- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- NVIDIA GeForce RTX 4060 / 4070 S/Ti/TiS (AD104/103)
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- AMD Navi Radeon™ RX 7xxx sorozat
- Home server / házi szerver építése
- Milyen TV-t vegyek?
- 3D nyomtatás
- Azonnali notebookos kérdések órája
- Notebook hibák
- Micro Four Thirds
Hirdetés
-
Mozgásban a Tails of Iron 2 - Whiskers of Winter
gp A folytatásban északról érkezik a fenyegetés egy fosztogató denevérsereg képében.
-
Letartóztatták a bitcoin-Jézust
it Amerikai adókerülés vádjával, Spanyolországban tartóztatták le a bitcoin-Jézusként ismert Roger Vert.
-
Az Apple megszerezné a klubvilágbajnokság közvetítési jogait
ph A vállalat ezért irgalmatlan pénzt fizetne a FIFA-nak, és ezzel rajzolná át az online streaming platformok háborújában a frontvonalakat.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Sztripi
csendes tag
Na jo legyen. De lehet hogy nem egybol lesz a dolog mert hosszunak igerkezik. Mellozni fogom a kepleteket es csak egyszeruen es erthetoen fogom magyarazni... Legalabb is remelem
A sztory Newtonnal kezdodik...
Newton kulonben erdekes ember volt, de voltak igencsak rossz tulajdonsagai is. Tulzottan bekepzelt es ontelt volt es nem turte a kritikat. IGENCSAK nem turte a kritikat. Tobb embernek tette tonkre a karrierjet mert kritizalni mertek. Na mindegy szoval Newton nyilvanossagra hozta az elmeleteit es nagy sikere is lett belole. De az elmeletenek egy igencsak sikeres resze komoly gondot okozott a szamara. Ez pedig a gravitacio volt. Sajat maga szerint : ''Aki ezt az elmeletet elfogadja annak fogalma se nincs se a fizikahoz se pedig a filozofiahoz, mert ez ilyen formaban jo nem lehet!'' Sajat maga sejtette hogy hol lehet a gond es zsenialis korat megelozo kiserleteket talalt ki amivle megprobalt rajonni a problemara, de nem sikerult neki. A dolog csak Einstein koraban kezd vilagossabba lenni.
A Newton elmelet hibai:
1. A gravitacio. A gravitacio mint olyan teljesen rosszul van leirva a Newtoni elmeletben - mint ahogyan erre maga Newton is ravilagitott.
2. Az elmelet determinisztikus volta.
3. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos.
Nezzuk az elsot.
Tehat a gravitacio. Mi a fene baja van? Csak egy a gravitacio tavolba hato ero. A tavolba hato erok mindenutt a terben azonnal ereztetik a hatasukat. Nezzunk egy gondolat kiserletet (olyan kiserlet amit nem vagyunk kepesek vegrehajtani de az elemeletet alkalmazzuk ra). Veszek egy csillagrandszert. Van benne nap es bolygok. Behelyezek egy uj bolygot a rendszerbe (mindegy hogy hogyan - gondolatkiserlet). A bolygo megjelenesenek a pillanataban az osszes tobbi bolygo FUGGETLENUL ATTOL HOGY MILYEN MESSZE VAN azonnal erzekeli az uj bolygo jelenletet es elindul hogy felvegyen egy uj egyensulyi rendszert. Az egyensulyi rendszer kialakul es utanna mar minden ok. Mi a gond a fenti jelenseggel. Az hogy az osszes es hogy azonnal. Ez azt jeleneti hogy a gravitacio - legalabb is a Newtoni elmeletben - tavolba hato ero. Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST! Ez pedig nem elfogadhato. Ez olyan lenne mintha kimennek a csukott ajton es miutan atmentem rajta nyitnam csak ki hogy atmehessek rajta !
Szoval ez egy durva hiba.
2. A Newtoni elmelet determinisztikus. Ez azt jelenti hogy ha mar ismerem az osszes kepletet, es kezdeti parametert az idok vegezeteig ki tudok szamolni mindent. Ergo a jovo tetszoleges ponotssaggal megjosolhato, ergo nincs szabad akarat. De ez masik tema.
3. Ez a kulcs. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos holott nem ugyanaz a kivalto okuk...
A sulyos tomeg az amit a merleg mer meg, a tehetetlen tomeg pedig amit ki tudok szamolni modjuk a fellepo tehetetlensegi erobol (pl golyokat utkoztetek)... De ha a ketto tomeg ugyanakkora akkor ________________ (nem lovom le a poent meg). Newton jo helyen keresgel. Kiserleteket talal ki hogy rajojjon de nem sikerul neki...
Folyt. kov.I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Ok. Itt a megoldas.
