Hirdetés

2019. augusztus 21., szerda

Útvonal

Fórumok  »  Tudomány, oktatás  »  Fizika topic

Hozzászólások

(#1) Relisys


Relisys
(senior tag)

Tudna nekem valaki a cseppmodell-ről valami jo kis szöveget adni? Mert kerestem Dc-n, googlen de sehol nem találtam semmi értelmeset. Mindenhol csak 1-2 szóban elmitik csak meg..:(
Előre is köszi.

(#2) Winner_hun válasza Relisys (#1) üzenetére


Winner_hun
(félisten)

Itt van egy pár cím: Bővebben: link itt is nézted?

► "Kicsit olyan webcaritas" ◄ ヅ

(#3) Relisys válasza Winner_hun (#2) üzenetére


Relisys
(senior tag)

Néztem.

(#4) Relisys


Relisys
(senior tag)

Más?
:F

(#5) Flashy


Flashy
(veterán)

angolul is kerested? érdemes ilyeneknél kideríteni az angol nevét a dolognak, úgy tuti lesz minden.

(#6) Relisys válasza Flashy (#5) üzenetére


Relisys
(senior tag)

de magyar szöveg kéne:S

(#7) Relisys


Relisys
(senior tag)

up

(#8) Relisys


Relisys
(senior tag)

up

(#9) zzz


zzz
(csendes tag)

A szuperkritikus fluidomot össze lehet nyomni? vagy mint folyadék áll ellen az összenyomó erőnek?

(#10) Gergello


Gergello
(őstag)

4. és 5. halmazállapotokról kéne infó, de vmi érthető szinten, könyv cím is jó
sűrgős, pls help!!!!

(#11) Gergello válasza Gergello (#10) üzenetére


Gergello
(őstag)

up

(#12) Sanya válasza Gergello (#10) üzenetére


Sanya
(veterán)

google?

A bortól bolondokat gondol az ember, DE A PÁLINKÁTÓL MEG IS CSINÁLJA!!!

(#13) Gergello válasza Sanya (#12) üzenetére


Gergello
(őstag)

bazz nem mondod, 4.ről van már anagyom de az 5.ről még a googlal se találtam

(#14) Tellurit


Tellurit
(csendes tag)

Nagy fizikusok segítsetek!

Nem értek vmit. Ha folyadék áramlik egy csövön keresztül egy fele keresztmetszetű csőbe, akkor ugye mivel a vízáram ugyanannyi a soros kapcsolás miatt a szűkebb csőben felgyorsul, méghozzá annyiszorosára, amennyivel kisebb a keresztmetszet. Ez esetben duplájára.
Ugyan fele keresztmetszeten áramlik, azonban dubla sebességgel a folyadék, így egyezik az átfolyt mennyiség. Eddig remélem jól tudom?

A szűkületben fizikailag mi gyorsítja duplájára a folyadékot? Ugyanannyi részecske áramlik időenység alatt a vastag és szűk csőben is, nem? Az összes átmenő részecske sebessége mitől lesz duplája a szűkebb csőben, ennek kövezkeztében, mi fedezi a négyszeres mozgási energiát?

[Szerkesztve]

(#15) ngabor2 válasza Gergello (#13) üzenetére


ngabor2
(nagyúr)

Ha jól tudom, a 4. a plazma, az ötödik a BEC (Bose-Einstein kondenzátum).

(#16) Tellurit válasza ngabor2 (#15) üzenetére


Tellurit
(csendes tag)

halamzállapontból elég sok van, nem?

-szilárd (nymástól függően itt is tagolódik pl jég I,II,III stb)
-folyadék
-gőz
-szuperkritikus fluidum
-gáz
-plazma

vagy rosszul tudom?

(#17) ngabor2 válasza Tellurit (#16) üzenetére


ngabor2
(nagyúr)

Szilárd esetén akármilyen is a polimorfia, az 1 halmazállapot.
A gáz és a gőz jó közelítéssel egy halmazállapotnak vehető fizkém szempontból (amúgy nagy különbség van köztük, a gőz nyomással cseppfolyósítható). A szuperkritikus fluidum... határeset, inkább passzolom, nem akarok hülyeséget mondani. A plazma és a BEC pedig igen spéci körülmények között létezik.

