Tesztalanyaink

Az Intel két hete indított útjára három új, Nehalem-alapú processzort, melyek a Lynnfield kódnevű lapka köré épülnek, a Core i7-870-et és 860-at, illetve a Core i5-750-et. A három bejelentett típus a csúcskategóriás Core i7-esek olcsóbb variánsa, a gyártó ezeket elvileg középkategóriásként definiálja, ám az árakból már most látszik, hogy idehaza nem lesznek túlságosan elterjedtek. A Lynnfield és a csúcskategóriás processzorok (Core i7-9xx) alapköve, a Bloomfield mindössze néhány ponton tér el egymástól (memóriacsatornák számának csökkenése háromról kettőre, nem állítható szorzó, alacsonyabb TDP), de átlagfelhasználói szemszögből talán a foglalatcsere a legfájóbb, hiszen ez egyúttal alaplapcserés támadásnak minősül, az új processzorok már LGA1156-ba illeszkednek. A Lynnfield – mint már említettük – némi átalakuláson ment keresztül, de valójában a PCI Express vezérlő processzorba integrálásának köszönhető, hogy újabb alaplapok bemutatására van szükség, hiszen ez a részegység, illetve az ezzel járó munkavégzés korábban az X58-as északi híd reszortja volt. Tekintve, hogy nincs többé szükség külső(leg is látható) északi hídra, már csak egy, a perifériákat vezérlő chipet kell kiállítani, ami ezúttal a P55 képében öltött testet. A P55 valójában a már korábbról (P45, X58) jól ismert ICH10-es déli híd átnevezésének tekinthető, tehát nincs új a nap alatt.

Ezúttal három, illetve egészen pontosan négy P55-ös alaplapot veszünk szemügyre, az olcsónak nem nevezhető 50-60 000 forintos ársávból. Később kedvezőbb árú modellek bemutatására is sort kerítünk, de a gyártók már csak ilyenek, először a csúcskategóriás típusokat szeretnék megismertetni a nagyközönséggel. Az Asust a P7P55D Deluxe és a P7P55D EVO képviseli, a Gigabyte műhelyéből a P55-UD5 érkezett, őket a már bemutatott MSI P55-GD80-nal hasonlítjük össze. Ami azt illeti, az Asus EVO-ja és a Deluxe nagyon hasonló, a különbségekre ki fogunk térni.

Az alaplapok csomagolása [+]

Az Asus a már megszokott, kinyitható fedelű, csillogó, de nem hivalkodó dobozban tálalja portékáját, a dizájn már nagyon is ismerős korábbról, elég egy pillantást vetni a nálunk is bemutatott P6T Deluxe-ra. Az alaplap mellé csomagolt kellékek terén sincs változás, leírásokat, driver CD-t, kábeleket, hátlapi takarólemezt és USB/IEEE1394-es kivezetést találtunk az alaplap mellett, illetve egy SLI-hidat, ami azért fontos, mert a P55 már támogatja az SLI-kapcsolatot (az X58-cal ellentétben), már amennyiben az alaplapgyártó megfizeti ennek az árát az NVIDIA felé. A Deluxe csomag részét képezi még egy TurboV-távirányító is, erről később még szólunk. A Gigabyte sem változtatott a már több generációs kinézeten, a doboz ugyanolyan, mint volt, fehér, rajta a Gigabyte extrákkal. Az alaplap mellé pedig a már megszokott eszközöket mellékelik: jó pár leírást, driver CD-t, sok kábelt, USB/IEEE1394-es kivezetést, hátlapi takarólemezt és az SLI hidat, lényegében ugyanazt, mint amit az Asusnál is láthatunk. Ha visszatekintünk az MSI P55-GD80-ra, akkor úgy tűnik, hogy az MSI ezen a téren megpróbált felülkerekedni riválisain, hiszen nem egy, hanem két hátsó kivezetőpanelt és nem egy, hanem három SLI-hidat és egy CrossFire-hidat is mellékelt a szokásos eszközökön felül, nem szólva a V-Check Pointhoz szükséges hosszabbítóról és a több SATA kábelről.

Asus P7P55D Deluxe [+]

A P7P55D Deluxe az Asus termékpalettáján a P55-ös alaplapok csúcsa holtversenyben a Premiummal, ami itt-ott kicsit jobb, máshol meg rosszabb annál (a Maximus III Formulát nem számítva), míg az EVO egy szinttel lejjebb tartózkodik, pár ezressel olcsóbb, cserébe kevésbé felszerelt, de még mindig a drágább típusok közé sorolható. Már ránézésre is jól látszik, hogy az EVO és a Deluxe külsőre szinte megegyezik egymással, fekete alapon kék/fekete/fehér bővítőhelyekkel biztosan elnyeri a téma iránt fogékony hardverőrültek tetszését. Mindkét alaplapon négy-négy memóriafoglalatot találunk, ezekbe összesen 16 GB DDR3-as modul illeszthető, amelyeket a Core processzorok hivatalosan csak 1333-as órajelig képesek meghajtani, de az alaplapok képesek felskálázni akár 2 GHz fölé is; persze ehhez olyan memóriapárra lesz szükségünk, ami bírja ezt a frekvenciát. Mindkét alaplapon három PCIe x16-os foglalat várja a videokártyákat, de jó, ha tudjuk, hogy kétkártyás üzemmódban a felső kettő csak nyolc sávon szállítja az adatokat (a processzorba integrált PCIe-vezérlő érdeme), nem beszélve az alsóról, ami elektronikusan csak x4-es foglalat. Az egyre nagyobb méretű videokártyák könnyebb kezelhetősége érdekében az Asus egy „újfajta” megoldást kínál Q-Slot néven, ez egy új pöcök a foglalat végén, ami elvileg megkönnyíti a videokártya berakását/kivételét az alaplapba/alaplapból. Őszintén szólva ez szerintünk semmivel sem jobb vagy rosszabb, mint az eddigi megoldások, kinek ez, kinek az jön be, ha nagyon nagy a processzorhűtő, akkor ezzel is szenvedni kell egy sort (még akkor is, ha tollat vagy ceruzát használunk).