Felirom a testre Newton 1. torvenyet:
-Fs = ma
Ahol:
Fs = µG
G = mg
Behelyettesitem:
-µmg = ma
Egyszerusitem:
-µg = a
Aztan:
s=vk*t + 1/2 a*t^2
Ahol vk*t+1/2 a*t^2-s=0
Masodfoku megoldo keplettel kiszamolhato (benne kene hogy legyen a fuggvenytablazatban). Nehezkes beirni a gyok miatt... A t-re kell megoldani.
A t negativ erteket elvetem mert az ido nem mulhat visszafele (klasszikus fizikai megfontolas).
Vegul
v=vk-a*t
behelyettesited es voala...
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
válasz GodHeart #103 üzenetére
Mas megoldas. Ez a mod csak az energiat es a munkat hasznalja fel. Ugyanaz a kiindulasi allapot. Csak:
A munka:
W=Fs
F= -µG = -µmg
Ugyanakkor
W=E2-E1
ahol az E - energia.
E=Ek-Ep
Ep=0 mert igy valasztom meg a nulla szintet.
Ek=1/2*mv^2
Behelyettesitve mindent:
1/2mv2^2-1/2mv1^2 = -µmg
Egyszerusitek m - mel es szorzok kettovel:
v2^2 - v1^2 = -µg
v2^2 = - µg + v1^2
Gyokot vonsz es kesz is van.
Itt a v2 az v ketto (vegsebesseg), v1 az v egy (kezdosebesseg)...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Foly.
Szoval a dolog annyiban is maradt. Mivel Newton egyenletei nagyon jol mukodtek ezert seki sem agalyoskodott a kisebb hianyossagok miatt...
Einstein belekop a levesbe:
Egeszen Einsteinig. O megalkotta a Specialis Relativitas elmeletet, es az Altalanos Relativitas elmeletet. A Specialis Relativitast ''tanitjak'' az iskolakban altalaban de az Altalanosat nem igazan. Igazabol a gravitacio problemajaval csak az Altalanos Relativitas foglalkozik... Nezzuk azt csak ugy erdekesseg szintjen minden teljesseg es kepletek nelkul...
A dolog egy liftben kezdodik. Einstein elmelazott hogy mi tortenne akkor ha leszakadna a lift. Mit ereznenek az emberek eses kozben. Ez a problema egyszeru. A Newtoni elmelet erre ad boven magyarazatot. A jelenseget ugy hivjak hogy szabadeses... Ilyen pl. amikor valaki kiugrik egy repulobol... Ami a szabadesesnel erdekes az az hogy az eso NEM erzi a sulyat. Masszoval olyan mintha nem hatna ra a nehezsegi ero (gravitacio). Ilyesmi van a sulytalansag allapotaban is a vilagurben. Valtsunk temat egy kicsit.
A tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy igen csak erdekes ''fikcioja'' a fizikanak. Mirol is van szo? Megint kiserlet. Veszek egy vonatot amelyet ugy alakitok ki hogy bentrol semmifele modon nem lehet kinezni meg kintrol be lehet. Behelyezek egy csoport fizikust es kihelyezek egy csoport fizikust es kiserletezgetnek. Labdakat ejtegetnek, dobalnak kozben mericskelnek, majd egymasnak elmeselik az eredmenyeiket. Ekozben a vonat is mozoghat.
1. eset. A vonat all, vagy egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (az egyenesvonalu egyenletes mozgast azert kell kihagsulyoznom mert semmifele modon nem tudom megkulonboztetni az allo allapottol). Ilyenkor a benti es kiniti kiserletek es az azokat leiro matematikai egyenletek teljesen egyeformak. Vagyis nem tudom megkulonboztetni a ket rendszert egymastol... Ezzel nincs is gond.
2. eset. A vonat gyorsul vagy lassul - mindegy. Ha kinti kiserleteket nezem akkor azok tovabbra is ugyanugy tortennek, meg bent a dolog megvaltozik. Fellep egy ero amelynek az eredetet nem tudom megmagyarazni (mivel nem tudhatom hogy gyorsul e vagy sem a vonat) es az egesz rendszerre ugyanugy hat. De kintrol a helyzet vilagos. NEM hat semmifele ero csak az tortenik hogy a vonatkoztatasi rendszerem gyorsul. Vagyis a vonat elmegy alolam. Valahogyan hasonlo a helyzet ahhoz amikor fekez egy auto vagy busz. A Newton tehetetlesegi torvenye alapjan (Newton I torvenye), pontosan meg tudom mondani hogy az auto kilassul (kifekez) alolam, mikozben en tovabbmennek de nem enged jobbik esetben a biztonsagi ov rosszabbik esetben a szelvedo ... Tehat bent nem hat semmifele kiserteties ero csak az tortenik hogy a vonat (illetve) auto kigyorsul a bent levo emberek alol... Megegyszer: NEM HAT SEMMILYEN ERO modom en ezt kint. De a benti erre megkerdezheti hogy akkor miert torom ki a nyakamat? HA nem hat ram semmilyen ero? A helyzet az hogy a benti ero a bent levok szamara igen is valosagos NAGYON is valosagos ero. A kintiek szamara meg nemletezo valami.