(#18) Tellurit válasza ngabor2 (#17) üzenetére


Tellurit
(csendes tag)

nagyon jól mondod a gőzöket lehet nyomással cseppfolysítani, a gázokat nem. A nagy nyomású kritikus hőmékséklet feletti gázok viselkedhetnek félig hasonlóan a folyadékokhoz és a gázokhoz is: ez a szuperkritkus fluidum. A ktrikus hőmékséklet a gőz és a gáz között választó pont.

ebben nem tudsz segíteni:? (#14)
Bővebben: link


[Szerkesztve]

(#19) csigi válasza Tellurit (#14) üzenetére


csigi
(addikt)

Nem vagyok fizikus, csak úgy tippelem:
Az a fele keresztmetszetű részét a csőnek én ellenállásnak értelmezném.
Ez a rész a megelőző szakasznak megnöveli a nyomását. Ha azt akarod, hogy továbbra is ugyanolyan sebességgel follyon át a víz, növelni kell az erőt amivel bepumpálod.
Avagy, ha csak úgy beöntöd ebbe a rendszerbe a vizet, szerintem lassulni fog az átfolyás.
Szerintem..., de érdekel a dolog engem is, kérnék még véleményeket.

nofene

(#20) luciferc válasza Tellurit (#14) üzenetére


luciferc
(őstag)

A folyadék adott helyen érvényes nyomásából származó erő gyorsítja a folyadékot, vagyis a a nyomóerő munkája biztosítja a mozgási energia növekedését.

A magyarázat kulcsa (a szemléleten túl) a Bernoulli egyenlet, ami nem más, mint az energiamegmaradás folyadékokra (gázokra) érvényes egyik (bizonyos megszorításokat tartalmazó) alakja. ezért van az, hogy ahol gyorsabban áramlik a folyadék (vagy gáz), ott a nyomás lecsökken (lásd két papírlap közé fújsz című kísérlet), így teljesül az energiamegmaradás.

Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei

(#21) csigi válasza luciferc (#20) üzenetére


csigi
(addikt)

No, hát ilyesmit akartam én is mondani...:R

Még eszembe jutott az életből:
Mikor a benzint kannából nyomázza ember az autójába, és csak egy kis tölcsérje van, a nyomást meg csak a gravitáció adja...:Y

nofene

(#22) luciferc válasza csigi (#19) üzenetére


luciferc
(őstag)

jó a gondolkodásod, valóban ellenállásként viselkedik a szűkület (az elektromos ellenállásra érvényesekhez hasonló képletekkel lehet csőhálózatokat is leírni), csak ott hibáztad el, hogy nem már állandósult áramlást tekintettél, hiszen az általad említett bepumpálási erőt (nyomást) csak addig kell növelni, amíg ki nem alakul az állandósult áramlás.
ezután már nem kell semmiféle változtatás a bepumpáláson, így a bepumpálás erősítése nem lehet magyarázata az áramlás tetszőleges pillanatában a szűkülethez érkező víztömeg felgyorsulásának, lévén ekkor a bepumpálás már állandó.

Avagy, ha csak úgy beöntöd ebbe a rendszerbe a vizet, szerintem lassulni fog az átfolyás.
Ez azért nem igaz, mert a gravitáció mindig hatni fog a folyadékra, vagyis ha nem vízszintes a cső, akkor mindig lesz ''bepumpálási erő''. Ha meg vízszintes a cső, akkor nem folyik benne pumpálás nélkül a folyadék, így nincs miről beszélni

szerk: na pont a gravitációt írtad példának :C

[Szerkesztve]

Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei

(#23) csigi válasza luciferc (#22) üzenetére


csigi
(addikt)

Értem én is, de Te el is tudod magyarázni, köszönjük!:R

nofene

(#24) neduddgi válasza luciferc (#22) üzenetére


neduddgi
(aktív tag)

