A hazai információsztráda forgalma mára szinte teljesen az online térbe költözött, ahol a célirányos keresést fokozatosan kiütik a nyeregből az algoritmusok és a közösségi feedek ajánlásai. Erről tanúskodik az Egységes Digitális Mérésért Egyesület (EDME) megbízásából, az NMHH támogatásával készült friss kutatás. Az Inspira Research 2025 novemberi adatai szerint bár pörögnek a rövid, instant tartalmak, a fiatalabbak körében is meglepően stabil maradt az igény a minőségi, szerkesztett anyagok iránt.
A vizsgálat három, eltérő korosztályú fókuszcsoport bevonásával térképezte fel a hazai médiahasználati szokásokat. Az eredmények azt mutatják, hogy a hírfogyasztás többplatformos lett: a klasszikus portálok és a Facebook mellé bejöttek a képbe a digitális videók és a podcastek – főleg akkor, ha a felhasználó „minőségi időt” szán a tartalomra. Érdekes momentum, hogy a fogyasztók már nemcsak egy-egy márkához vagy csatornához, hanem konkrét arcokhoz és egyéni stílusokhoz is lojálisak.
Hirdetés
A kutatás egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a tartalom ma már nem „keresésre”, hanem „találásra” épül: a felhasználók algoritmusok, ismerősök és kollégák tippjei alapján tájékozódnak. Ez a kényelmes, algoritmus-vezérelt modell viszont magában hordozza a véleménybuborékba záródás veszélyét.
A válaszadók bevallása szerint próbálnak ez ellen tudatosan is tenni, például ellenkező előjelű vélemények meghallgatásával. Míg a 18–39 éves korosztály hálózatszerűen, a YouTube és a Reddit tengelyén navigál, addig a középkorúak még mindig a bevált hírportálokban és a szerkesztőségi kontrollban bíznak.
A „minőségi tartalom” definíciója mindhárom csoportnál hasonlóan körvonalazódott: átgondolt, ellenőrzött és precízen megfogalmazott anyag, amely élesen elválik a gyors, felületes vagy tisztán véleményalapú tartalomtól. A hitelesség alapfeltétele a korrekt forrásmegjelölés: az olvasók szemében sokkal többet ér az a cikk, ahol feketén-fehéren látszik, honnan származnak az adatok és az idézetek.
A reklámok és szponzorációk kapcsán a többség realista: tudják, hogy a tartalomgyártás nincs ingyen, és kell a bevétel. Viszont a tálalás nem mindegy: a fiatalabbaknál még átmegy a szponzoráció, ha az kreatív, rövid és organikusan illeszkedik a videóba vagy cikkbe, a 40–65-ös korosztály viszont kifejezetten allergiás a tolakodó hirdetésekre, ami szerintük a hitelesség rovására megy. Az átláthatóság és a fizetett anyagok egyértelmű jelölése alapelvárás mindenkinél.
A jövőképet nézve egyszerre optimista és realista a hangulat: a résztvevők szerint a gyors formátumok tovább erősödnek, de a mélyebb, magyarázó tartalmaknak megmarad a stabil, szűkebb közönsége. Érdekes módon a fiatalok egyfajta „ellensúlyként” tekintenek a minőségi anyagokra, melyek a felszínes zajban kapaszkodót és kontextust adnak a világ eseményeihez.
Végezetül a mesterséges intelligencia is terítékre került a vizsgálatban, amit egyszerre látnak kockázatnak és lehetőségnek a megkérdezettel. Rövid távon az MI ugyan gyorsíthatja a fogyasztást és veszélyeztetheti a komolyabb anyagok finanszírozását, de hosszú távon a résztvevők el tudják képzelni, hogy a technológia nem kiváltja, hanem hatékonyan támogatja majd a minőségi szerkesztőségi munkát.