Kinek van igaza? A Newtoni mechanika szerint egyertelmuen a kinitieknek van igaza. Ezert a kinti megfigyeloket meg is kulonboztetjuk. A kintieket vonatkoztatasi rendszeret el is neveztek inerciarendszernek. Na de mi van a bentiekkel? Ok nem inercia rendszerben vannak igy a muszereik es a kiserleteik nem pontosak. De hogy ne legyen teljesen veszett az ugy ezert tudunk kapcsolatot teremteni a benti es a kintiek kozott. A kapcsolat a tehetetlensegi ero. A tehetetlensegi ero egy fikcio mert nem letezik! Ezzel a dolog meg is van oldva legalabb is klasszikus fizikai ertelemben.
NA DE KEREM HA FIKCIO AKKOR MIERT HALOK BELE? Lehet feltenni ezt a kerdest! Azert mert nem lehet fikcio ha mertni birom! A fizikai valosag egy resze. Az most mindegy hogy mi hozza letre, a bentiek szamara akkor is fizikai valosag. De a kintiek szamara tovabbra is egy nem letezo ero.
Vegul meg megemlitem hogy Newton I torvenye: Minden test megorzi nyugalmi allapotat vagy egyenesvonalu egyneletes mozgasat mindaddig meg ezen mozgasallapot megvaltoztatasara ne kenyszeriti egy kulso hatas illetve ero...
Folyt. kov.I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Rive
veterán
Vegtelen sebesseggel hat es a ter minden pontjaba azonnal eljut (meg a feny se kepes ilyen durva dologra). Mi ezzel a baj? Az hogy: tudok talalni olyan vonatkoztatasi rendszert ahonnal nezve a bolygok elindulnak minden ok nelkul egy uj egyensulyi helyzetbe es csak utanna jelenik meg az azt eloidezo ok (az uj bolygo). Ez SERTI AZ OK OKOZATI OSSZEFUGGEST!
Itt van egy kis időrendi probléma, ha jól emlékszem. Ezt nem lehet felróni Newtonnak. (Az meg, hogy ő mit is mondott erről, nem igazán meghatározó. Mondott ő sok hülyeséget is...) Amikor ő nyomta a fizikát, akkor még nem volt semmi, ami korlátozta volna, hogy a gravitáció mennyivel terjedhet. Sőt, a vonatkoztatási rendszerek tekintetében is a Galilei-féle relativitási elvet ismerték, az alapján pedig (a fény véges sebességű terjedésének ismeretében) max. annyit lehetet volna kijelenteni, hogy úgy látszik. Ez pedig még nem sérti az ok-okozatot.
A gravitáció ezen hibája a spec rel. megjelenése és fölényes győzelme után került képbe./// Nekünk nem Mohács, de Hofi kell! /// Szíriusziak menjetek haza!!!
-
Sztripi
csendes tag
Nem egeszen. Newtonnak sajat maganak nagy baja volt a tavolba hato erovel. A baja pedig az volt hogy valahogyan a semmi atnyul a teren es ott hat ahol kell hogy hasson, mikozben a kozotte levo teren nem manifesztalodik a hatasa... Ez volt a baja Newtonnak... Hogyan tudja hogy hol kell hogy hasson? A vegtelen sebesseg pedig ellentmond a jozan esznek termeszetesen
Az osszes tobbi eronel nem igy van. Csak a gravitacional... Valahol mindig van valami ami kozvetiti a hatasat... pl. surlodas - ket test erintkezik...
Termeszetesen nem emlegetem a elektrodinamikat de meg ott is van kozvetito kozeg, ott se nincs tavolba hato ero...
Az hogy mikor vettuk eszre a hibat az irrelevans. En nem a 18 - dik szazadban irok be egy forumba hanem a 21 - dik szazadban... Newton zsenialitasa kulonben kisejlik a problemabol mert o mar jo helyen keresgelte a megoldast...
Mellekesen van meg egy ket bibi (marmint a tavolba hato erovel), de majd azokat majd emlitem a regem vegen teremszetesen...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Igen. A hatarozatlansagi elv meg a Laplace demon letezesenek elvi lehetoseget is kizarja. De ez masik tema, majd ha vegzek a gravitacioval akkor talan (ha lesz kedvem (nagyon lusta vagyok) es lesz erdeklodes is irogatok errol is).
I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Foly.
Vissza Einsteinhez, es a lifthez...
Szoval a lift leszakad es elkezd lefele esni. Mit ereznek ilyenkor az emberek? NEM erzik a sulyukat. UGYANUGY nem erzik a sulyukat mintha a vilagurben lennenek sulytalansag allapotaban. Mintha nem is hatna a gravitacio !!!