Tudod a kérdésed hasonlít XII. Lajos francia király egykori tudományos felvetésére;
Miszerint miért van az, hogy ha egy tartályba ami színültig tele van vízzel, beteszünk egy akár milyen nagy élő halat, a víz a tartály falán a víz mégsem folyik ki. Pénzdíj 300 arany, és jöttek a tudományos elvont, a fluidumok rejtett tulajdonságait kihasználó csavaros magyarázatok, míg valaki föl nem vetette, próbáljuk ki...! És lőn csodálkozás, a színültig vízzel teli edényből bizony kicsordult a víz, amikor belé helyezték az akármilyen nagy élő halat. Szóval a bepumpálás nem állandó. Ha te állandósult P1 nyomással létrehoztál egy ''v1'' sebességgel mozgó vízoszlopot,egy A1 keresztmetszetű csőben, akkor annak elöl haladó vonulata midőn eléri az A2 szűkebb cső bejáratát, bizony lelassítja a mögötte haladó vízoszlop sebességét. 2 eset lehetséges. Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat. Második eset, hogy P1 nyomás nem nő, ekkor azonban mihelyt a folyadék frontvonulata elérte a szűkületet, a továbbiakban belassul az áramlás. A felvetésben a tévedés ott van, hogy hallgatólagosan azt tételezi fel, hogy az úgynevezett állandósult Px nyomás hatására létrejött Vx sebesség az A1 térfogatrészen nem változna,( pedig hát nőne,) ha a szűkületet megszüntetnéd...
:) :) :)

[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#25) luciferc válasza neduddgi (#24) üzenetére


luciferc
(őstag)

én amit írtam, az állandósult áramlásra írtam, vagyis amikor a folyadék már szépen áramlik mind az A1, mind az A2 keresztmetszetű csőben, vagyis amikor a bepumpálás állandó. ezt ki is hangsúlyoztam.

Növeled P1 nyomást P2-re, és akkor a továbbiakban állandósult P2 nyomás esetén továbbra is V1 marad az A1 keresztmetszetű csőrészben a folyadék sebessége. A2 szakaszon meg persze több a sebesség, ehez energiát (P2-P1) nyomástöbblet(*térfogat) szolgáltat.
Én arról beszéltem, amikor a bepumpáló nyomás már P2 jó régóta. Nem pedig arról, amikor a folyadék éppen megindul. vagyis esetemben semmiféle bepumpáló nyomás nem változik, pusztán a folyadék nyomása a két csőrészben, és ezen két nyomás különbségéből adódik a munka, nem pedig valamiféle bepumpáló nyomások növeléséből, hiszen ilyen nem történik.

szóval nem teljesen értem a hozzászólásod apropóját.

Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei

(#26) Tellurit válasza luciferc (#25) üzenetére


Tellurit
(csendes tag)

ez érthető, azt tudom hogy honnan van az E a gyorsítára, de mágát a folyamatot nem érte:. a szűkületben mi lendíti 2x-es sebességre a részecskéket a fele keresztmetszet esetén pl.?

Én a hőmozgásból eredő nagy sebességre gondoltam.

[Szerkesztve]

(#27) luciferc válasza Tellurit (#26) üzenetére


luciferc
(őstag)

amikor már állandósult az áramlás (azaz az egész csőben van folyadék), akkor egyszerűen az gyorsítja a részecskéket, hogy az egyik oldalon kisebb a nyomás mint a másikon, így a részecskék által alkotott felületre hat egy (p1-p2)*A erő (p-k a nyomások, A a felület).

Minden igazságot könnyű megérteni, ha már felfedezték; a cél felfedezni őket. - Galileo Galilei

(#28) attilam válasza Tellurit (#26) üzenetére


attilam
(őstag)

Gondolj a Bernoulli-egyenletre. A helyzeti energia nem változik, de a nyomási igen: a kis kereszmetszett miatt kevesebb lesz, ez a mozgási energiában kompenzálódik.

Mod.: Bár lehet, hogy nem ez a legjobb magyarázat, de nem akarom most levezetni a kontinuitást mert kellene pár sor hozzá.

[Szerkesztve]

(#29) adam101


adam101
(tag)

Sziasztok!
Valaki pls oldja meg nekem ezt a két feladatot és lépésenként írja le (lehetőleg bő magyarázattal :) ), mert nagyon fontos fizikából!
Én meg sajnos semmit sem értek hozzá, holnapra házi feladat, azt majd emgkérdezem még1x magyarázza el a tanár, de addig is pls segítsetek!

