak vagy épp kontrasztnak vagy más jelentőségnek... És némely szereplők viszonyára sem derült fény (pl. ki a búbánat az Ománban dekkoló csóka :F).
    Szóval nem sokat értettem meg a filmből... :)
    Azért KS tetszett :B

    #értékelés

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz oriic #145559 üzenetére

    Kettőre rámegyek, a harmadikból (OtherLife) kb. már elhangzott a lényeg (agyalnivaló), illetve még hozzágondolok ezt-azt, amit nem érintett az ajánlás (és talán a film sem, de egy Black Mirror epizódnak vélem, ami meg már volt is...).

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    El incidente (The Incident / Végtelenül)

    Retroshock ajánlásra meglestem, de nem győzött meg. Egyszer nézhető, de a miértre adott válasz nekem olyan "meh".
    Spoileresen amúgy a Chihiro-t és az Akkumulátor-t juttatta eszembe egy-egy ponton, mintha valami faramuci keresztezésükből jött volna ki ez a film (sok sallanggal).
    Kíváncsi leszek mások mit hámoznak ki belőle... :)

    #értékelés

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz eeXaa #145596 üzenetére

    "minimum a maximum köntösében"
    tehát "nulla tartalom high end kivitelezésben"?

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    Éjszakai Őrség

    Botrányosan gagyi kivitelezés, sablonos felállás (jó, rossz, csapdák), felületes... lehetne ez szórakoztató (vagy mély), csak nem az. Kár érte...

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz rjg #145651 üzenetére

    Igen, hát magasztalják, hogy milyen jól felépített, mély világ (a könyv), de a film tipikusan a gagyi adaptáció (semmiről/senkiről semmit nem tudunk meg - az első részből, aztán még nem láttam a Nappali őrséget - csak a legklisésebb jó-rossz konfliktust kapjuk egy minimálsztorin keresztül).
    És bevallom a kamera/vágás sem nyert (idegesítő volt).
    Meg az ilyen "kóbor grimbusz"-féle nyúlások (jó, lehet, hogy ez volt a korábbi??)...
    :(

    Szerk.: a könyveket nem olvastam, majd egyszer rámegyek...

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz Dorian #145657 üzenetére

    Fura, nekem nem jött át az "orosz" feeling (bár a fox searchlight felütés indokolhatja ezt) :)

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz gbors #145660 üzenetére

    Jelentem, immáron mindkettőre vonatkozik a véleményem (ez a filmadaptáció-duó tragikus: sem önmagában nem élvezet - de legalább jó hosszú, csak így minek? - sem a kedvet nem hozza meg a könyvhöz ;] ), viszont kipipáltam ezt is sok év után, lehet továbbmenni :)

    #145662 paatrick:
    Nagyon nem az én filmem: az egész kifutása engem nem tudott megragadni (nem volt "hűha" meg "aha" élmény, csak "meh"), a többi meg felületes majdnem-érdektelenségbe torkollott.
    Azon filóztam a film közben, hogy mekkora aránytalanságok vannak: a lépcsőház sokkal szűkebb tér, mint a pályaszakasz-benzinkút-kombó (ezeknek sokkal jobb dolguk volt :)), valamint, hogy valami 35 évet ugrottunk, és baromira nem látszott a napi tárgyhalmozáson (egy-két dzsip, meg hátizsák... ki sem kellett volna látszani a holmikból ennyi nap ennyi kacattermelés után...).
    Ami tetszett, az az olyan megoldásból fakadt, mint pl. a palackvíz-zuhany (élelmes), de ez kevés volt.
    Szóval "egynekjóvolt".

    Az After sem ütött nagyot: kiszámítható, felületes bakikkal teletűzdelt, "egynekjóvolt" film ez is.

    A Fermat szobáján töprengek, de a matekhoz úgysem értek annyira, a sztori meg valószínűleg sablonos... :)

    [ Szerkesztve ]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz fant0mi #145674 üzenetére

    Az jó, majd meséld el, ki a gyilkos :D
    Neeem, de az érdekelne, hogy halandó számára érdekes lehet-e. Matekból kb. a Good Will Hunting/Gifted (A tehetség) szintjén állok, azt még megértem :B

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz fant0mi #145680 üzenetére

    ahh, akkor ez is ilyen klisés lett, mindig a komornyik az... Jó, hogy nem néztem meg :D ;]

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz paatrick #145686 üzenetére

    Sajnos, de jogos meglátás.
    Én alkotnék egy új művet, igényes, időtállóbb előadást/filmet, amit nem a nosztalgia kell, hogy "életben" tartson.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz mephi666 #145688 üzenetére

    Attila és István közt eltelt 1-2 év...
    Másrészt: érdekes koncepció a szuperhős megközelítés, de (1. nem tudom, melyik szuperhősfilm lesz időtálló végül (mondjuk 30-50 év múlva visszanézve)), 2. talán a 300 áll legközelebb a téma/kivitel tekintetében megközelítési lehetőségként, de ezt meg már láttuk, ugye...
    Szóval nem, inkább egy "Ridley Scott-szintű" nagyszabású, látványos, szórakoztató, kb. "reális" kosztümös filmet gondoltam, vagy egy baromi jó, fülbemászó (dögös) dalokkal telepakolt, látványos új-musicalt a régi helyett.

    "Szerintem."

  • Miklós315

    aktív tag

    válasz mephi666 #145697 üzenetére

    hát, én nem balga belgára gondolnék (musical esetén sem) ;)

    "Szerintem."

Új hozzászólás Aktív témák