Ez a kulcs. Ha visszaemlekeztek az elozo irasaimra akkor egyertelmuen van olyan vonatkoztatasi rendszer ahol nem hatnak a tehetetlensegi erok. Az ilyen vonatkoztatasi rendszereket inerciarendszereknek hivjuk. Az inerciarendszerekben nem hatnak tehetetlensegi erok! Az inerciarendszerek masik erdekes tulajdonsaga hogy a magara hagyott testek megtartjak benne a nyugalmi allapotukat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasukat (a ketto allapotot nem tudjuk megkulonboztetni). Mi tortenik ha magara hagyok egy testek olyan helyen ahol nem hat ra a gravitacio. Hat megtartja nyugalmi allapotat illetve egyenesvonalu egyenletes mozgasat. Hmmm... A ketto allapot leirasa egyforma (a kiserletek ugyanugy jatszodnak le, az egyenletek ugyanolyanok, stb) akkor ebbol az kovetkezik hogy a ket allapot is ugyanaz nem?
De ha igy van akkor az inercia rendszer es a sulytalansag allapota UGYANAZ.
Most jonnek ennek a kovetkezmenyei - durvak lesznek:
Tehat ha el merem fogadni a kiserleti eredmenyeket akkor ebbol az jon ki hogy:
Gravitacio mint kulonallo ero NEM letezik. Igen nincs gravitacio! Bizony... Yep...
Amit mi kulonallo eronek kepzelunk el es gravitacionak nevezunk az bizony egy tehetetlensegi ero amit azert merunk mert nem inerciarendszerben vegezzuk a mereseinket. Ha visszaemlekeztek az elozo dumara ha nem inercia rendszerben vegzek mereseket akkor azok ''pontatlanok'', nem jo eredmenyeket adnak - de ez tovabbra sem gond mert ki tudom oket javitani egy imaginarius (kepzelt) erovel ami rendbe teszi oket vagyis a gravitacioval...
Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket. Mintha egy olyan vonatban (autoban) lennenk ami folyamatosan gyorsul (fekez)!
Nezzuk ha elejtek egy testet akkor mi tortenik? A valasz most mar egyertelmu: A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza! Es ez bizony igy van. Igen, igen...
Na most ha valaki ravasz akkor konnyen kikovetkeztetheti hogy ha ez igaz akkor a foldnek allandoan szek kene gyorsulnia - vagyis szet kene folynia! De nem... Nos erre is egyszeru a valasz - de ez csak sajnos kepletekkel megy, de egy Moricka magyarazat ami a kepletek alapjan kijon - mellekesen teljesen pontos:
A fold tomege GORBITI a teret maga korul es mivel a ter gorbult ezert minden OK!
Vegul hogy is van a Fold - el es a Nappal. Hat sajnos az a helyzet hogy a Fold egyenesvonalu egyenletes mozgast vegez (vagy all) a Nap ''korul''. De nekunk azert tunik ellipszis palyanak mert a Nap is bizony gorbiti a teret maga korul. Ugyanez a helyzet a muhaoldakkal is mert ok is egyenesvonalu egyenletes mozgast vegeznek (vagy allnak) a fold ''korul''. De hat a fold is begorbiti a teret maga korul... Es igy tovabb...
Ezt a tergorbuletet hogyan lehet jol elkepzelni. Rajzoljatok egy egyenest egy papirra, es gorbitsetek meg (akar ossze is gyurhetitek a papirt). Ekkor mar nem lesz egyenes, ugye? (jo, jo tudom Moricka kiserlet de eleg jol demonstral).
De tudjuk e merni ezt a tergorbuletet? De meg mennyire. Mar evszazadok ota merjuk ugy hivjuk hogy gravitacio! Cak a baj az volt hogy a meresi eredmenyeket rosszul ertelmeztuk.
Meg egy bizonyitek. A sulyos es a tehetetlen tomeg azonos (ha visszaemlekeztek), holott mas az eloidezo okuk. De hat persze hogy egyformak hiszen NEM mas az eloidezo okuk... Nem semmi ember volt Newton hogy ezt mar akkor pedzegette... Durva... Le a kalapot a nagy mester elott...
Ennyi....
Nos most nezzuk mi ezekkel a baj!
1. A legeszertubb szamitasok is gyakorlatilag lehetetlenek - annak ellenere hogy a matematika tokeletes. Miert?Egy egyszeru pelda:
Adott egy binaris csillagrendszer bolyok nelkul (ket csillag ami egymas korul forog). A koztuk levo tavolsag 1000 km. Mennyire gorbit meg a teret maguk korul?
Khm. A feladatot nem lehet megoldani. Miert hat ahhoz hogy meg tudjam mondani a tavolsagot a ket csillag kozott ismernem kell a tergorubuletet...
Persze lehet trukozzni de egy ilyen egyszeru peldat nem tudok megoldani egzaktul. Durva!