1)

Egy gépkocsi 10 m/s kezdpsebességről 72,5 m úton gyorsul fel 19 m/s sebességre. Mekkora volt a gyorsulása?
Mennyi ideig gyorsult?

2)

Elkerülhető-e az összeütközés, ha az 54 km/h sebességgel haladó jármű elött 95 m távolságban forgalmi akadály bukkan fel és a jármű 1,25 m/s2 (secundum négyzet) lassulással fékezhető? Vegyük figyelembe, hogy az akadály észlelése és a fékezés kezdete között a reakcióidő 1 s. (A féktávolság a reakcióidő és a fékezés alatt megtett út.)

(#30) Sihto_ válasza adam101 (#29) üzenetére


Sihto_
(tag)

Az elsőnél azt a képletet kell használni, hogy s= V0*t+ a/2*t*t
A gyorsulás egyenlő a sebbességváltozás / az ehhez szükséges idő.
Tehát a képleted így módosul: s=V0*t+ ((V1-V0)/t)2 *t*t
Ebből már mindent ismersz csak a t-t nem, azaz s= t( V0+(V1-V0)/2)
t= s/ ( V0+(V1-V0)/2))
t=5 s
a= (V1-V0)/t = 9/5 m/(s négyzet)



Ja tehát V0= 10 m/s
s=72,5 m
V1=19 m/s


[Szerkesztve]

A példa minidg erősebb az utasításnál

(#31) Sihto_ válasza adam101 (#29) üzenetére


Sihto_
(tag)

A 2. példát ezek alapján már rém egyszerű kiszámolni
Eéöször is a reakció idő alatt nem történik semmi a kocsi halad 54 km/h val
s=v*t utat fog megtenni, ezt az utat majd le kell vonni a 95 m-ből.
Aztán fékez ekkor a gyorsulása negatív lesz azaz a= - 1,25 m/s négyzet
Akkor újra az s=V0*t + (a/2)* t négyzet képletet használjuk
V0=54 km/h = 15 m/s
V1=0 mert akkor meg fogunk állni.
Tehát a= (V1-V0)/t azaz t = (V1-V0)/a = 12 s
Így a fenti képletben már ismert az út, amit ki kell számolni még 95m - valamennyi
a V0 15 m/s, az a= -1,25 m/s négyzet meg a t is t=12 s.

A példa minidg erősebb az utasításnál

(#32) _Petya_


_Petya_
(őstag)

Üdv!

Egy feladathoz kérnék segítséget:

Egy falra van felfüggesztve egy G=50N súlyú test a következő módon. A fal egy A pontjából kiáll egy 0,5m hosszú rúd, ennek a végén(B) van a test, és az A pont felett 0.5m-rel van egy C pont, amely kötéllel van összekötve a B ponttal. Az a kérdés, hogy hol és milyen erők hatnak a kötélre, ill a rúdra?

Odáig eljutottam, hogy a G erőnek lesz egy G*gyök2 nagyságú komponense, a C pontból a B felé, és szerintem kell lenni egy szintén G erőnek B-ből A-ba. Mit csinálok rosszul? Egyáltalán jól indultam?

Petya

Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

(#33) adam101


adam101
(tag)

Köszönöm szépen, sokat sgeítettél!

(#34) Sihto_ válasza _Petya_ (#32) üzenetére


Sihto_
(tag)

Na én így csinálnám, remélem érthető leszek:
nem a gravitációs erőt bontanám fel, hanem a kötél erőt. Az Fk = kötélerő két komponensből áll egyik a függőleges a B pontból ellentétesen a gravitációs erő irányával, másik a vizszintes erő, ami a fal irányába mutat ez hat a rúdra gyakorlatilag ez a két erőnek a nagysága egyenlő lesz mivel a háromszög oldalai egyenlőek.
Tehát az Fg= m*g = (gyök2/2)*Fk innen kiszámíthatjuk az Fk-t, azaz mekkora erő hat a kötélre, ami a kötél irányával megegyezik.
a rúdra meg az m*g-erő hat.
Nem biztos, hogy jó, de ha belegondolsz, hogy fokozatosan csökkentem a rúd hosszát, a végén a kötélerő egyenlő lesz a grsvitácós erővel, amikor a rúd 0 hosszúságú, így tehát múködik a dolog, szerintem ....

