A BIOS és a tuning, illetve a gyári programok

Asus P7P55D EVO BIOS [+]

A Deluxe nem sokban különbözik [+]

Végül ejtsünk néhány szót az alaplapok BIOS-áról, a tuningról és a gyárilag mellékelt szoftverekről! Az Asus alaplapjai szokás szerint AMI program köré épülnek, a külsejükről nincs túl sok mondanivalónk, ugyanis számos alaplaptesztben láthattuk már, hogy hogyan néznek ki, és miként épülnek fel. Általánosságban elmondható, hogy jól felépített, logikus és átlátható, bár a tuningrészlegen rengeteg olyan beállítás van, amiről fogalmunk sincs, hogy mi mit jelent, és valószínűleg csak a tapasztaltabb tuningosok tudják őket használni. Gondolunk itt az ezernyi memóriaidőzítésre vagy a különböző feszültségekre. Ez inkább csak a Deluxe verzióra igaz, ugyanis az EVO a mi szemünkben letisztultabb és egyértelműbb, tehát a Deluxe-hoz képest hiányos egy kicsit, de ezt mi nem vettük rossz néven. Az Asus BIOS-a kapcsán két dologra érdemes kitérni, az egyik a ventilátorszabályzás, a másik pedig a tuningszekcióban található OC Tuner Utility. A ventilátor fordulatszámát három beállítás alapján szabályozhatjuk, ezek a Standard, a Silent és a Performance (alapbeállítás, csendes és teljesítmény). Ezek így önmagukban jól hangzanak és egy kevésbé hozzáértő felhasználó valószínűleg meg is barátkozik velük, de ha már egy hardcore, 60 000 forintos lapról van szó, mi jobban szeretnénk manuálisan beállítani a fordulatszámokat, akár százalékosan, a processzor hőmérsékletétől függően, ahogy azt az MSI a P55-GD80-on is megoldotta. Egy pont az MSI-nek. Az OC Tuner Utility egyfajta automata tuning szerepét szeretné betölteni, valahogy úgy, mint MSI-féle OC Genie, legalábbis erre gondolna az ember. Első próbálkozásra a gép teljesen „behalt”, csak CMOS Clear-rel tudtuk életre kelteni. Második próbálkozásra, kb. 1 perc gondolkodás után a 870-es processzor 3,3 GHz-en indult el, de a post után azonnal leállt a gép. Mivel mi már ismerjük a tesztprocesszor képességeit (3,7-3,8 GHz-et megy), ez egy kicsit gyenge próbálkozásnak tűnik, tehát mondhatjuk, hogy ez a funkció egyelőre nem igazán működik.

EPU, TurboV, luxus a távirányító [+]

Úgy tűnik, hogy az Asus – az MSI-hez hasonlóan – külső segítséggel, egy hardveres chippel próbálja megoldani a tuning és az energiahatékony működés vezérlését, jól látható az alaplapon mind a két chip. A P7P55D Deluxe mellé – mint már bemutatónk elején említettük – mellékelnek egy TurboV távirányítót, amivel a windowsos segédprogram használata nélkül tuningolhatjuk a számítógépet.

Asus EPU és TurboV [+]

Az Asus EPU programja lehetőséget ad különböző profilok betöltésére, amivel a fogyasztást mérsékelhetjük. Észrevételeink szerint ez a szorzó és az FSB, azaz a BCLK állításán felül nem csinál semmit, de a C1E és az EIST bekapcsolásával a szorzó állítása eleve megoldott, ezért aztán elmondható, hogy az EPU valójában csak az BCLK órajelét variálja, ezzel viszont nem igazán lehet komolyabb mennyiségű energiát megtakarítani. Amit az EPU csinál: max power saving módban 128 MHz-re csökkenti a BCLK órajelet (kb. 2 wattot spórolunk így meg), Turbo módban pedig 138 MHz-re emeli azt (az alapórajel 133 MHz), lényegében túlhajtja a processzort. Auto módban üresjáratban a minimális szorzó mellé 128 MHz-es BCLK-t, terhelve pedig a maximális szorzó mellé 138 MHz-es BCLK-t társít. Ez így önmagában szép és jó, de minek kell ehhez EPU chip? Ez szoftveresen is könnyedén megoldható, és az energiamegtakarítás sem számottevő. Tehát az FSB-állításon kívül nem csinál semmit a program, a szorzó állítását pedig a processzor elvégzi önmaga...

És akkor itt van nekünk még a TurboV, ami egyfajta windowsos tuningszoftver, több ilyet találunk a neten is, igaz, ez az Asus saját fejlesztése. A különböző órajelek és feszültségek állításán felül, ami érdekes lehet számunkra, az az Auto Tuning fülecske, amit elindítva elindul egy procedúra annak érdekében, hogy kisajtoljunk minden kis pluszt a rendszerből, csakúgy, mint az OC Genie esetében is.

Asus Auto Tuning [+]

Ez az Auto Tuning elsőre nagyon jónak tűnt, megadva a különböző paramétereket (amikből nincs sok), egy látványos tuningolási procedúra veszi kezdetét a szemünk láttára, Windows alatt. A program lassan emeli az órajeleket és a feszültségeket, majd lefuttat egy rövid stabilitási tesztet. Egy bizonyos idő után a gép újraindul, és örömmel elújságolja nekünk, hogy a 2,93 GHz-es processzort sikerült 2,93 GHz-re tuningolnia, ami szerinte 13%-os órajelemelés. Elvileg a program számos alkalommal újraindíthatja a rendszert a stabilitás tesztelésének érdekében, minden egyes alkalommal magasabb órajelen, de nálunk akárhányszor indult újra, sajnos mindig az alapórajelen bootolt be a gép, mintha egy végtelen ciklusba került volna. (Persze meg kell említenünk, hogy nemrégiben hasonló problémáink voltak az OC Genie kapcsán is.) A teszt után azt a visszajelzést kaptuk, hogy ezt a jelenséget nagy valószínűséggel az okozta, hogy az EPU is be volt kapcsolva, és a két program egymás ellen dolgozik, ám erre sehol nem figyelmeztet a program. A következő P55 tesztünkben újra kipróbáljuk ezeket a funkciókat, mert könnyen lehet, hogy a frissebb verziójú szoftverek már jól fognak működni. Kár, hogy annyira sietnek a gyártók az alaplapok megjelentetésével, hogy már akkor piacra dobják őket, amikor a szoftverek kisebb hibáinak a javításával még nem végeztek. (Arról nem is beszélve, amikor még a bele való porcesszort sem lehetett kapni...)

Lássuk a többi programot! Az Asus PC Probe biztosan ismerős a többség számára, nagyon régi programról van szó, annak egy sokadik verziójáról, a feszültségek, hőmérsékletek és fordulatszámok kijelzésében segédkezik. Az AI Suite egy összefoglaló szoftver, amin keresztül a többi kisebb alkalmazást indíthatjuk el. Ezek közül a legérdekesebb szerintünk a Fan Xpert, amivel a ventilátorok fordulatszáma szabályozható, a kezeléséhez kell némi idő, hogy megértsük, lehetne ezt kevésbé komplikáltan is. Végül pedig itt a T.Probe, ami elvileg az alaplapon található CPU-ellátó fázisok hőmérsékletét jelzi ki, igaz, úgy tűnik, igen rejtélyes módon, mert egyetlenegy hőfokot, de még mértékegységet sem látni a grafikonon... Mind a két P7P55D-hez kapunk Express Gate-et, de ezt fel kell installálnunk a merevlemezre (kb. 1,2 GB) mielőtt használhatnánk, ergo az eredeti, SSD-ről startoló, így merevlemezt sem igénylő Express Gate-hez nincs sok köze.

És a Gigabyte [+]

Most pedig vizsgáljuk meg a Gigabyte-ot! A P55-UD5 Award BIOS-os, felépítése alapjában véve nagyon hasonló a korábbi inteles alaplapokéhoz, de van néhány különbség. Először is itt van nekünk az M.I.T Current Status almenü, ami emlékeztet minket a régi Abit alaplapok BIOS-ában látott ABIT EQ-hoz, ezen a részlegen a processzor és a memória aktuális, minden részletre kiterjedő információit találjuk meg igen szép, rendezett formában, a Gigabyte eddig ilyennel nem szolgált. Furcsaságnak tekinthető még az órajelek, feszültségek és memóriabeállítások külön almenübe leosztása, ezek a Gigabyte alaplapjain korábban egy oldalon voltak. A monitorozó részleg olyan, mint volt, a ventilátorszabályzás igen szegényes, ezzel a Gigabyte igazán kezdhetne végre valamit. A P55-UD5 egyik újítása a TPM (Trusted Platform Module) támogatása, amivel az adatainkat tudhatjuk majd biztonságban, legalábbis elvileg.