2. A kvantummechanika egyes jelensegei csak ugy magyarazhatoak ha vissza hozom a tavolba hato ero lehetoseget. Tehat ugy tunik hogy megis lehet hogy letezik tavolba hato ero, legalabb is mikroszkopikus szinte, meg makroszkopikus szinten nem!
Na ennyi... Vege. The End.
Mindenki vonja le a sajat kovetkezteteseit.
Ufff... Beszeltem.
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Pá
addikt
Hmm, ez tényleg nagyon érdekes. Lenne pár kérdésem ha nem gond.
''Ez magyarul azt jelenti hogy a fold kigyorsul alolunk es ez miatt erezzuk a sulyunkat, mert tol bennunket.''
De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?
A következő kérdés is elévben hasonló:
''A test ott marad ahol elengedtem (nem dobom csak elengedem), es a fold odaugrik hozza!''
Nyilván ezt az ''odaugrik''-ot nem szó szerint kell értelmezni, de mivan ha az Északi- és a Déli-sarkon egyszerre dobok fel egy labdát? Akkor hogy ''ugrik oda'' mindkettőhöz? Gondolom a tér görbülettel ezt meg lehet magyarázni, de most így elsőre nehéz elképzelnem.
A harmadik pedig, hogy addig ok, hogy ha mondjuk egy léghajóbol kiteszek a levegőbe egy labdát, akkor nem hat rá gravitácó(mivel nincs) súlytalan meg minden viszont a Föld ''odaugrik''. De mivan ha a léghajóból nem pusztán csak kiteszem a labdát hanem jó erősen felrúgom az égbe. Ha nincs gravitáció akkor miért lassúl le majd kezd visszazuhanni? Tehetetlenségi erő hat rá. De az honnan jön? Miből keletkezik?
Lehet, hogy hülye kérdések, de most így elsőre nehéz átállítani a logikámat az új rendszerre.''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
Sir Pocok
őstag
Engem is érdekel a modern fizika. Nagyon jól elmagyaráztad a dolgokat, remélem még folytatni fogod.
Ahogy elolvastam a hozzászólásaidat a következő dologról kezdtem el filozofálni, ami több kérdést is felvetett bennem:
Elmondásod alapján azért haladunk előre az időben, mert létezik a fény. Ha a fény megszűnne, megállna az idő?
Tachyonok a múltban haladnak előre.
Ha a fény a jövőbe irányul, a tachyon pedig a múltba akkor ennek a két elemnek ki kellene egyenlítenie egymást, és az időnek állnia kellene. Miért van a fény túlsúlyban?
Az univerzum keletkezésekor ez az egyensúlyi állapot bomolhatott fel?
Elnézést, ha hülyeségeket írtam de ezek a filozófiai kérdésék merültek fel bennem az olvasottak alapján.Az erős embernek nincs szüksége hatalomra, a gyönge jelleműt pedig tönkreteszi.
-
Balux
tag
grat az észosztáshoz!
ez annyira szar hogy már vicces:
(figyelem sokaknak lehet hogy annyira nem lesz szar hogy vicces legyen
ők szimplán szarpojénnak fogják venni)
[link] -
Robaj
addikt
Hú szeptemberben felveszem fizika 2-t, relativitáselmélet rlz, sztripi remélem majd tudsz segíteni ilyen ''paraszti'' szemléltetésekkel.
Amúgy hol dolgozol? Gondolom egy amerikai kutatóintézetben Főleg hogy nincs ékezet. -
Sztripi
csendes tag
Ehm...
Ezekere a kerdesekre mar valaszoltam, legalabb is azzszem...
De megegyszer.
''De a Föld gondolom egyszerre csak egy irányba tud gyorsulni, mi van azokkal akik a másik felén vannak, azokat hogy tolja?''
Nem, a fold tomege meggorbiti a teret. ''A gorbult ter miatt ugrik oda a fold.'' Es sajnos bizony szo szerint kell ertelmezni... Meg a fold gyorsulasat is meg tudom merni pontosan.
g = 9.81 m/sec^2 Budapesten. De a sarkokkal az jo kerdes. Hiszen a gravitacios egyutthato erteke mas es mas a fold mas pontjain. Ez is nyilvanvalo hiszen a tergorbulet is valtozik mas mas helyen igy a g erteke is mas kell hogy legyen. Es igy is van. Es a sarkok az ellenkezo iranyba gyorsulnak. De erre is magyarazatot ad a tergorbulet. De ezt bizonyitani csak EGYENLETEKKEL LEHET! Sajnos. Aki nem hiszi jarjon utanna... Ez nelkul el kell hogy higgyetek nekem.
Ezt tovabbra is ugy a legjobb elkepzelni mintha benne lennek egy vonatban amely folyamatosan fekez (vagy gyorsul)...
