Egy ünnepélyes aláírási aktus volt az első lépése egy remélhetőleg többéves folyamat beindulásának, amely szerződés a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szerepét jelöli ki az Informatikai Tudományos és Innovációs Központ létrehozásában. Ehhez mostantól a BME-nek (áfával) 27,5 millió Ft áll rendelkezésére.

Az Európai Unió stratégiai célja, hogy az elkövetkező tíz év alatt az uniónak a tudásbázisú gazdaság éllovasává kell válnia. Ez azt jelenti, hogy 2010-ig a GDP jelenlegi 1,9 %-áról 3 %-ra kell növelni a K+F ráfordításokat, s a ráfordítások 2/3-át a magánszférának kell biztosítania. A 2007-ben kezdődő új költségvetési időszakban az EU Strukturális Alapok célrendszerének középpontjába a kutatási és innovációs prioritást kell állítani.

Magyarország számára a vonatkozó lisszaboni célok rendkívüli kihívást jelentenek, hiszen K+F kiadásaink jelenleg a GDP-nek mindössze az 1 %-át teszik ki és ennek is csak az egyharmada származik az üzleti szférából. Jelentősen kell tehát növelni a közszféra K+F kiadásait, nagyobb aktivitásra kell ösztönözni az üzleti szférát, és fejleszteni kell az innovációt erősítő intézményrendszert, hogy a kutatás-fejlesztés eredményei gazdaságilag hasznosulhassanak. A nemzetközi gyakorlatban a legkülönfélébb intézményi bázisokon valósítják meg a tudomány és a vállalkozások közötti kapcsolatrendszer fejlesztését; az OECD országok többségében az egyetemi szféra képezi az együttműködés meghatározó intézmény-típusát. A GKM a tudás- és technológia-transzfer javításához szükséges hídképző (bridging) intézmények létrehozásának ösztönzését tekinti a legsürgetőbb feladatának, ennek érdekében hirdette meg azt a pályázatot, amely az egyetemi kutatóhelyekhez kötődő tudományos centrumok, illetve üzleti és innovációs központok létrehozását és hálózatba szervezését célozza.

Az első, előkészítő fázisban a pályázók a tudományos, innovációs centrumok létrehozásához szükséges megvalósíthatósági tanulmányok és működési modellek kidolgozására vállalkozhatnak, a biotechnológia, az informatika, a regionális információ-technológia, valamint a környezetgazdálkodás terén. A BME-n elkészítendő megvalósíthatósági tanulmány részletesen kidolgozza azt a cselekvési programot, mely a kutatási eredmények (szabadalmak, know-how-k, stb.) innovációjával, direkt gazdasági hasznosításával növeli a gazdasági versenyképességet, élénkíti a gazdaságot, minőségileg javítja a foglalkoztatottságot. Az innovációs projekt nemcsak konkrét működési, működtetési és finanszírozási tervet dolgoz ki, hanem a megvalósulás során "európai" indikátorokkal méri az "üzleti" eredményeket.

Az ún. "egyetemi program" majdani második fázisában az innovációs és tudományos központok tevékenységének beindításához, szolgáltatásaik megalapozásához, tevékenységi körük fejlesztéséhez kapcsolódó szükséges beruházások, és a működtetés támogatására lehet majd pályázni. A támogatás ki fog terjedni az épületrekonstrukciókra, az infrastruktúra korszerűsítésére, informatikai hálózat kiépítésére, laboratóriumi felszerelések, műszerek beszerzésére, kommunikációs rendszerek hálózatba szervezésére, valamint a kialakítandó innovációs intézményrendszer működtetésére.

Ahhoz, hogy a tudomány, technológia fejlesztése terén lépést tudjunk tartani az unióval, a kutatóállomány természetes csökkenésének pótlásán túl növelnünk kell a kutatói létszámot is, miközben a demográfiai nyomás és a kvalifikált munkaerőt elcsábító nemzetközi verseny éppen ezzel ellentétesen hat. A tudományos és innovációs központok gazdasági eredményességük mellett elősegíthetik, hogy minél több diák találja vonzónak a kutatói hivatást, és azt is, hogy nemzetközi kutatókat vonzzanak hazánkba.