A példa minidg erősebb az utasításnál

(#35) neduddgi válasza adam101 (#29) üzenetére


neduddgi
(aktív tag)

Mondok egyszerűbb levezetést. ( Ennek ellenére korrekt.) Ha 10m/s ről egyenletes gyorsulással nőtt a sebessége 19m/s értékre, akkor a vizsgált időben az átlag sebessége (10+19)/2=29/2=14,5 m/s. A 72,5 m-t ennek megfelelően 72,5/14,5=5 sec alatt tette meg. Gyorsulása pedig nyilván:
(19-10)/5=9/5=1,8 m/secˇ2. :)
A 2. kérdés ugyanezt kérdezi; kiszámolod az v=54 km/h=54000m/3600s sebesség esetén 1 sec alatt mennyi utat tesz meg az autó, azt levonod a 95-ből, ha az érték nem negatív, van esély. v/1,25 = t(fékezés) sec idő kell, amíg nullára csökken az 54 km/h=54000m/3600s sebesség, addig átlagos sebessége 27km/h,... ha ez alatt az idő alatt nagyobb utat tenne meg, mint amennyi az előbb a 95-ből megmaradt, lesz ütközés, ha kevesebbet, akkor nem lesz. :)
Bocsi, nem láttam, hogy még van folytatás...)


[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#36) Sihto_ válasza neduddgi (#35) üzenetére


Sihto_
(tag)

Bocs, hogy belekötök, de egyszerűen nem birom ki:
tehát a gyorsulás nem nőhet egyenletesen, mert az állandó,(maximum változhat) ami nőhet az esetleg a gyorsulásváltozás. Te nem a sebbesség átlagát számoltad ki, hanem a két sebbesség átlagát, ami nem ugyanaz, ebben az esetben éppen egyenlő.
Amúgy meg minden elismerésem Neduddgi-é
:C

A példa minidg erősebb az utasításnál

(#37) neduddgi válasza Sihto_ (#36) üzenetére


neduddgi
(aktív tag)

Köszi :) Igen, a gyorsulás állandó, és a sebességnövekedés ami egyenletes. De éppen ezért, integrálszámítással is akár ellenőrizhető, hogy ilyen esetben az átlag sebesség mindíg = a kezdő és végsebesség átlagával.Pontosan azért, mert az időben a sebességnövekedés egyenletes. ( Nem a gyorsulás :) mert az állandó :) ). Mint ahogy nagyon helyesen ki is javítottál. Mellesleg ilyen bakik esetén kell alkalmazni egykori Analízis tanárom, Dr Andrásfai Béla elvét; - Ha valamit rosszul monndtam, akkor nem azt kell figyelembe venni amit mondtam, hanem azt amit gondoltam, és ha netán rosszul is gondoltam, akkor meg azt, ahogy gondolnom kellett volna... :)



[Szerkesztve]

1. A Pénz nem boldogít, csak amit veszel rajta; 2. A Pénz nem boldogít, csak ha van belőle elég; 3. A pénz nem boldogít, a hiánya pedig pláne nem.

(#38) adam101


adam101
(tag)

Sziasztok!
Mostmár midnen feladatot értek (az egyenes vonalú mozgásokról, az egyenes voanlú egyenletesen változó mozgásokról, a hajításokról, és a szabadesésekről)!
Csak 1 feladat fajta nem tiszta és ez az amikor két dolog van, aminek találkoznia kell vmikor, és hogy ekkor mekkora a sebesség!
Itt egy példafeladat, a megoldását légyszíves részletesen írjátok le :R , hátha abból megértek vmit, vagy csak az ilyen feladatok megoldásának a levezetését, és akkor én magam megoldanám (ha tudnám)... :D

1.)

Egy addig álló autó éppen akkor indul el 1,4 m/s^2 gyorsulással, amikor egy busz halad el mellette egyenletesen, 12 m/s sebességgel. Mennyi idő múlva előzi meg az autó a buszt? (17s: a megoldás az megvan adva)

(#39) faster válasza adam101 (#38) üzenetére


faster
(nagyúr)

Nekem az jött ki, hogy nem egészen pontosan 17, hanem 2*12/1,4.
A lényege, hogy akkor előzi meg, amikor azonos utat tettek meg. a busz megtett útja v*t, a kocsié v(0)*t+a/2*t^2, ezt átrendezve kijön, hogy 2*v/a lesz az idő. v a busz sebessége, t az idő, ''a'' a kocsi gyorsulása, v(0) a kocsi kezdősebessége, ami 0.