A leghajonal is ugyanaz a helyzet. A ter gorbulete nem korlatozodik a fold felszinere. Amikor eldobom a labdat akkor:
1. Ha a labda sebessege allando akkor olyan mintha elengedtem volna (nincs kulonbseg).
2. Ha a labda kifele gyorsul akkor (mondjuk nem labda hanem raketa) akkor egyszeruen erot felytek ki hogy legyozzem a tergorbuletet... pl. Raketak... De ha en is gyorsulok akkor mar nem vagyok inerciarendszerben es mindjart erzem a tomeget. Gondoljatok filmekre amikro lovik fol az urhajosokat es az ulesbe nyomja oket a kifejtett ero...
A tehetetlensegi ero abbol ered hogy gorbult a ter... A tergorbulet merteket nevezzuk gravitacionak...
A tergorbulettel csak az a baj hogy nem lehet abrazolni. Harom dimenzioban tudom abrazolni a ketdimenzios tergorbuletet (az ido figyelembe vetele nelkul - de igy mar eleve rossz). Ugy kepzeljetek el mintha egy lyuk lenne amibe a falon lefele gurulva esunk bele. De az egeszbe az ido is belekopik mert mas es mas kulonbozo helyeken...
Ezt sajnos elfelejtettem leirni.... Senki sem tokeletes. Bocs...
Egy valamit tudni kell az pedig az hogy az ido es a ter egy egeszet alkot. Amikor a ter gorbul az ido is mashogy mulik. Ez merheto. Pl. veszek ket orat egyet berakok a pincebe es egy masikat mondjuk az 50 emeletre. Es mar lathato is a kulonbseg. Mast fognak mutatni meg akkor is ha szinkronizaltam oket a kezdetkor (eljatszottak mar meghozza atomorakkal). Vagy ha mozgok akkor lassabban mulik az idom mintha egy helyben allnek.Ezekkel ki kell egesziteni a tergorbulet dumamat. Igy mar korrekt.
Remelem most mar sotetebb lett...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
válasz Sir Pocok #117 üzenetére
Sajnos minden amit irtal rossz...
De nem baj.
Nezzuk:
Elmondásod alapján azért haladunk előre az időben, mert létezik a fény. Ha a fény megszűnne, megállna az idő?
Nem en ilyet nem mondtam soha... De ezt honnan szedted? Azert haladunk elore az idoben mert lassaban mozgunk mint a feny!
Tachyonok a múltban haladnak előre.
Igen De azert mert gyorsabban mozognak mint a feny!
A feny a hatar. A FENY SZAMARA NEM LETEZIK AZ IDO. O A VILAGEGYETEM MINDEN PONTJABA AZONNAL ELJUT!
Az univerzum keletkezese egeszen mas duma... Az a fekete lyukakhoz tartozik mas topik... Egeszen masrol van szo...
Nem kell elnezest kerni. Aki nem kerdez az nem is tanul...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
neduddki
nagyúr
HI!
Tesek a hianyzok:- )))
'' Nehézségi gyorsulás a Földön: átlagérték: g = 9,80665 m/s2, a sarkokon: g = 9,83221 m/s2, az Egyenlítõn: g = 9,78049 m/s2.''
udv
neduddkihttps://facebook.com/bestwax.eu, mailto: bestwax.eu@gmail.com hamarosan: www.bestwax.eu a lustasag fel egesseg, en tejjesen egesseges akarok lenni
-
Sztripi
csendes tag
Hmmm.... Meg egy jo pelda...
Allsz a sineken. Es jon feled egy vonat. Na akkor ki megy ki fele? Vegul is nem mindegy, ha mar talalkoztatok?
Allsz a levegoben. Es jon feled a fold...
Ezt csak azert nehez elkepzelni mert a hetkoznapi eletben alapertelmezeskent mindig a foldet veszem vonatkoztatasi rendszernek. De a fold mint lattuk nem jo vonatkoztatasi rendszer mert gyorsul...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
MCGaiwer
addikt
hát ha nekem menne igy a fizika mint itt sok embernek... nem gondoltam volna, h enyi értelmiségi van itt a phn... én meg éppen a 3-ért pedálozok a tanárnak...
Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
atuci
senior tag
A feny a hatar. A FENY SZAMARA NEM LETEZIK AZ IDO. O A VILAGEGYETEM MINDEN PONTJABA AZONNAL ELJUT!
igen?
akkor miért van a fény sebességének értéke?
300000 km/sec, de ha azonnal eljut mindenhova, akkor nincsenek fényévnyi távolságok sem, minden ugyanannyira vanBasil Fawlty: ''Don't mention the war. I mentioned it once, but I think I got away with it. So it's all forgotten now and let's hear no more about it....''
-
Sztripi
csendes tag
Meg egy jo pelda.
