A Glasgow Egyetemen új technológia megvalósításába kezdtek a tudósok David Cumming professzor és Dr. Tim Drysdale irányításával, mely a digitális érzékelők fejlesztésére irányul. A nanotechnológiai kutatás kilátásai igen bíztatóak, ezért az Oxford Egyetem és a Sharp Laboratories Europe támogatásának elnyerése mellett az Engineering & Physical Sciences Research Council (Mérnöki és Fizikai Tudományok Fejlesztési Tanácsa) is igen tetemes összeggel, 500 000 Ł-tal sietett a kezdeményezés segítségére. 

A plazmon jelenség viszonylag újkeletű felismerés, bár gyökerei közel egy évszázaddal ezelőttről erednek. Az effektus alapja a fényelektromos jelenség, melyért Albert Einstein 1921-ben Nobel- díjat kapott.

forrás: fenyepiteszetelink.mconet.biz

A plazmon változása jellemző kölcsönhatásra utal, melyet a fényhullám vált ki, mikor egy vékony fémes filmréteggel találkozik. A fotonok energiáját elnyelő felületi elektronok mozgása (rezonancia-karakterisztikája) megváltozik: eltérő módon kezdenek rezegni csoportokba rendeződve. A vibráció, vagyis a plazmon, megváltoztatja a fény eloszlását, mely ezután éri el a CMOS érzékelőt.

Az eljárás elsősorban azért érdekes, mert a remények szerint alkalmazásával jócskán növelhető az érzékenység és a képminőség, valamint hatékonyabb lesz a színek elkülönítése. A kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása azonban még várat magára, hiszen a jelenlegi becslések szerint három évig is elhúzódhat a kísérleti stádium.