Budapestre telepíti számítógépes központját a CERN

Az MTA fizikai kutatóközpontja az NFM-mel közösen pályázott a grandiózus projektre. A Svájccal rekordsebességű hálózaton összekapcsolt központ januártól működik.

Csillebércen, az MTA két kutatóintézetének összevonásával az év elején létrehozott MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont területén épül meg az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) számítógépes adatközpontja – jelentették be ma Budapesten. A létesítmény egy, a kontinensünkön mindenképpen, de talán világszinten is egyedülálló sávszélességű, 4 × 100 Gbps-os hálózaton kapcsolódik majd a svájci központhoz.

A Wigner FK a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) közösen tavaly októberben nyújtotta be a pályázatát a nemzetköz tenderre, melyre 28 másik pályázó jelentkezett. Állami intézménnyel csak hazánk pályázott, az összes többi érdeklődő multinacionális informatikai vállalat volt – mondta el a sajtótájékoztatón Vályi-Nagy Miklós. Az NFM kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára rámutatott, hogy technikailag a magyar megoldás nagy vonalakban azonos volt a versenytársakéival, ami felénk billentette a mérleg nyelvét, az az állami garanciavállalás, valamint a meglévő kutatási alapok és akadémiai hálózati infrastruktúra volt.


A központ látványterve

A megállapodást ma írták alá, e szerint az adatközpontnak már 2013. január 1-jén már működnie kell. A létesítménybe a világ legnagyobb részecskekutató laboratóriumának számító CERN számítási gridjének ún. Tier-0 infrastruktúráját, a számítógépes feldolgozó központot helyezik ki. A beruházáshoz a magyar állam 8,5 milliárd forinttal járul hozzá, ebből fedezik egyrészt az épület, másrészt az annak fokozott biztonságú üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését, a számítástechnikai eszközparkot a CERN biztosítja majd, mintegy 40 milliárd forint értékben.

A Csillebércet a svájci központtal összekötő rekordsebességű hálózat alapinfrastruktúráját Magyarországon a HBONE+, a két ország között pedig a GÉANT kutatói hálózat adja majd, ezek már ma képesek 100 Gbps sávszélességet nyújtani. Vályi-Nagy Miklós lapunk kérdésére elmondta: kezdetben ez a kapacitás is elég lehet, de az egyelőre 3+4 évre aláírt megállapodás keretében 400 Gbps-ra kell növelni az adatátviteli kapacitást, amihez fejlesztésre lesz szükség. Ilyen sebességű hálózat két telephely között sehol sem működik Európában, de talán a világon sem – tette hozzá.

A CERN@WIGNER névre keresztelt projekt keretében épülő, 1100 négyzetméteres Wigner Adatközpont kulcsszerepet tölt majd be a Nagy Hadronütköztető (LHC) adatainak feldolgozásában, többek között a nagy energiájú nehézionok ütközését vizsgáló ALICE, a Higgs-bozon létezését igazolni hivatott CMS és a TOTEM kísérletekben. A CERN által felhalmozott és elemzésre váró kutatási adatok nagy részét a világon elsőként és egyedüliként Csillebércre továbbítják majd a svájci központból.

A budapesti adatközpontba nagy sűrűségű, 24 kW/rack eszközpark kerül majd, melynek beszerzésére rövidesen pályázatot ír ki a CERN. A létesítmény teljesítményfelvétele eléri majd a 3 megawattot, ami évi mintegy 1,5 milliárd forintos energiaszámlában csapódik le.

Azóta történt

Előzmények