[Szerkesztve]

(#40) faster válasza faster (#39) üzenetére


faster
(nagyúr)

Remélem, nem rontottam el, mindig jó voltam fizikából, de már nagyon régóta nem foglalkoztam vele. :B

(#41) adam101 válasza faster (#39) üzenetére


adam101
(tag)

Köszönöm!
Remélem már nem lesz vele gondom a holnapi Témazárón :U

(#42) _Petya_


_Petya_
(őstag)

Üdv!

Néhány feladathoz kérnék segítséget:

1. Csigán átvetett fonal mindkét végén 100g tömegű tehet függ, az egyik oldalra 5g, a másikra 10g túésúlyt helyezünk. A túlsúlyok mekkora erőt fejtenek ki a terhekre? Mekkora a rendszer gyorsulása?

2. d alapú alfa hajlásszögű lejtőaljáról v0 kezdősebességgel elindítunk egy m tömegű testet felfelé a lejtőn. a lejtű és a test közötti súrlódási együttható u, a légellenállás elhanyagolható. Milyen v0 esetén marad a test a lejtőn?

3. Két egymáson fekvő, m1 és m2 tömegű, L hosszúságú homogén deszka közül az alsót kalapáccsal megütjük, így v0 kezdősebességet adunk neki. Mi annak a feltétele, hogy a felső deszka ne essen le az alsóról? A két deszka között a súrlódási együttható u1, a deszka és a talaj között u2.

Köszönöm előre is!

Petya

Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

(#43) _Petya_ válasza _Petya_ (#42) üzenetére


_Petya_
(őstag)

Valaki?

Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

(#44) rdi válasza _Petya_ (#43) üzenetére


rdi
(veterán)

ezek egyszerű erővektorok...ennél többet nincs kedvem írni...

Fej! Tor! Potroh!

(#45) _Petya_ válasza _Petya_ (#43) üzenetére


_Petya_
(őstag)

Valaki, akinek lenne kedve segíteni?

Petya

Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

(#46) _Petya_ válasza _Petya_ (#45) üzenetére


_Petya_
(őstag)

Nos, senki nem tud segíteni?

Petya

Fontos feladatot soha ne bízz olyan gépre, amit egyedül is fel tudsz emelni!

(#47) badbrother válasza _Petya_ (#46) üzenetére


badbrother
(aktív tag)

Mikorra kell, mert most van egy kis munkám, de utána bevetem magam? De ha már késöö lenne, akkor nem erööltetem.
Amúgy emelt szintüü érettségire készülsz?

(#48) badbrother válasza _Petya_ (#42) üzenetére


badbrother
(aktív tag)

A másodikra reagálnék:

Akkor marad a lejtöön, ha a tetejére érve már nem lesz mozgási energiája, azaz nem mozog :)), vagy már elööbb elfogy, azaz fel sem ér a tetejére.
Azaz a lejtöö tetején már csak helyzeti energiája lesz. Ehhez az kell, hogy a mozgás során a kezdeti mozgási energia teljes egészében átalakuljon helyzeti energiává+súrlódási höövé.(surlódási munkává)
E(h)--helyzeti energia
E(m)--mozgási energia
W(s)--súrlódási munka
Ha E(h)+W(s)>=E(m) akkor legkésööb a lejtöö tetején megáll, itt a bal oldal a végállapot(lejtöö teteje?) a jobb pedig a kezdeti (lejtöö alja), nézzük részletesen:

E(h)=m*g*h, ahol m--tömeg, g--gravitációs együttható, h--nullnívótól számított magasság (esetünkben a nullnívó a lejtöö aljának síkja lesz.
E(m)=1/2*m*v(>2), itt v(>2) v négyzetet jelent, de inkább v*v nek fogom írni itt ez egyeszerüübb.
E(m)=1/2*m*v*v
W(s)=u*F(ny)*s, azaz a surl.együttható*a nyomóeröövel*a megtett úttal.
Az F(ny) pedig a test súlyának lejtööre merööleges komponense azaz F(ny)=m*g*cos(alfa)
így:
W(s)=u*m*g*cos(alfa)*s