Ha a vilagurben akarunk gravitaciot letrehozni mondjuk egy urallomason akkor alkalmazni fogjuk a tehetetlensegi erot. Elkezdem forgatni az urallomast. Ha eleg gyorsan forog nem tudom megmondani hogy nem a fold felszinen allok... Bent ugy fogom erezni mintha hatna a gravitacio. Az uralllomas pedig kerek alaku kellene hogy legyen es en a kerek belso oldalan allok a kullok fele... A tehetetlensegi ero pedig kifele gyorsit...I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
A feny szamara nincs ido! A kulso megfigyelo szamara mar lehet, meg van is.
Megint csak a vonatkoztatasi rendszerbol ered...
Ha a vonatkoztatasi rendszeremet rateszem a fenyre (mondjuk hogy raulok egy fotonra), akkor az ido ertelmet veszti es a vilagegyetem minden pontjaba azonnal eljuthatok.
De ha a vonatkoztatasi rendszerem mondjuk a foldon van akkor bizony szamomra mulik az ido. Ez valos kulonbseg, ami merheto...
Ha mozgok akkor lassabban mulik az ido, de ezt EN nem eszlelem ez a kulso megfigyelo eszleli. Ez latszik az egyenletembol is:
x^2 + y^2 + z^2 - ct^2 = 0 (jo tobb egyenletet nem irok )
Ez van a muonokkal is. Ok a napban keletkeznek es csak nehany miliszekundumig elnek... De jelentos a terjedesi sebesseguk. Ennek ellenere a fotonoknak is nyolc percre van szukseguk hogy elerjek e foldet... Igy a muonok soha az eletbe nem kellene hogy eljussanak a foldre, hiszen ok csak nehany miliszekundumig elnek... De eljutnak es merjuk is oket. Ez azert van mert a muonok szamara csak egy miliszekundum telik el addik a szamunkra 8 perc is eltelik.
Ki meri a helyes idot akkor? Mindig EN merem a helyes idot (nem poen). Mindig az meri a helyes idot aki a vonatkoztatasi rendszern ul... Ez van...
Osszefoglalva minnel gyorsabban mozgok annal lassaban mulik az ido. De ezt en nem eszlelem ezt a kulso megfigyelonek eszleli, de annak nincs jelentosege mert az EN idomeresem a pontos...
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Sztripi
csendes tag
Nem... Pontosan az van amit irok. Legalabb is egyenlore ezt gondolja a fizika... Semmi akadalya annak hogy a feny sebessegenel gyorsabban menjek... Lasd Tachyonok...
Kiserleti eredmenyek igazoljak. Ugyhogy pech... De ez van akar teteszik akar nem!I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
atuci
senior tag
-
Pá
addikt
Azt írtad, hogy a fénysebességet nem lehet elérni, de lehet gyorsabban vagy lassabban menni. Elvileg át lehet jutni a ''másik oldalra''? Tehát én most lassabb vagyok a fénynél, elméletileg megoldható hogy gyorsabban haladjak? A józan ész szerint nem, hiszen a gyorsulás folyamán mindenképp egyszer el kéne érjem a fénysebességet ami ugye nem lehetséges. De nincs esetleg valami trükkös megoldás? Amivel meg tudom kerülni a 300000km/sec-et? Valahogy átugrani?
És ha ez megoldható lenne, akkor onnantól elvileg visszafele utaznék az időben?''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
atuci
senior tag
tudom, hogy nem ugyanaz, de legalább már értem, hogy te miért mondtad azt, hogy a fény mindenütt ott van.
Centripetális erő az a külső erő amely körpályán tartja a mozgó testet. (centripetális = központ kereső) Centrifugális erőről akkor beszélhetünk, ha a vonatkoztatási központ maga a körpályán mozgó tárgy. Ebben az esetben a tárgyra centrifugális erő hat.
Pl. a kocsi egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, a platón van egy golyó. (feltételezzük, hogy a plató vegtelen nagy és nincs súrlódás). Ha a kocsi hirtelen el kezd balra körbe kanyarodni, akkor:
külső megfigyelő számára a golyó folytatja az egyenes vonalú egyenletes mozgását. Nem volt meg a külső centripetális erő ami a körpályán tartotta volna.
A kocsiból megfigyelve viszont a golyó elmozdult jobbra, ami valami erő következménye lehet, -> centrifugális erő.
Ha az ujjammal a helyén akarnám tartani a golyót, akkor pont akkora erővel kellene hatni rá (centripetálisan) amekkora erő kitéríeni akarja: centrifugális erő=centripetális erő, csak ellentétes irányú.Basil Fawlty: ''Don't mention the war. I mentioned it once, but I think I got away with it. So it's all forgotten now and let's hear no more about it....''
-
Sztripi
csendes tag
Nem es igen!
A baj az hogy mikozben gyorsulok a feny sebessege fele egyre nagyobb erot kellene kifejetenem! Vegtelen erore lenne szuksegem hogy elerjem a fenysebesseget... De ha elertem es atbillentem akkor a lassitashoz van szuksegem erore. Es igen az ido ilyenkor visszafele mulik... De ez meg egyenlet nincs kiserleti bizonyitek.
