Hirdetés

Webalapú alkalmazások: csapda vagy kincsesbánya?


Richard Stallman

Két nagy hírű szakember is megfogalmazta a napokban az aggályait a hálózati megoldások, a röviden SaaS-ként (Software as a Service) említett elképzelésekkel szemben.

Először Larry Ellison, az Oracle vezetője minősítette (káros) „divatnak” ezeket az elképzeléseket (a női divatokhoz hasonlítva „betegnek” és „ostobaságnak” nevezte a cloud jelenlegi trendjét), majd pedig Richard Stallman, a szabad szoftveres világ egyik gurujának nyilatkozata kavart egy kisebbfajta vihart mind nálunk, mind pedig az egész világon, hiszen a GNU atyja egy olyan jelenségről beszélt, mely – úgy tűnik – nem egyszerűen technológiai, nem egyszerűen gazdasági, hanem komoly hatásai lehetnek az IT-ipar egész jövőjét illetően. Stallman véleménye szerint a szabad szoftverek jó dolgok, de ha ezek webkettes alkalmazásként működnek majd esetleg, az egészen más dolog. Szerinte ez csapda, „több mint hülyeség: egy marketinges hype kampány”.

Hirdetés

Sokat segít nekünk Stallman gondolkodásának megértésében, ha tudjuk, hogy ő hozta létre a Free Software Foundationt (FSF – Szabad Szoftver Alapítvány), azt a szervezetet, mely a szabad szoftverek terjesztésében segédkezik. Stallman szerint a szabad szoftver „…megadja a felhasználónak a megosztás, a tanulás és a módosítás szabadságát. Azért hívjuk szabad szoftvernek, mert a felhasználó azt csinál vele, amit akar”, s a szabad szoftverek segítik a web működését olyan eszközök formájában, mint például az Apache Web Server, ami 2008 júniusában az oldalak 49,12%-át szolgálta ki.

Stallman gondolatmenete szerint a webalapú programok az ún. „cloud computing” elemei közé tartoznak: a szoftvereket szolgáltatásként kínálják a felhasználóknak; olyan alkalmazásokról van szó, amelyeket ASP-szoftverekként is emlegetnek. A salesforce.com jól ismert példa a nagyvállalati méretű számítástechnikában. A méretgazdaságossági megfontolások lehetővé tették a nagyobb webes társaságok számára, hogy szolgáltatásaikat igen alacsony árszinten kínálják. A kis vállalatok számára infrastrukturális fejlesztések váltak lehetővé azáltal, hogy a mások számára kínált programok fejlesztési költségei jelentősen csökkentek.

A webalapú alkalmazások lehetnek „ingyenesek”, vagy majdnem ingyenesek, de – egy másik szempontból nézve – nem szabadok az FSF definíciója szerint. A felhasználó ugyanis nem tehet azt az alkalmazással, amit akar, következésképpen nem „szabad”; s a júzer gyakorlatilag beleegyezett abba, hogy átengedi az adatok feletti irányítást, illetve magát az adatokat másoknak is. Ez viszont mind magánéleti, mind tulajdonjogi szempontból kinyitotta az ajtót a visszaélések számára, mondja Stallman – szerinte a Facebook példája kiválóan rávilágított erre. Ugyanakkor azonban a webkettes programok biztosítanak egy API-t a felhasználók számára saját adataik elérésére. Tipikus példa erre a webalapú e-mail, amit POP3 vagy IMAP protokollokon keresztül is elérhetünk.

Be kell látnunk, véli a szabad szoftverek prófétája, hogy a lokális hálózatokon keresztül alkalmazott megosztásokkal már eléggé elkényelmesedtünk. A „cloud computing” ugyanennek az ötletnek a kiterjesztése nagyobb méretekre. Vannak ugyanis kockázatok abból a szempontból, hogy elveszítjük a kontrollt az adataink felett, s ez hosszú távon egy cégnek sem érdeke: az interneten terjedő szóbeszéd ugyanis elriasztaná a potenciális ügyfeleket.

Stallman ugyan említést sem tett róla, de – mondják a kritikusok – minden nap kereskedelmi programokat használunk. Sokan – bár a teljes piacot nézve nagyon kevesen – nyílt forráskódú operációs rendszert használnak, mások (a többség) azonban a Windowstól vagy a Mac OS X-től függenek – esetleg megveszik a Red Hat Linux kereskedelmi verzióját, mert jobban érzik magukat, ha ott van a hivatalos támogatás.

A webalapú alkalmazások – most mindegy, hogy nyílt vagy kereskedelmi – gyakorlatilag csak kiterjesztései e mentalitásnak – állítja Stallman. Eddig ezek a szolgáltatások megbízhatónak és olcsónak tűntek, és jelenleg nem is látszanak ettől az úttól jelentősen eltérő trendek. Kényelmes, hogy az eladási adatokat a salesforce.com-on, a dokumentumaimat a Google Docson, a fotóimat a Flickren, a blogjaimat a Wordpressen, a gondolataimat pedig a Twitteren tároljam. Megvan a lehetőség arra, hogy mindezt megosszuk a világgal, ami egy lokális alkalmazás esetében lehetetlen, ez pedig minden elkészített tartalmat értékesebbé tesz.

A (bevallhatjuk: némiképp konfúz) gondolatmenetet elemző Computerworld szerint Stallman megállapításai jó szándékúnak tűnnek, de jelenleg alaptalanok. Olybá tűnik – véli a lap újságírója –, hogy a webes alkalmazásokat kínáló cégek a megrendelők elégedettségében látják növekedésük zálogát, s ezt alapvető szolgáltatások olcsó, ingyenes, nyitott kínálatával érik el. S úgy látszik, hogy a modell jól működik.

Hirdetés

Fotóznál vagy videóznál? Mutatjuk, melyik okostelefon mire való igazán!

PR Vásárlás előtt érdemes megnézni, mit kínálnak az aktuális telefonok, ha igazán ütős képeket vagy profi mozgóképeket szeretnénk készíteni.

Azóta történt

Előzmények