Ha d alapú a lejtöö, és alfa a hajlásszöge, akkor számolható a magassága, és a hossza(h, s) h=d*tg(alfa), s=d/sin(alfa)
behelyettesítve:

m*g*h+u*m*g*cos(alfa)*s>=1/2*m*v*v A tömeggel egyszerüüsíthetünk, marad
g*h+u*g*cos(alfa)*s>=1/2*v*v szorzunk 2-vel
2*g*h+2*u*g*cos(alfa)*s>=v*v behelyettesítünk
2*g*d*tg(alfa)+2*u*g*cos(alfa)*d/sin(alfa)>=v*v a bal oldalon a második tagban cos(alfa)/sin(alfa)=ctg(alfa), másképpen 1/tg(alfa), kiemelünk összevonunk

2*g*d[tg(alfa)+u*ctg(alfa)]>=v*v gyököt vonunk, és mivel a bal oldalon minden adat''ismert'' készen is vagyunk.


Remélem nem rontottam el sehol.

(#49) badbrother válasza _Petya_ (#42) üzenetére


badbrother
(aktív tag)

Na most a harmadik:
Nézzük mi fog történni:
Az alsó m(2) tömegüü deszka elkezd mozogni v0 sebességgel, Ezt a mozgást két súrlódás fogja fékezni, egy ''alsó'' F(s2)=u2*[m(1)+m(2)]*g, és egy ''felsöö'' F(s1)=u1*m(1)*g, ezek, mivel péthuzamosak és azonos irányúak összeadódnak.
Nyilván az alsó deszka mozgásba hozza a felsööt is a ''felsöö'' súrlódás miatt. Ez akkor nem fog leesni, ha a felsöö, és az alsó deszka által a mozgás során megtett út kisebb, vagy egyenlöö mint L/2, mivel a homogén deszka tömegközéppontja pont a felénél van.
Igazából az számít, hogy mikor az alsó megáll, akkor a felsöö közepe, még rajta legyen, utánna a felsöö még tovább fog mozogni, de már egyre inkább ''rámozog'' az alsóra, tehát számunkra már nem érdekes.
[ Hacsak nem fog túlfutni rajta ami itt nem fordulhat elöö, hiszen csak akkor fordulhatna elöö, ha hatalmas tapadási, és nagyon kicsi csúszási súrlódás lenne, de itt nem bontják szét (szerencsére). ]
Bontsuk szét a mozgásokat, tekintsük úgy, hogy az alsó v0 kezdöösebességgel a2 lassulással mozog s2 úton ''t'' idöö alatt, a felsöö pedig nulla kezdöösebességgel a1 gyorsulásal s1 úton szintén t idöö alatt.
Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
a1=F(s1)/m1

El kel mennem enni, utánna átgondolom, és folytatom :)

(#50) badbrother válasza _Petya_ (#42) üzenetére


badbrother
(aktív tag)

Na folytatom:
itt hagytam abba:
Az alsó deszka( a földhöz képest) s2=a2/2*t*t utat tesz meg a megállásáig, a felsöö pedig
s1=a1/2*t*t, ha s2-s1 kisebbegyenlöö mint L/2, akkor rajtamarad.
a2=[F(s1)+F(s2)]/m2
a1=F(s1)/m1
Ez így nem teljesen igyaz, mert a felsöö deszka útját nem ezzel a képlettel kell számolni, hiszen NEM áll meg még akkor, vagy nem tudjuk, hogy megállt-e mikor az alsó deszka megáll. De ez esetben ez szüükebb feltétel mintha a mozgással számolnánk, hiszen ha még mozogna az nekünk csak jó lenne, mert pláne nem esne le, de baromi nehéz lenne kiszámolni a sebességét pont akkor, mikor az alsó megáll. Vagy legalábbis, most nincs kedvem számolni, de ugyebér nem is kell.

Most összezavarodtam egy kicsit, el is akadtam, ha valakinek van kedve folytassa, de éledezik bennem a gyanú, hogy rosszul fogtam hozzá, valszeg van könnyebb út is.

Útvonal

Fórumok  »  Tudomány, oktatás  »  Fizika topic
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.