De durva is lenne a kiserlet hiszen mernem kellene a Tachyionokat mielott elkezdtem a kiserletet
Trukkos megoldas letezik pl. feket lyuk vagy a tergorbites maga. Igy jelenleg ugy tunik hogy a vilagurben valo maszkalas nem lesz gond, de az idoutazas meg igen....
Warp speed 6 mr. Spock!
A wormhole - os utazas nem lehetetlen sot a teleportalas is lehetseges. Az elmelet mar ki is van dolgozva... Kedvencem az hogy a holdra leszallast 1860 - ban talalta ki egy orosz fizikus (mar nem emlekszem hogy hogy hivtak). De mindent kitalat fokozatokat, leszallo egyseget, raketat, stb. 100 evre ra megvalositottuk. Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan
[Szerkesztve]I wish you luck, speed and freedom from stupidity! - VAL
-
Pá
addikt
''Most talaltuk a teleportalast akkor lehet hogy mar 2100 - ban tudni fogjuk, es atugrunk kozben az Alpha Centarira delutan''
Hát mi már nem nagyon... Esetleg ha addig feltalálnak valami élethosszabbító csoda elixírt. Vagy elkezdhetünk közel fénysebességgel szaladni, úgy hamarabb eljön 2100.
Erről jut eszembe. Tegyük fel, hogy van végtelen energiám. Felgyorsulok fénysebességre. Ezután ha picit lelassulok, akkor elvileg a tér akármilyen pontján felbukkanhatok? Hiszen amíg fénysebességgel haladtam, addig számomra nem telt az idő így kényelmesen elmehettem ahova kedvem szottyant(parasztosan fogalmazva). Ez egyfajta teleport? És az idő közben hogy telik a külső szemlélőnek? Vagy az attól függ, hogy hozzám képest lassabban vagy gyorsabban halad? Ezzel elvileg akkor időben is utazgathatok. Már csak a végtelen energia kell.
Még régebb olvastam, hogy nagy sebességgel haladva a dolgok mérete is változik. Ez is valamiféle térgörbület dolog?
[Szerkesztve]''Annyira vagyunk egészségesek, amennyire a gondolataink humánusak.''
-
MCGaiwer
addikt
''Ez azert van mert a muonok szamara csak egy miliszekundum telik el addik a szamunkra 8 perc is eltelik.''
csak ugy érdeklődésképpen akkor miért ugy tartjuk, h ők csak pá miliszekundumig vannak, ha nekünk mindig 8 percnek tűnik? akkor értelemszerűen mi nem is tudnánk mérni az életüket, egyszerűen ha nekünk 8 perc, akkor senki se mondja rá h pár
miliszekundum... sztemAmazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
-
shev7
veterán
válasz MCGaiwer #147 üzenetére
Asszem ertem mirol van szo, megprobalok valaszolni, legfeljebb kijavitanak.
Fizikailag a muonok csak par miliszekunumig letezhetnek. A Napban keletkeznek. A muonokat ''merjuk'' a Foldon. Ebbol szerintem egyertelmu, hogy nekik csak par miliszekundumig tartott eljutni a Foldre...''Gee, Brain, what do you want to do tonight?'' ''The same thing we do every night, Pinky: Try to take over the world!''
-
MCGaiwer
addikt
itt keverednek az elméletek... elméletileg, ha gyorsabbak a fénynél -feltételezve stripi többi állítását...-elöbb it voltak, minthogy elindultak volna, tehát nekik még egy miliszek se kell, már itt vannak... tehát akkor megint az jön, h nem lehet őket mérni, mert már elöbb kéne mérni őket, minthogy elkezdjuk a kisérletet...
ui: márpedig csak akkor létezhetnek pár miliszekundumig (legalábbis abból a szem,szögből) ha lassabak a fénynél. hapedig lassabak, több mint 9 perc kéne, h itt legyenek. ha egyelő a sebességük a fényével, akkor nekik az 0-nak tünne, nem egy miliszeknek. ha pedig gyorsabbak, akkor meg amint már irtam, elöbb itt voltak, minthogy elindultak volna..
csak megjegyzem, h egyáltalán nem értek a fizikához, a csilagászatot viszont szeretem, és amit itt leirtam pusztán az itt elhangzottak összehozásából és logikus következtetésből hoztam össze...Amazon.co.uk, £50 értékű Gift Card cserélhető/eladó
Új hozzászólás Aktív témák
- World of Tanks - MMO
- Politika
- Automata kávégépek
- Filmvilág
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Atomenergia
- Feltörték a PROHARDVER!-es regisztrációmat! (vagy elvesztettem a belépési emailcímemet)
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Hálózatokról alaposan
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen