Az X-bit labs beszámolója szerint a Rambus visszatérhet a PC-piacra, mégpedig elsősorban következő generációs grafikus alkalmazásokhoz szánt XDR DRAM memóriatechnológiájával. A vállalathoz közel álló források arról tudósítanak, hogy a Rambus tárgyalásokat kezdeményezett a grafikus chipek gyártóival.
Az XDR memória új rendszertopológiája lehetővé teszi a pont-pont adatkapcsolatot, így a memóriasávszélesség több gigahertzig növelhető, a busz alapú cím- és parancsjelek által pedig a memóriakapacitás skálázható – legfeljebb 36 DRAM eszközig. Az XDR DRAM-ok különböző sebességű, adatsűrűségű és interfészű változatokban fognak megjelenni, így a Rambus szerint megfelelnek a nagy sávszélességet, illetve a nagy memóriakapacitást igénylő alkalmazások által támasztott követelményeknek is.
A grafikus alkalmazások az XDR DRAM nem egyetlen, bár kétségtelenül legnagyobb kereslettel kecsegtető piacát jelentik. A hálózati eszközök az átviteli sebességek növekedése nyomán ugyancsak egyre gyorsabb RAM-okat igényelnek. Ezekben a berendezésekben ugyanakkor nem szükségesek nagy méretű memóriák, hiszen a csomagok gyorsan továbbítódnak, helyet biztosítva a pufferben az utánuk érkezőknek.
A szórakoztatóelektronikai készülékekben már jövőre megjelennek az XDR modulok, ez azonban nem jelenti automatikusan a kereslet ugrásszerű növekedését. Az RDRAM-ot használó PlayStation 2 példája is mutatja, hogy a gyártó inkább a nagyobb sávszélességre épít, semmint a nagy kapacitásra. Ez utóbbi ugyanis növeli a tárolóegység méretét, a modulok (és a csatlakozók) számát, így a nagyobb helyigény, a bonyolultabb áramkör és a több alkatrész jelentősen növelheti a teljes rendszer előállításának költségét.
Más a helyzet a high-end grafikus kártyák piacán, hiszen itt a nagy kapacitás és a gyorsaság egyaránt döntő szempont – igaz, még egy tényezőt figyelembe kell venni. A Rambus-memóriák mindig gyorsabbak voltak a kurrens SDR és DDR memóriáknál, ám teljesítményelőnyük nem indokolta az árban tapasztalt sokkal nagyobb különbséget. A PC-piacon pontosan ennek volt betudható, hogy a Rambus nem tudott tartósan széles közönséget megszólítani. A grafikus kártyák esetében azonban fokozottabban számítanak a teljesítménybeli különbségek, egyúttal pedig egy olyan piaci szegmenst jelentenek, ahol a fogyasztók hajlandók meg is fizetni e többletet.
A grafikus chipek és a videokártyák gyártói persze szeretnék, ha a különböző memóriatípusok a kívánt teljesítményhez igazodva felcserélhetők lennének. A Rambus az inkompatibilitási problémákat azzal kívánja megelőzni, hogy egy memóriavezérlő-tervezési segédletet adott ki, amely 800 MHz-es órajelig biztosítja a DDR és DDR2 modulok, illetve 1600 MHz-ig a grafikus DDR (GDDR1/2/3) modulok vezérlését is. Az interfész lehetővé teszi a gyártóknak a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodást, minimalizálja a tervezési kockázatokból (és a téves döntésekből fakadó esetleges újratervezésből) származó időveszteséget és bevételkiesést.
Mivel azonban a GDDR memóriák fejlesztése sem áll, ezért továbbra is nyitva marad a kérdés, rentábilis lesz-e a Rambus újabb próbálkozása. A jelenlegi csúcskártyákban használatos GDDR3 RAM 2 GHz-ig skálázható, vagyis maximum 64 GB/s-os sebességre képes 256 bites interfésszel. A tervezett GDDR4 2,8 GHz-es órajelet és hozzávetőleg 89 GB/s-os sávszélességet fog biztosítani. A mai grafikus processzoroknál inkább a számítási teljesítmény, mint a memória-sávszélesség a korlátozó tényező, ezért bizonytalan, hogy a gyorsabb XDR-modulok valóban hoznának-e szemmel látható gyorsulást. A támogatott interfészről egyelőre ugyancsak nincs információ. Ha az XDR-t 256 bites csatolóval látnák el – és nem lenne aránytalanul drága – akkor 102 GB/s feletti sávszélességével nehezen találna legyőzőre. Ha azonban csak egy "keskenyebb" interfész állna rendelkezésre, a 3,2 gigahertzes XDR aligha válna a GDDR4 komoly vetélytársává.
(*) A Toshiba már 2003 végén bemutatta 3,2 GHz-es, 512 megabites XDR DRAM modulját, aktuális fejlesztéseinek eredményeit pedig 2005 vagy 2006 folyamán kívánja szállítani. XDR-útitervében jelenleg maximum 6,4 GHz-es órajelen üzemelő modulok szerepelnek. Az XDR technológia talán legismertebb alkalmazása a Sony PlayStation 3.