Asus P7P55D EVO [+]

Ezeken kívül mindkét modellen két PCIe x1 és két PCI foglalat található, normális elrendezéssel, bár kétkártyás rendszerben mindekttőből kiesik egy-egy, ha dupla helyet elfoglaló videokártyát használunk. A felső PCIe x16-os foglalat szerintünk kicsit közel került a processzorhoz, egy nagyobb léghűtővel lehetnek gondjaink, de ez nem általános probléma. A két Asusra jellemző, hogy a „chipset” az egychipes mivoltából következő legegyértelműbb módon épül fel: az északi híd helyére nem került semmi, csak a bővítőfoglalatok, és a szokásosnak tekinthető déli híd helyén találjuk a P55-öt, épp úgy, mint a régi szép időkben a Socket 939/AM2-es alaplapok többségén (az nForce-chipet). Mint látni fogjuk, a Gigabyte – az MSI-vel egyetemben – másképpen közelítette meg ezt a kérdést. Szembetűnő, hogy az Asus elhagyta az ilyen-olyan, így-úgy hype-olt heatpipe-os hűtőrendszert, és szimpla hűtőbordákkal helyettesítette azt, ami – ismerve a P55 paramétereit (65 nm-es csíkszélesség, 27 x 27 mm-es alapterület, alacsony fogyasztás) – nem is volt olyan rossz ötlet. A nagy tápcsatlakozó, az IDE csatlakozó és a SATA portok elhelyezkedése jónak tekinthető, mondhatni ez a standard az utóbbi időben, így nem nagyon gabalyodnak össze a különböző kábelek. Az emberek többsége valószínűleg először az alaplap szélén található, elforgatott SATA portokat fogja kihasználni, ugyanis az alaplap alján találhatók egyrészt nehezebben elérhetők, másrészt nem natívan (a sötétkék és a fehér) vezéreltek. Az alaplapokon a processzorhűtő ventilátorcsatlakozóján felül egy négypines és két hárompines aljzatot fedezhetünk fel, láttunk már ennél többet is, de ne legyünk telhetetlenek.

Gigabyte P55-UD5 [+]

A Gigabyte P55-UD5 a P55-ös termékskála felső régióját képviseli, ennél drágábban már csak a hat memóriafoglalatos UD6-ot kaphatjuk meg. Az UD5 követi a hagyományokat, sötétkék alapon világoskék és fehér foglalatokkal kevésbé tűnik „hardcore”-nak, mint az Asus vagy az MSI modelljei, de a felszereltség tekintetében egyáltalán nincs lemaradva azoktól. Az UD5-ön található négy memóriafoglalat szintén 16 GB memória fogadására képes, ezek órajelét a megfelelő BIOS-beállításokkal 2 GHz fölé emelhetjük, csakúgy, mint az Asus alaplapjain. Az UD5-re ugyantúgy három PCIe x16-os foglalatot építettek, de ezek, mint az Asus esetében, maximum 8x + 8x + 4x felállásban használhatók, tehát az alsó port elektronikusan csak x4-es. Minő véletlen, PCIe x1-es és PCI bővítőhelyekből is éppen két-két darab éktelenkedik az alaplapon, és a kivezethető USB portok száma (három) is megegyezik az Asus modellekével. Az első komolyabb eltérés a hűtőrendszer egészét érinti, a Gigabyte továbbra is a hőcső által összekötött hűtőbordákra szavazott, talán azért, hogy legyen valami, amiben eltér a riválisoktól. Érdekesség, hogy az északi és a déli híd helyén egyaránt találunk egy hűtőbordát (épp úgy, mint az MSI P55-GD80-on), a kérdés, hogy mi van alattuk? A különböző portok elhelyezkedése is hasonló az Asus alaplapjain látottakhoz, különbség, hogy az IDE port a memóriafoglalatok és tápcsatlakozó közé került, nem túl szerencsés helyre. A 90 fokkal elforgatott SATA portokból itt sincs hiány, örvendetes, hogy a Gigabyte az Asushoz hasonlóan színekkel jelölte meg, hogy melyik portot melyik vezérlő szolgáltatja: a hat világoskék a déli híd, pontosabban a P55-ös PCH fennhatósága alá tartozik, míg a négy fehér a Gigabyte feliratú JMicron chiphez. A processzorhűtő csatlakozóján kívül négy darab hárompines ventilátorcsatlakozót találunk az alaplapon, ez valószínűleg elég lesz mindenki számára.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!