Gigabyte Energy Saver és Smart 6 [+]

Ami az Asusnál EPU, az a Gigabytenál Easy Energy Saver 2. Ez a program is az energiahatékony működés elősegítése végett született meg, és ugyanannyira használható, mint az Asus EPU-ja... Alapjában véve nem csak a processzorral törődik, hiszen a rendszer többi elemét is megpróbálja energiahatékony működésre bírni, bőszen kapcsolgatja a CPU-t ellátó fázisokat, de ezen kívül tudása kimerül az olyan javaslatokban, mint pl. a HDD vagy a monitor lekapcsolása 3 perc után, vagy a memória órajelének csökkentése, ami mellesleg lefagyasztja a számítógépet (és ugyanez történik akkor is, ha a BCLK-t szeretnénk csökkenteni)... A lényeg: az ES bekapcsolásával kb. 3 wattot nyerünk (ez valószínűleg a tekercsek/kondik kikapcsolásából adódik), ez már 50%-kal magasabb érték, mint az Asus 2 wattos teljesítménye, de még mindig 66%-kal alacsonyabb, mint MSI 5 wattos spórolása a GreenPower révén. A Smart6 is a Gigabyte fejlesztése, ez az Asus AI Suite-hoz hasonlít, és más, Gigabyte-hoz tartozó programocskákat érhetünk el vele rövid idő alatt.

Az EasyTune6, de annak is csak bizonyos részei olyanok, amilyennek egy gyári programnak lennie kell. Az Asus-féle TurboV-hez hasonlóan alapjában véve ez is egy információkat szolgáltató kis program tuningképességekkel felvértezve, de számos hibája van. A CPU, Memory, Graphics, HWMonitor fülek jól használhatók, de ezeken nincs is mit elrontani, azon csodálkoznánk, ha már itt is gond lenne. Ezen kívül a SMART fül alatt a ventilátorszabályzás is nagyon jól sikerült, gyakorlatilag olyan lett, amit az MSI BIOS-ból oldott meg, a Gigabyte-nak is így kellene tennie. Ugyanezen a fülön találjuk a C.I.A. 2 rövidítésű CPU Intelligent Acceleratort, ami a processzor túlhajtására szolgál, különböző előre beprogramozott mértékű túlhajtásokra van lehetőségünk. Ezek közül a Racing, a Turbo és a Full Thurst "profil" nálunk azonnal lefagyasztotta a gépet, ami eléggé megdöbbentő volt. A Cruise 3150 MHz-re, a Sports profil pedig 3275 MHz-re emelte a CPU órajelét, de a feszültséghez és a memória órajeléhez nem nyúl hozzá, ergo, ha kevés a feszültség és/vagy a memória nem bírja a BCLK-órajel megemeléséből adódó többletet, akkor lefagy a gép. Valami ilyesmit kiírhatna a program, mielőtt bármit is csinálna, de egyébként is mindegy, mert ez a tuningmódszer elég "egyszerű" (primitív) összehasonlítva akár az Asus, akár az MSI megoldásával. A Tuner fül alatt találjuk a Quick Boostot, ami szintén a túlhajtásra szakosodott, annyi a különbség, hogy itt csak három profil van, és már a beállítás előtt látjuk, hogy mit is akar csinálni az alaplap, vagyis hogy mennyivel szeretné megemelni a BCLK órajelét. Eltekintve attól a ténytől, hogy két "automata" tuningprogram van egy gyárilag megírt programon belül, aminek semmi értelme, meg kell jegyeznünk, hogy a Quick Boost is szoftveres és konstans értékekkel dolgozik, a beállítás után újra akarja indítani a számítógépet, hogy felülírhassa a BIOS-beállításokat, tehát nem túl intelligens megoldás, még annyira sem realtime, mint az Asus TurboV-je.

Gigabyte Smart TPM [+]

Néhány szó a Smart TPM-ről. Az alaplap egy TPM, azaz Trusted Platform Module chippel felszerelkezve érkezik, a Smart TPM révén pedig USB-s Pendrive-on is tárolhatjuk a 2048 biten titkosított kódot, amivel elzártuk az adatainkat, ráadásul bluetoothos mobiltelefonnal távolról is vezérelhetjük. Szerettük volna kipróbálni a funkciót, addig el is jutottunk, hogy pendrive be, beállítottuk a szükséges paramétereket, jelszót, aztán elindítottuk a kódolási procedúrát, de a program „feldobott” egy hibaüzenettel teli ablakot, így végül letettünk erről a szándékunkról...

A Lynnfield processzorokat bemutató tesztünkben részletesen foglalkoztunk az MSI P55-GD80-nal, és az OC Genie-től, illetve a Control Centertől sem voltunk elájulva, de az MSI küldött nekünk egy új BIOS-verziót és egy új Control Centert. Állításuk szerint figyelembe vették a visszajelzéseinket, így aztán gyorsan megnéztük, hogy mi változott. Nos, az új Control Center már jól jelzi ki a feszültségeket, a BCLK-órajel kijelzése valósidejű lett (tehát ha a Direct OC gombokkal emeljük a BCLK-t, akkor az látszik a programban is), de a feszültségek aktuális állapotát még mindig csak úgy tudjuk lekérni, ha újraindítjuk a programot (a V-Switch miatt lehet érdekes). A fogyasztás még mindig konstans növekszik másodpercről másodpercre, mondhatni használhatatlan értékeket ír ki, de a GreenPower kikapcsolására szolgáló gomb megjavult. Összességében tényleg történt előrelépés, de még mindig nem tökéletes a program.

Az OC Genie nem lett sokkal okosabb, mint volt. Amikor túlhajtásra kerül sor, még mindig konstans 1,4 V-ra állítja a CPU és a CPU_VTT feszültségét, a memória feszültségét pedig 1,75 V-ra, ami még mindig magas (igaz, hogy az MSI garanciát vállal a hibamentes működésre, viszont az Intel csak 1,65 V-ig garantálja a processzor sértetlenségét). Időközben rájöttünk, hogy akkor járunk a legjobban, ha az OC Genie használata előtt mindent Auto beállításra kapcsolunk, ugyanis ha a memóriát előre beállítjuk egy adott szorzóval, akkor az akadályozhat minket, illetve az OC Genie-t a tuningban. Pl. 1600-ra állítva a memóriát a processzort csak 3430 MHz-ig hajtotta túl az OC Genie, viszont amikor Autóra állítottuk azt, egészen 3733 MHz-ig elment, ráadásul úgy, hogy stabil volt a gép, és még az újraindítás után is működőképes maradt! Ez óriási eredmény, hiszen ez az egyetlen olyan tuningprogram vagy chip, nevezzük bárminek is, ami tényleg normálisan működik. A korlátai természetesen megvannak (az energiatakarékossági funkciók az OC Genie engedélyezésével automatikusan kikapcsolnak), de ha ennél az újabb BIOS-verziók kiadása után már csak jobb lesz, akkor a használatát ajánlhatónak tartjuk a tuningtól idegenkedő felhasználók számára is, mivel könnyedén plusz teljesítmény facsarható ki a rendszerből. Az igazi teszt persze az lenne, ha egy totálisan antituningos processzorral is ki tudnánk próbálni az OC Genie-t, hiszen akkor kiderülne, hogy valóban teszteli-e valamilyen szinten a stabilitást, vagy egyszerűen csak véletlenszerűen emeli meg az órajeleket.

Végül pedig maga a tuning. Látva az egyes alaplapok BIOS-át nem aggódtunk amiatt, hogy nem tudunk majd elég kakaót adni a processzornak vagy a memóriának, főleg, hogy mi csak léghűtéssel (Cooler Master Hyper TX3), kis szolid tuningra vállalkoztunk. Az összes alaplappal 3,9 GHz környékéig jutottunk, ami 175-180 MHz-es BCLK órajelnek felel meg, a QPI a legalacsonyabb beállítható szorzóval futott, míg az UCLK szorzója nem módosítható ezeken a processzorokon, a memóriát pedig próbáltuk 1600 vagy az alatt tartani, hogy biztosan ne az legyen a problémás alkatrész. Ez így önmagában nem mond túl sokat, hiszen mind a négy alaplappal szinte ugyanolyan eredményt értünk el. Annál meglepőbb volt, amikor csak a BCLK-t próbáltuk túlhajtani (alacsonyabb szorzó mellett), és míg a Gigabyte, illetve az MSI simán túllépett a 200 MHz-es határon, addig az Asus nem volt stabil már 180 MHz felett sem, ami 10%-os lemaradás. Nem ezt szoktuk meg az Asustól, könnyen lehet, hogy a BIOS még nem elég kiforrott.

BIOS

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!